Az emésztőrendszerünk feladata a szervezet energiaellátásának biztosítása a táplálkozás révén. Ebbe éppúgy beletartozik a táplálék felvétele (evés), fizikai és kémiai feldolgozása, a tápanyagok lebontása és felszívódása, valamint a felesleges salakanyagok kiválasztása. Az emészőrendszer alatt három fő részt értünk: a felső szakasza a szájüreggel kezdődik, a garatot és a nyelőcsövet foglalja még magában. Az emésztőrendszer középső szakaszát a gyomor és a vékonybél alkotja. Az alsó szakaszon pedig a vastag- és a végbelet, valamint a végbélnyílást értjük. Emésztőrendszeri betegségek tünetei napról napra. Az emésztőrendszer igen összetett, és ebből is adódik, hogy betegségei elég gyakoriak, sőt súlyosak is lehetnek.
Ahogyan öregszünk, testünk változásával az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának esélye is megnő. Ezekről a kockázatokról, illetve a megelőzésről beszélt dr. Darvas Emília gasztroenterológus az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi találkozóján, a Böszörményi úti Kulturális Szalonban. 65-74 év között idősödő korról beszélünk, 75 év felett az időskor, 90 év után pedig az aggkor következik, amely különböző élettani változásokat okoz az emésztőrendszerben – hívta fel a figyelmet az Idősek Egészségiskolája októberi előadásán dr. Emésztőrendszeri megbetegedések cikkek - 1. oldal. Darvas Emília. A Budai Egészségközpont gasztroenterológus adjunktusa elmondta, hogy gyakori időskori tünet a nyelészavar, amit a csökkent nyáltermelés, a foghiány, beidegződési zavar, nyelőcsői szűkület, daganat, külső összenyomatás (strúma) válthat ki. Szintén jellegzetes panasz a reflux, ami a fiatalabbakat is érintheti. Időskorban gyakrabban jelentkezik atipusos panaszok formájában, mintnyelési nehezítettség, étel visszafolyása a nyelőcsőbe, illetve hányás.
Ilyenkor bizonyos ételek emésztési zavarokat okoznak, leggyakoribb a tejcukor-érzékenység, ez a laktáz enzim hiányára, csökkenésére vezethető vissza. Tünetei a haspuffadás, hasi fájdalom, fokozott gázképződés, hasmenés. Terápiája tejcukormentes étrendből áll, illetve megoldás lehet a laktáz enzim külső bevitele, tabletta formájában. Emésztőrendszeri megbetegedések Betegségek megértése: tünet cikkek - 1. oldal. A gluténérzékenység (cöliakia, lisztérzékenység) autoimmun betegség, bizonyos gabonafélékben megtalálható fehérje, a glutén vált ki túlzott immunrekciót, a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul, hasmenés, hasfájás, puffadás alakul ki. Gluténmentes táplálkozással a tünetek megszüntethetők. A székelési habitusváltozás szintén jellemző időskorban. A krónikus, vagyis hat hétnél tovább fennálló hasmenés okai lehetnek a bél nyálkahártyájának csökkent védekezőképessége, az enzimtermelődés elégtelensége, a bélflóra egyensúlyának felborulása, lehet elhúzódó fertőzés, vagy akár beidegzési-, vérellátási zavar, IBS is a háttérben. Sokakat kínoz a csökkent folyadékbevitel, a mozgáshiány, egyes gyógyszerek (béta blokkolók, gyulladásgátlók, szívgyógyszerek, savcsökkentők, antidepresszánsok), szervi elváltozások miatt kialakuló székrekedés.
