Keresés a leírásban is Főoldal Szimonov Nappalok és éjszakák (16 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 4 1 2 6 Az eladó telefonon hívható 12 3 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Szimonov Nappalok és éjszakák (16 db)
Profundus_Librum >! 2015. május 12., 08:54 Minden egyedisége mellett háborús regényként bizony kicsit csalódást keltő lett a végeredmény. A harcok embertelensége, szörnyűsége azért átjött benne, de a szerző nem használt látványos képeket ezek megörökítésére. Roppant furcsa módon – látszik, el vagyok kényeztetve a hollywoodi látványorgiákkal –, éppen ellenkezőleg! Simonov nappalok és éjszakák lm. A lőttünk-visszalőttek-aztán-tizenöt-perc-múlva-újrakezdtük-a-tusakodást-majd-ez-folyt-még-nyolc-órán-keresztül-stílusban megírt jelenetek (ebben nincs túlzás, ez így konkrétan benne van, csak lusta voltam kikeresni egy pontosabb idézethez) nem valami érdekfeszítőek, bár a harcok monotonitása, a mindenbe belefásult katonák hősi erőfeszítése – egy rohadt jelentéktelen emeletes házat védenek hónapokig, azért mert onnan egy kicsit jobban belőhető a szomszédos ház előtti tér… – azért mindenhol érezhető a könyvben. De lassú, félálomszerű, kicsit mintha "begombázva" figyelnénk meg, ahogy mások tusakodnak. A mismásolásnak, elkenésnek, a harci szörnyűségek idealizálásának nyoma sincs benne, azt azért meg kell hagyni.
Egyik a másikának szemére veti, hogy miként szédítette a nőket világ életében, felelősséget soha nem vállalva a szerelmi afférjaiért. Danis Lídia mint "örökös" Mása kissé nehe zen magyarázhatóan hányódik el Trepljovtó l Nyinán át Medvegyenkóig. K. Szimonov - Nappalok és éjszakák 00727 - Egyéb könyvek - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Mikola Gergő Trepljovjának osztályrésze az, hogy vekengéseivel ne tudjon hatni a többiekre. A Nappalok és éjszakák elég sötéten ér véget ahhoz, hogy se mmi jót ne ígérjen a hősöknek. É s akkor még ott lesz majd nekik valahol, valamikor a csehovi negyedik felvonás. Az előadás adatlapja a -n itt található. Címkék: Trokán Nóra, Trafó, Tatabányán Kiss Csaba, Rába Roland, Mikola Gergő, Kiss Csaba, Katona József Színház, Kardos Róbert, Jászai Mari Színház, Györgyi Anna, Dollár Papa Gyermekei, Danis Lídia, Csehov, Crespo Rodrigo, Ascher Tamás
A Ktv. az érdemeken alapuló szabályozott előmenetelt biztosítja. Az időmúlásra és meghatározott teljesítményre tekintettel folyamatosan halad előre a pályán. Feltételeit a tv. határozza meg, teljesítése esetén alanyi jog nyílik az előmenetelre. A köztisztviselőt (a munkaköréhez szükséges) iskolai végzettsége és aközszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján kell besorolni a megfelelő besorolási osztály megfelelő besorolási és fizetési fokozatába. A fizetési fokozatok 1-től 17-ig terjednek, közöttük 1-4 év a várakozási idő, amíg a következő fokozatba lép a köztisztviselő. 09. Mi a besorolási és tarifarendszer funkciója? Milyenek vannak jelenleg érvényben? Milyen besorolási kategóriákat alkalmaz az ágazatközi besorolási rendszer, a közalkalmazotti és a közszolgálati törvény? - Pénzügy Sziget. Gyakornok (1) Fogalmazó (2-3) Tanácsos (4-6) Vezető tanácsos (7-10) Főtanácsos (11-13) Vezető főtanácsos (14-17) Gyakornok (1) Előadó (2-6) Főelőadó (7-13) Főmunkatárs (14-17) A következő besorolási fokozathoz szükséges várakozási idő eltelte Előírt szakmai követelmények teljesítése, Legalább alkalmas minősítés, A jogszabályban előírt feltételeket teljesítette (ez általában az alapvizsga vagy szakvizsga letétele), A közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.
A köztisztviselőt minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt minősíteni kell, feltéve, hogy a köztisztviselő legalább 1 éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A gyakornok köztisztviselőnek fogalmazóvá besorolásához egy éven belül, előadóvá besorolásához két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie. Ha ezt elmulasztja, jogviszonya megszűnik (az alapvizsga a pályán maradás feltétele). Mi a(z) Besorolási rendszer definíciója, jelentése? HR-szótár - HR Portál. Nem kell alapvizsgát tenniük a jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazda, rendőrtiszti főiskolai végzettségűeknek. A köztisztviselőnek tanácsosi besorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie, kivéve, ha jogi szakvizsgával, valamint közigazgatási jellegű tudományos fokozattal rendelkezik. (A szakvizsga az előrehaladás feltétele. ) Kötelező a magasabb fokozatba sorolás, ha az ennek feltételeként meghatározott szakmai követelményeket a köztisztviselő a várakozási idő letelte előtt teljesítette, A köztisztviselő eggyel magasabb besorolási fokozatba sorolható, ha kiválóan alkalmas minősítést kapott, legalább féléves továbbképzésben új ismereteket szerzett.
