(MÁV-HÉV)
Én ezt a második könyv, a Csuklógyakorlat (1986), de legalábbis a Szódalovaglás (1990) óta gyökeresen és igazolhatóan másként gondolom. A magam részéről folytonosan hallani és érteni vélem a drámai akcentus jelenlétét a zseniális nyelvművészet mélyén. Ahogy itt, a Szívlapát ban sem valami külső, cinikus, fölényes krónikás beszél, hanem olyasvalaki, aki számára – holott nem kérte tőle senki – nem megkerülhető, hogy a hazájához való viszonya tisztázva legyen. Innen a versfolyam végig érezhető tétje, a "Mentem haza, s a haza hol van? " kínzó kérdésfelvetése és személyes érintettsége. És persze hagyományba-ágyazottsága, hisz a költemény mögött ott lüktet a magyar lírai tradíció, a hazát részvéttel szerető, vívódó elődök – mindenekelőtt József Attila – szellemujja. Mindezt Parti Nagy játszi könnyedséggel hozza párbeszédbe, megújítva, továbbírva a magyar lírai hagyomány egyik fontos szólamát. Túllépve a befeszült küldetés, a zengzetes retorika görcsein, egy érvényes és maradandó, alulstilizált voltában is nagyszabású költői pozícióra találva rá.
Az egyes művek ismétléséről minden alkalommal külön szerződést kell kötni, így történt ez Parti Nagy Lajos műveinél is a Magyar Rádióval. Eddig a Kék Művészügynökséghez egyéb kortás magyar írót érintő megkeresés nem érkezett. (forrás: Index)
Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Azok a '60-as, '70-es évek Parti Nagy Lajos Szalay Zoltán Több mint ötven év telt azóta. Vajon mire és miként emlékezünk az 1960-as, 70-es évek világára? Emlékszünk-e, hogyan éltünk, dolgoztunk, építkeztünk, utaztunk, nyaraltunk, vásároltunk, öltözködtünk, szórakoztunk, ünnepeltünk, gyászoltunk, udvaroltunk akkoriban? Tudjuk-e még, hogyan készültünk a lakodalmakra, hogyan védekeztünk az árvíz ellen, milyen kabaréműsorokat, hangjátékokat hallgattunk? Sárbogárdi Jolán A test angyala Parti Nagy Lajos "Épp tízet mutatott a karkötőóra, mikor dallamos, szolid férfikopogás zaja verte fel a párnázott ajtó fedelét... Mi történt avagy sem Parti Nagy Lajos A legjobb tréning a valóság - mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője.
Vásározó, faluzó könyvárus zsidó volt az ősatya, Kner Sámuel is. S noha szó esik effélékről, Parti Nagy tartózkodik attól, hogy kapott regénye cselekményét kompenzálja, kiszínezze. Ugyanakkor az emlékmondatok őrzik a regényműfaj ismeretanyagának gazdagságát; legyen szó főzésről, nyomdáról, zsidó rítusokról (amelyek, ahol fennmaradtak az asszimilációt óhajtó családban, inkább csak szokások, mintsem a hit komor oszlopai), s bármi más egyébről. Mint a jó regényíróknál, itt is biztosak lehetünk benne, hogy a tudásanyag tizede sem kerül be a könyvbe, s ezért áll olyan biztos lábakon minden szó. Miközben bárhol lapozok bele a kis könyvecskébe, bámulattal tapasztalom, hogy a mértéktartó és biztos ízlés miképpen kevert ki a kis eseményekből olvasmányos szöveget (s például a halálozási dátum bizonytalansága miképpen keretezi – nyitja és csukja – a regényt), azt is meg kell említeni, hogy ennek az igénytelen történetnek morális vonatkozása is van. Nem mintha a regény Kner Piroskája az erkölcsi kozmosznak valamely kiemelkedő alakja lenne.
A moszkvai Lefortovo börtönben meghalt az 54 éves orosz fizikus, Dmitrij Kolker. A tudóst hazaárulással vádolták, s négy nappal ezelőtt egy novoszibirszki kórházból vitték át Moszkvába. Kolker végstádiumos hasnyálmirigyrákban szenvedett, s a szállítással csak rontottak állapotán Börtönben halt meg a kórházból kirángatott orosz tudós A moszkvai Lefortovo börtönben meghalt az 54 éves orosz fizikus, Dmitrij Kolker. Kolker végstádiumos hasnyálmirigyrákban szenvedett, s a szállítással csak rontottak állapotán. "Az FSZB megölte apámat. Tudták, milyen állapotban volt, mégis kirángatták őt a kórházból. Még azt sem engedték meg neki, hogy elbúcsúzzon a szeretteitől. Köszönöm, hazám" – írta a közösségi oldalakra feltöltött üzenetében a tudós fia, Makszim Kolker. Kolker csak előzetes letartóztatásban volt, ügye nem is került a bíróság elé. Kolker után egy másik orosz tudóst, Anatolij Maszlovot is őrizetbe vettek a hatóságok. Mindkettőjüket azzal vádolták, hogy Kínának adtak át adatokat az általuk végzett alapkutatásokról.
Keresztury Tibor Forrás: Litera – A hét verse (2013. október 7. )