A színház ezt követően belső vizsgálatot rendelt el, amit külső szakértők bevonásával le is folytattak, a vezetőség pedig azonnali hatállyal kirúgta az érintett személyt, sőt, az illető nem léphet be az intézmény területére sem. Ez eddig a normális ügymenet része, ezt szokta követni az illető személyének bejelentése. Zaklatás katona józsef színház mra. Ez ebben az esetben elmaradt, helyette a színház közölte, hogy ezzel ők az ügyet lezártnak tekintik, és arról a későbbiekben sem a vezetőség, sem az intézmény munkatársai további nyilatkozatot nem adnak. A színház az érintett kollégák kifejezett kérésére tett így. A kirúgott személyről elég hamar kiderült, hogy egy ismert rendező, és hogy nem egyetlen esetről volt szó, állítólag több munkahelyén is kötődtek a nevéhez hasonló esetek – csak éppen a kilétét nem hozza nyilvánosságra semelyik lap vagy akár maga a színház, mert az rágalmazásnak minősülne. Ahhoz ugyanis, hogy megnevezzük a zaklatót/erőszaktevőt, az áldozatnak vagy áldozatoknak vállalniuk kellene a nyilvánossággal járó kényelmetlenségeket, és nevén nevezni az illetőt.
Ezekből az ügyekből sem lett semmi, illetve annyi igen, hogy az ATV kirúgta Havas Henriket, akit aztán a N1Tv látott szívesen.
Itthon Újra járható a hegyeshalmi vasútvonal Még hétfőn ütközött össze két tehervonat Biatorbágynál, a MÁV szerint ma már elhárultak az akadályok.
Dapest Az érintett kollégák kifejezett kérése volt, hogy személyük maradjon anonim. Bizalmuk megtartása és személyiségi jogaik védelme kiemelten fontos a színház számára, ezért fokozottan kérjük a sajtó képviselőit ennek tiszteletben tartására! A Katona József Színház épülete Fotó: Adrián Zoltán - Origo Természetesen megkérdeztük a Katona József Színházat, hogy vajon megfelel az általuk oly sokszor hangoztatott átláthatóságnak, hogy nem nevezik meg, ki volt az, aki több esetben is átlépte az erkölcsi határokat. Zaklatás katona józsef színház li holtak. Ellenőrizni kívántuk az Origo információját is, hogy rendezőről van-e szó. Az érdekelt bennünket, hogy tettek-e rendőrségi feljelentést (még egyszer: információink szerint súlyos szexuális zaklatásról volt szó), és jelezték-e a Magyar Színházművészeti Szövetségnek (ennek a szervezetnek többségében balliberális színházak a tagjai, a Katona is itt tag), illetőleg a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak? Azaz, megtettek-e mindent, hogy ez a személy - információnk szerint rendező - ne garázdálkodhasson tovább más színházakban?
Gothár Péter saját maga jelentette be a Katona József Színház Facebook-oldalán, hogy ő az az ismert rendező, akit zaklatási ügye miatt kirúgtak a színházból: Gothár Péter közleménye: Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa. Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle. Zaklatás Katona József Színház – Fordulat! Zaklatás A Katona József Színházban. Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam. Gothár Péter A közlemény bocsánatkérésnek ható része kísérteties hasonlóságot mutat Marton László 2017-es, bocsánatkérésnek eladott megszólalásával: Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket.
Először Maros Ákos táncos és színész vallott arról, hogyan élt vissza hatalmával Kerényi. A hazai zaklatási ügyek kezelését és utóéletüket látva valahol érthető, hogy az áldozatok nem akarnak a nyilvánosság elé lépni. Sárosdi Lilla fejére a nem hivatalos áldozathibáztatási kézikönyv minden fejezetét ráolvasták, a "minek ment oda"-tól a "mégis mit gondolt, miért viszi el a kocsijában a faszi"-ig. Marton Lászlót ugyan elbocsátották, de egy másik színház simán alkalmazta, és egy rendezését be is mutatták – pedig az is kiderült időközben, hogy Kanadában is volt hasonló ügye. A Katona József Színház kirúgta a kollégáit zaklató dolgozóját - HR Portál. Kerényi Miklós Gábort az Operettszínház kirúgta, és csak ezután indított vizsgálatot (a Katonában ugye ellentétes a történet íve), a rendező ezt követően kvázi bocsánatot kért. Az idén szeptemberben elhunyt Marton László bocsánatkérésében csak addig ment el: "Vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket. " A két fenti esetet több másik követte, Havas Henriket Baukó Éva vádolta meg zaklatással (ebben a történetben az volt a legfurcsább, hogy a Való Világ és más valóságshow-k szereplője ezt már évek óta hajtogatta, de senki nem hitt neki), majd Szikora Jánosról és Varnus Xavérről is azt állították, hogy többszörös zaklatók.