A közalkalmazotti törvény: A közalkalmazotti törvény szerint a közalkalmazotti munkakörök közalkalmazotti osztályokra tagozódnak: Kiemelt közalk. Osztály (egyetemi végz. ) Felső közalk. Osztály (főiskolai, középiskolai, felsőfokú szakképesítés) Közép közalk. Osztály (középfokú, általános iskolai végz. ) Alsó közalk. Osztály (legfeljebb általános isk. végz. ) Köztisztviselői törvény: Értelmében a köztisztviselőt iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni: A pályakezdő gyakornoki besorolást kap. A felsőfokú isk. végzettséggel rendelkezők: fogalmazó II: 1 év gyakornoki idő után fogalmazó I. : 5 év közszolgálati idő után titkár: 9 év közszolgálati idő után titkár I. : 13 év tanácsos II. 17 év tanácsos I: 21 év főtanácsos: 25 év Középiskolai végzettségű: előadó II. : 2 év gyakornoki idő után előadó I. : 6 év közszolg. idő után főelőadó III. 21. A közszolgálati dolgozók előmenetele a besorolásban - Pénzügy Sziget. : 12 év főelőadó II. : 21 év főelőadó I. 27 év
Előnye, hogy kiszámítható előmenetelt biztosít az alkalmazottaknak, nem okoz feszültséget, hiszen mindenkinek ugyanazokat a feltételeket biztosítja; és azok is számíthatnak béremelésre általa, akik ugyanabban a pozícióban tevékenykednek évek óta. Hátrányként azonban felróható, hogy mindösszesen egy input tényezőből indul ki, azaz feltételezi, hogy az évek múlásával biztosan hatékonyabbá válik a dolgozó, a valós teljesítményt azonban nem képes mérni. Éppen ezért nem is ösztönöz nagyobb teljesítményre, illetve a kiemelkedő teljesítményt sem díjazza jövedelemnövekedéssel. C) Kompetencia alapú bérrendszer Itt a munkavégzéshez szükséges kompetenciáktól (szaktudás, személyes készséges, tulajdonságok) függően a besorolási kategóriákat sávokba osztják, hogy a bérek megállapítása a valóban birtokolt kompetenciák mennyisége, illetve szintje alapján történjék. A modell alkalmazását alaposan meg kell fontolni, hiszen a kompetenciák mérése meglehetősen nehéz, arról nem is beszélve, hogy aránytalanul megnövelheti a bérköltségeket - már amennyiben átesünk a ló túloldalára, s olyan kompetenciákat is megfizetünk, amelyek a gyakorlatban egyáltalán nem hasznosulnak.
Természetesen az átlagos teljesítményszintet el nem érőket is értékeli a módszer, ők 1-10 százalékkal kevesebb bérben részesülnek. b) változó mértékű béremelés: a dolgozók közti teljesítménykülönbségeket jól mutatják az adott besorolási kategórián és tarifasávon belül változó béremelések. Előnye, hogy az egyéni teljesítmény és az alapbér emelkedése között közvetlen kapcsolat van, így kiemelkedő teljesítményre sarkallja a dolgozókat. Ebből kifolyólag a módszer elengedhetetlen feltétele a teljesítményértékelési rendszer pontossága. c) Prémium, jutalom (bónusz): Általában a (fix) időbér kiegészítéséül szokták alkalmazni, hogy valamely kiemelten fontos feladat elvégzésére motiválja a dolgozót. A prémium előnye, hogy rugalmassága mellett költséghatékony, mivel egy egyszer (vagy ritkán) előforduló feladathoz rendel hozzá extra juttatást, így nem válik a fix alapbér részévé. A jutalom kiosztása (bonusz) ezzel szemben szimplán az adott időszakban elért teljesítménynövekményt értékeli (azaz nincs megszabva előre sem a feltétele, sem az értéke).
b) változó mértékű béremelés: a dolgozók közti teljesítménykülönbségeket jól mutatják az adott besorolási kategórián és tarifasávon belül változó béremelések. Előnye, hogy az egyéni teljesítmény és az alapbér emelkedése között közvetlen kapcsolat van, így kiemelkedő teljesítményre sarkallja a dolgozókat. Ebből kifolyólag a módszer elengedhetetlen feltétele a teljesítményértékelési rendszer pontossága. c) Prémium, jutalom (bónusz): Általában a (fix) időbér kiegészítéséül szokták alkalmazni, hogy valamely kiemelten fontos feladat elvégzésére motiválja a dolgozót. A prémium előnye, hogy rugalmassága mellett költséghatékony, mivel egy egyszer (vagy ritkán) előforduló feladathoz rendel hozzá extra juttatást, így nem válik a fix alapbér részévé. A jutalom kiosztása (bonusz) ezzel szemben szimplán az adott időszakban elért teljesítménynövekményt értékeli (azaz nincs megszabva előre sem a feltétele, sem az értéke).
Előbbinél az adott munkakör követelményrendszere a mérvadó, míg a potenciálbér esetén az adott személy minősítése, egyéni munkavégző képessége határozza meg az időbér nagyságát. A) Besorolási és tarifarendszerek A besorolási rendszer a munkakör lényeges tényezői (végzettség, szakismeret, felelősség) közül kiválaszt egy-két meghatározó szempontot, hogy azokat a különböző besorolási kategóriákba való bekerülés feltételéül szabja meg. A tarifarendszer ezzel szemben az egyes besorolási kategóriákhoz bértételeket, fizetési fokozatokat rendel, vagy értékben, vagy egy kiemelt kategóriához (pl. minimálbér) viszonyított szorzószámmal. Mindkettőnél ügyelni kell, hogy az egyes munkák között reális jövedelemkülönbségek jöjjenek létre, hiszen a nem megfelelő jövedelemarány óriási feszültségeket okozhat. A tarifatételeknél továbbá a következő szempontokat is érdemes alaposan megfontolni: - mekkora legyen a legalacsonyabb kategória bértétele? - mekkora legyen a növekedési ütem az egyes kategóriák között?