A nevek dala (The Song of Names), rendező: François Girard, szereplők: Tim Roth, Clive Owen, Catherine McCormack, kanadai-angol-német-magyar filmdráma, 113 perc, 2019. (12) Bús Brothers Részben Magyarországon, magyar szakemberekkel forgott a film, melynek talán nincs is olyan jelenete, ami itt játszódott volna. Szomorú történet, szomorú színészekkel, szomorú zenével, szomorú nézőknek. Melankólia uralta poszt holokauszt mozi, mely küldetését részben teljesítve emlékeztet, ugyanakkor kevésbé marad emlékezetes. Valamivel Lengyelország lerohanása előtt a Rapoport család a hegedűvirtuóz Dovidl fiúkat (Luke Doyle) egy londoni zenetanár gondjaira bízza. Gilbert (Stanley Townsend) a fiút sajátjaként szereti, ami kezdetben igen komoly rivalizáláshoz vezet vér szerinti fiával, a tehetséges zongorista Martinnal (Misha Handley). A háború eléri Londont is és mikor a varsói zsidók sorsa felől egyre aggasztóbb hírek érkeznek, Rapaporték egyszer csak nem adnak több életjelet magukról. A két fiút (Jonah Hauer-King és Gerran Howell) a háborús élmények közelebb hozzák, de Martinnak be kell érnie azzal, hogy Dovidl árnyékában nő fel.
A sztori középpontjában Tim Roth unalmas és érdektelen karaktere áll, szemben a Clive Owen által játszott meg nem értett zsenivel, és ez az egész filmre rányomja a bélyegét. Nem Martin, hanem Dovidl karaktere az érdekes, valami rejtélyes okból mégis az utóbbiból csináltak mellékszereplőt, jó eséllyel a keretül szolgáló, sajnos egyáltalán nem túl izgalmas nyomozás-szál miatt. Dovidl története tényleg megérdemelne egy filmet, de A nevek dala sajnos Martin sztorijára fókuszál. 113 perc, kanadai-magyar Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó cikkek: Gemini Man
a két kontinensen átívelő kutatását, hogy nyomára bukkanjon Dovildnak (Clive Owen – Sin City, Gemini Man, A belső ember). A II. világháború okozta borzalmak már megannyi filmnek adtak különféle alapötletet. A nevek dalai abban más, mint a többi hasonló témájú film, hogy a zene mellett a hit, emberekre gyakorolt hatását kívánja mélyebben bemutatni. Aki fogékony különböző vallások iránt, akár csak kíváncsiságtól vezérelve, azoknak ez a mozi szolgálhat érdekeségekkel, a kikapcsolódáson felül. A zsidó vallás bizonyos aspektusait mutatja be egy kisfiúból felnőtt férfivé váló szereplő életén keresztül. Végig ottvan a háború által elszenvedett testi, lelki megpróbáltatások nyomai a karaktereken. A film nem fukarkodik a magvas gondolatokban sem. Több olyan párbeszédet hallhatunk, melynek tartalmi mondanivalói sokkal nagyobb súllyal bírnak, mint amik egy átlagos filmben olykor elhangoznak. Ez is ad egy olyan pluszt az alkotásnak, mely gondolatokat ébreszthet a nézőben és jobban a film hatása alá kerülhet.
De míg az Akik maradtak túlélői az érzelmi egymásba kapaszkodásban találják meg a kiutat, addig Dovidl az önmagában újra fellelt hitében. Merthogy A nevek dalá nak vezérmotívuma a lengyel zsidó fiú saját vallásához való viszonyának katartikus átváltozása. Bár Dovidlt angol nevelőszülei gondosan, vallásának megfelelően nevelték, fiatal felnőttként fellázad zsidósága ellen, mondván, az egyéniségnek nincs helye a vallásában, csak a hithű közösség van –, ezért arra jut: " A vallás kabát, amit le lehet venni, ha meleg van. " Ám ez a "melegség" pillanatok alatt válik faggyá benne, amikor megtudja, mi történt Treblinkában a családjával. A nevek dalá nak különlegességét az adja a hasonló témájú filmekhez képest, hogy a holokauszt külső történései és az arról szóló visszaemlékezések helyett egy zsidó ember mély lelki meghasonlás utáni belső átalakulását követi érzékenyen nyomon, egy krimibe illő izgalmas nyomozás során. A film Martin gyerekkori barátja utáni nyomkeresésére épül, és Dovidl sorsa az ő kutatásai eredményeként, apránként tárul fel csak előttünk.
