Mára a kerengő dervisek tánca az emberi kultúra szerves részévé vált. Olyan szép, finom zene és mozdulat, hogy misztikus elragadtatottság és isteni révület nélkül is felemelő élmény.
A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik, Mevlana követői a törökországi Konya városából. [4] A Török Köztársaság megalapítása után Atatürk minden dervisrendet bezáratott, ám az egyébként is jórészt titokban működő mevlevik továbbra is működtek (és működnek ma is) Törökország területén. Ma népszerű turistalátványosságnak számít egy-egy kerengő dervis előadás, a dervisek hagyományos szúfi zenéje pedig a populáris zenébe is belopta magát, legnépszerűbb képviselője az elektronikus zenét szúfi zenével ötvöző világhírű Mercan Dede (aki maga is játszik a hagyományos dervis-hangszereken, a neyen és a bendiren). A főbb dervisrendek közé tartozik a törökországi bektasi és a mevlevi, az észak-afrikai senussi, a közel-keleti Rifa'i és az iráni quadiri. A halveti dervisek attól különböznek a többi rendtől, hogy 40 napig egy szűk zárkában éltek, ahol nagyon keveset ettek, és Koránt olvastak. A mindennapokban Allah hét nevének (eszmá-i szebá) ismételgetését gyakorolták. A rendalapító Ömer el-Halveti volt.
A Kerengő Dervis kifejezéssel először kislányként találkoztam az Egri csillagok című remekműben. Nagyon szeretem azt a könyvet! Már akkor gyerekként, többször elolvastam, magával ragadó volt az író által bemutatott világ, mindig úgy éreztem, hogy elrepülök a leírt korba, és jómagam is szereplője vagyok a történetnek. A táncoló dervis kifejezés számomra érthetetlen volt akkor, de ez nem rontott az olvasmány minőségén. Azután jóval később egy nyaralás alkalmával Egyiptomban, ott állt előttem a kerengő dervis életnagyságban, és a nevéhez méltón egy rituálét mutatott be a közönségnek. Ahogy néztem, tudtam, hogy ez több mint egy látványos mutatvány, de sajnos még mindig nem értettem igazán… Majd amikor megismerkedtem Dr. Vértes Gabriellával a Magyar Hipnózis Egyesület elnökével, ajánlására olvastam el a Vallás és hit a gyógyításban című könyvét, melyet sok szeretettel és barátsággal dedikált számomra. Nagyon kedvelem Gabriellát és munkásságát, a közös munkánk után is jó kapcsolatot tartunk fenn egymással.
Írta: Inkabringa A világ összes kultúrájának, eszményének, ideológiájának és vallásának van egy agresszív, hódító, totalitárius, bosszúálló, önző és korlátolt oldala. Azért, mert az emberi természet már csak ilyen. De az emberi természet olyan is, hogy ezen agresszív késztetéseit képes leküzdeni, és nem engedi elhatalmasodni önmagán a pusztító akarnokságot. Nagyjából erről, a nyitottság és korlátoltság, a nagyvonalúság és a revans közötti küzdelemről szól az emberiség története. Kívülről nézve minden kultúra masszív egységnek tűnhet, békésnek vagy ijesztőnek, de ha vesszük a fáradtságot a megismerésükre, akkor kibomlik ezervéleményű sokszínűségük. Az iszlám kultúrának van egy hajtása, amit szufizmusnak hívnak. Egyszerűen fogalmazva ez az iszlám érzelmi tartálya. A szufizmus a misztika, költészet és spiritualizmus elegye. Központi tanításában mi más is állhatna, mint a béke, a tolerancia és a szeretet. A szufizmust hol betiltották, hol élni hagyták, és ez most is így megy a muzulmán világban.
A Magyar Reklámetikai Kódex azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgáljon, és alkalmazásával megvalósuljon – a vonatkozó európai uniós irányelvek önszabályozást elismerő kitételei, valamint a reklámszakma önszabályozás iránti elkötelezettsége és eredményei alapján – az Országgyűlés által a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény preambulumában is elismert szakmai önszabályozás. Az első Magyar Reklámetikai Kódexet a Magyar Reklámszövetség – az egész régióban egyedülálló módon – már 1981-ben létrehozta. Ezzel egy olyan normagyűjtemény született, amely egyrészt a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexén, másrészt az akkori társadalmi-gazdasági renden, az abból fakadó körülményeken alapult. Magyar reklámetikai kodex . Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt.
(21) A gyermeket célzó kereskedelmi kommunikáció során a gyermekek által érthető kifejezésekkel kell megadni a reklámozott ajándék, pályázat vagy verseny, a reklámozott áruhoz való hozzájutás pontos és részletes feltételeit. A közlésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ajánlatot és annak feltételeit a gyermekek pontosan megértsék.