(más néven L. officinalis Chaix). Clostridium difficile fertőzés: Károsodott bélflóra mellett nagy bajt okozhat WEBBeteg - B. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus 2022-06-23 07:33 A Clostridium difficile nevű baktérium az utóbbi években egyre gyakrabban okoz - esetenként súlyos - bélfertőzéseket. A Helicobacter pylori 2022-06-21 21:33 A Helicobacter pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, az emberiség 50 százalékában jelen van. Hazánkban a felnőttek Helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti. Emésztőrendszeri betegségek - Almapatikák. Titokzatos betegség a hasi panaszok mögött Oxygen Medical - Dr. Mármarosi István, gasztroenterológus 2022-06-19 15:36 Minden ötödik ember szenved irritábilis bél szindrómában (IBS), ám csak jóval kevesebben jutnak el orvoshoz. Holott dr. Mármarosi István, gasztroenterológus a szakszerű segítség jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A SARS-CoV-2 vírus és a COVID-19 betegség elleni egyik legfőbb védekezésként a gyakori és alapos kézmosást javasolják az egészségügyi szakemberek. A kézmosás fontosságát azonban már jóval korábban felismertük, ráadásul nem más ismerte fel, mint egy magyar orvos, Semmelweis Ignác, akinek másfél évszázaddal ezelőtti felfedezése kulcsszerepet játszott a gyermekágyi láz felszámolásában. Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén született Budán egy tabáni kereskedőházban, ahol édesapjának, Józsefnek vegyeskereskedése volt. Mint az a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum blogján közzétett életrajzából kiderül, a módos, német ajkú család a reformkorban a magyar függetlenségi törekvéseket támogató német polgárok táborához tartozott. A budavári katolikus gimnáziumban tanuló hat Semmelweis fivér közül Károly teológiát végzett, Ignác pedig 1835-től a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára járt. „Az orvos, aki világszerte megérinti az embereket” – Semmelweis Ikon kiállítás a NET-ben - EgészségKalauz. Két év múlva Bécsben beiratkozott a jogi karra, de szorgosan látogatta a medikusok anatómiaelőadásait is. Ezek hatására egy év múlva átiratkozott az orvosi karra, tanulmányai mellett pedig rendszeresen boncolt és elvégezte a szülészmesteri tanfolyamot is.
Akkoriban ez rendkívül népszerűtlen intézkedés volt. Kortársai nem hittek neki, hiába terjesztette gyakorlatban és írásban a nézeteit. Ekkor még nem ismerték a kórokozó baktériumokat, így tudományosan nem tudta alátámasztani az általa észlelt összefüggéseket. Bár a statisztikák Semmelweisnek adtak igazat, kortársai komolytalannak tartották azokat. Szinte ismeretlen magyar szülész volt, így csak szélmalomharcot vívott a kor tekintélyes, és más elméleteket valló orvosaival. Időközben bécsi megbízatása lejárt, emiatt 1851-től a Szent Rókus Kórházban lett a szülészeti osztály vezetője, ahol hat év alatt 1% alá szorította le a gyermekágyi lázban elhunytak számát. A magyar orvos, akinek milliók köszönhetik az életüket - Raketa.hu. 1865-től kollégái és felesége szerint magatartásában elmezavar jelei mutatkoztak, aminek kialakulását valószínűleg segítette a felfedezése utáni súlyos önvád, így Bécsbe vitték elmegyógyintézetbe. Agresszív magaviselete miatt ápolói többször, súlyosan bántalmazták (a boncolási lelet többszörös végtagtörésről szól). Ezután kikötözve, orvosi ellátás nélkül hagyták, valószínűleg ennek következtében két hét után, 47 éves korában meghalt.
Az 1848-as forradalom kitöréskor aztán a nemzeti érzésre apellálva meg is szabadultak a kényelmetlen magyartól, akinek távozásával megszűnt a kényelmetlen kézmosás, viszont újra felszökött a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások száma. Ekkor visszatért szülővárosába, ahol régi barátai mellett a szakma is hamar befogadta: az orvosi elitbe került, önzetlenül dolgozott betegeiért, eleinte díjat sem kért munkájáért. 1851-ben a pesti Rókus kórház főorvosának nevezték ki, 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora volt a Pesti Tudományegyetemen. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról, s egy német nyelvű monográfiát is közreadott, de csak kevesen fogadták el nézeteit. Semmelweis ignác elite 3. Ekkorra Semmelweis már megkeseredett ember volt, és monográfiája több ponton megtámadta kollégáit – tette hozzá Varga. Szerinte ennek több oka is lehet: a legtöbben azzal magyarázzák, hogy a férfi korábban rengeteg lányt és asszonyt látott meghalni. Ráadásul legtöbbjüknek ő maga okozta a halálát, azzal hogy saját kezén vagy ruházatán vitte át a boncteremből a szülőszobába a kórokozókat.