Vajon mit akar Martin? Bizonyosságot? Elégtételt? Megbocsátást? A film alapjául szolgáló könyv írója, a londoni születésű Norman Lebrecht évekig Izraelben tanult és dolgozott, egész életében kulturális újságírással, elsősorban zenével foglalkozott. Tucatnyi könyvet írt, szépirodalmi pályafutása A nevek dalával kezdődött 2001-ben (53 évesen). A kanadai rendező, François Girard életében és filmjeiben ugyancsak központi helyet foglal a zene, sokunk által ismert alkotása A vörös hegedű. A nevek dalában a zene a nagyszerű színészi játék fölé emelkedve uralja a vásznat, a cselekményt átszövő melankólia Howard Shore (A Gyűrűk Ura és A hobbit trilógia) fantasztikus munkájával válik teljessé. Maga a film azonban nem tud túlnőni saját korlátain, mert az egészből végül egy szomorú szemű Tim Roth marad meg a emlékezetünkben, aki megszállottan keres egy olyasvalakit, kinek élete sokkal izgalmasabb és komplexebb, mint az övé. Hozzászólások hozzászólás
A Big Bang Média 2020-as első mozija elég erősre sikeredett, mind témát, mind annak feldolgozását tekintve. Ezt pedig csakis pozitív értelemben vehetjük. Részben Magyarországon, azon belül is főleg Budapesten forgatott filmdráma egészen a II. világháborúig visz minket vissza. Az akkori Angliába érkezik édesapjával Dovild, a zsidó származású, lengyel, hegedű virtuóz kisfiú, hogy egy angol családnál találjon menedéket a háború idejére. Az új családja felajánlja, hogy segítik az ifjú tehetséget karrierjében is, míg távol van hazájától. Itt köttetik Dovildnak életre szóló barátsága Martinnal, az angol mecánása fiával. Ugorva az időben, mikor a felnőtté váló Dovildnak egyik percről a másikra nyoma vész, pont élete egyik legfontosabb fellépése előtt, Martin időt és pénzt nem sajnálva ki akarja deríteni mi történt testvéreként szeretett barátjával… A közel félévszázadot átölelő történetben találkozunk barátsággal, árulással és megbocsátással, miközben egy izgalmas krimiként járjuk, a már középkorúvá vált főszereplő, Martinnal (Tim Roth – Hazudj, ha tudsz, Ponyvaregény, Négy szoba stb. )
Tény azonban, hogy az 1996. május végén tartott közgyűlés döntött a szobor áthelyezéséről, amely ezt követően beköltözött a Városháza előterébe. Így, aki ma belép a Szolnoki Városháza főbejáratán, tulajdonképpen Kossuth Lajos távolba tekintő, jobbjában levetett kalapját szorongató, balját ökölbe a mellkasára szorító alakjával találkozhat. Kossuth lajos élete magyarul. Ami akár azt a híres pillanatot is megidézheti, amikor Kossuth toborzó körútja során a szolnokiakhoz szólt a később róla elnevezett téren.
Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. Kossuth lajos élete röviden baptista. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.
Tíz éven keresztül volt szervezője és irányítója a debreceni és a határon túli magyar zsidó közösségek szövetségének, e munka keretében számos tudományos tanácskozást szervezett. Közel ezer publikációja jelent meg hazai és külföldi napilapokban és folyóiratokban, a magyarországi lapokon kívül rendszeresen írt az izraeli magyar nyelvű Új Keletnek is. Az aradi "Vasile Goldiș" Nyugati Egyetemen ( Universitatea de Vest "Vasile Goldiş") létrehozta és egy éven át vezette a judaisztikai tanszéket. Tagjai közé választotta az MTA Judaisztikai Kutatócsoportja. Munkásságáért számos kitüntetésben részesült (Szocialista Kultúráért, Radnóti-díj, Debrecen Város Pro Urbe díja, Debrecen Alkotói Ösztöndíja, MEASZ Radnóti Miklós Antirasszista díj). Főbb művei: Virágos Mihály Liszt-díjas operaénekes életrajzi regénye; Dr. Weisz Miksa egykori debreceni főrabbi élete; Nevek: A debreceni holokauszt mártírjai és túlélői; Emlékezz meg! Kossuth lajos élete röviden. A Hajdú-Bihar megyei zsidóság története; Élő szó (válogatott írások); Hinöni (Íme itt vagyok!
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Nagy Lajosra emlékezve. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.