Az ősmagyarság számos itt élő néppel került szomszédságba. A Fekete-tenger felett élő iráni eredetű szkíták, szarmaták, alánok mellett azokkal a törökökkel is kapcsolatba léptek, akik, Ázsiából érkezve, a Volga folyó vidékén telepedtek le. A török népekkel történt szoros kapcsolat bizonyítéka a magyarság mai napig is használt idegennyelvi elnevezése. Anoli - A magyar nép története. A Hungarus, Hongrois, Ungar és a Vengri a bolgár-török nyelven a "tíz törzs" (onogur) névből alakult ki. Az onogur-bolgárok hatalmát a belső-ázsiai eredetű türkök döntötték meg, és a nyugati türkök megalapították a Kaukázus mellett a Kazár Kaganátust. A magyarság legalább a 7. századig ennek a hatalmas birodalomnak a keretei között élt. A későbbi, elsősorban bizánci források ezért nevezik a magyarokat még hosszú ideig türköknek. A Kazár Kaganátusnak adófizetéssel és katonai szolgálattal tartozó magyarok valószínűleg nem hagyták el "Magna Hungaria" területét, hiszen a honfoglaló törzsek elnevezése, amiket Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (905-959) munkájából ismerünk (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi), nemcsak a Kárpát-medence, hanem a baskír földi törzs- és nemzetségnevekben is megtalálhatók.
Létrehozza a királyi vármegyéket élén az ispánnal (comes). Központja a királyi vár, benne: a várkatonák, várjobbágyok és a várnépek. Az ispán feladata az adószedés, a bíráskodás, a király akaratának érvényesítése és a hadseregszervezés. A vármegyéken kívül voltak még királyi, hercegi és hercegnői udvarházak, bennük a szolgálók, élén az udvarispánnal, feladatuk az élelemmel való ellátás volt. István idején létezett 40-44 vármegye és 24 határvármegye a frank állam mintájára. István törvényei két csoportra bonthatóak: 1. koronázásakor 2. élete utolsó évtizedeiben. István a pogány szokásokhoz híven elrendelte a templomépítést 10 falunként egy templom. Bevezette az egyháztizedet, létrehozta a püspökségeket (8), az érseki rangot (esztergomi, kalocsai), a főkegyúri jogot: az egyházi vezetők kijelölésének jogát és apátságokat hozott létre (Pannonhalma, Zalavár, Pécsvárad, Bakonybérc), létrehozta a királyi tanácsot, ami a központi iráyítás része és az udvari kápolnát. (a királíi udvar papi testülete, élén az esztergomi érsekkel, feladatuk: hivatali munkák) Törvényeiben védte a magántulajdont és a szabadokat, eltörölte a vérbosszút, bevezette a vérdíjat.
A serviensek közvetlen a királytól függtek, földdel rendelkeztek. ( ázad: csak a királynak szolgáló) Őket a király kötelezte szolgálatra. A vármegyék száma folyamatosan nőtt, végül 63 vármegye alakult ki. Folyamatos volt az ország benépesítése is. Szándékosan hagytak azonban lakatlan, műveletlen területeket a külső támadások ellen. Ilyen volt például a Fertő- tó környéke, amely járhatatlan volt. Ilyen helyeken is voltak kapuk, amelyek járható utakat rejtettek a szomszédos országok felé. A kapukat szigorúan őrizték. István gusztus 15 -ig uralkodott. Egész életét az államszervezésre áldozta föl. Egyetlen fia Imre herceg volt, aki egy vadászbalesetben korán meghalt. Ugyan felesége volt, de házaséletet nem élt, így törvényes utódot sem hagyott maga után. Vazul nak ólmot öntetett a fülébe, s megvakítatta. Mivel Vazul pogány volt, s így uralkodásra alkalmatlan ( István szerint). Vazul fiai: Levente, András és Béla külföldre menekültek István elől. István unokaöccsére gondolt, mint uralkodóra: Orseoló Péter re ( István testvérének a fia – Orseoló Ottó fia).