A kép forrása: agrarium7 Hamarosan kiderült, mennyi pénzt kaphat Magyarország 2020 után? – Szakértői vélemény – az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezető szakértője szerint: t öbb mint 2700 milliárd forintot kap majd Magyarország a közvetlen kifizetésekből 2020 után – hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencián. Dusan Chrenek, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának vezető szakértője kiemelte ugyanakkor, hogy a kutatás, a migráció és az innováció tekintetében is új költségvetést kell megfogalmaznia az Európai Bizottságnak, amiért az Egyesült Királyság kilép az EU-ból. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikában (KAP) emellett nagyobb hangsúlyt fektetnének a tagországok közötti együttműködésekre. A Brexittel új helyzet áll elő. Kap 2020 után online. A tagországok azt szeretnék, ha a társfinanszírozás lehetősége bővülne, és a gazdálkodókat nem érné veszteség. A hírek szerint nagyobb támogatás jut majd a kis és közepes méretű gazdaságoknak, így versenyképesebbé válhatnak a nagyobb farmokkal szemben, emellett pedig a bizottság azt javasolja, hogy a közvetlen kifizetések mértéke 60 ezer és 100 ezer euró között legyen meghatározva.
A külső konvergencia értelmében valamennyi olyan tagállam, amelynek esetében a hektáronkénti közvetlen támogatás szintje nem éri el az uniós átlag 90%-át, 2027-re a felére csökkentené a különbséget a tagállamoknak lehetőségük lesz a mezőgazdasági termelőnként évi 60 000 EUR-t meghaladó közvetlen kifizetések összegének legfeljebb 85%-kal való csökkentésére, a felső korlátot pedig évi 100 000 EUR-ra korlátozhatják (csökkenthetik).
Magyarországon kötelező a kutyák évenkénti veszettség-elleni oltása (és ugyanekkor a féreghajtása), minden 3. hónapot betöltött kölyökkutyát be kell oltani, majd 6 hónapon belül újraoltani- vagyis 1 éves koráig minden kutya 2 veszettség elleni oltást kell, hogy kapjon, amit aztán évente meg kell ismételni. Újdonság: 2013. január 1-től csak transzponderrel, vagy más néven mikrochippel ellátott kutya vakcinázható veszettség ellen. Miért kötelező kutyáknak a veszettség elleni oltás? A veszettség, melyet ember és állat egyaránt elkaphat, elsősorban veszett állat harapásával terjed. Az évenként megkapott veszettség elleni oltás megóvja kutyáját attól, hogy elkapja a veszettséget és a halálos kór terjesztőjévé váljon. Veszettség elleni oltás kutyáknak - Budafoki Állatgyógyászati Központ. Ezzel nem csak a gazda, de a kutya életét is megmenti. Ezért is fontos minden kijáró macskát is beoltani veszettség ellen, még akkor is, ha ez nem kötelező! Magyarországon kimutatott emberi veszettség megbetegedés 1994 óta nem fordult elő. Akkor 2 halálos kimenetelű esetet regisztráltak, az egyik áldozat egy 2 éves kisfiú volt, akit a szomszéd néni oltatlan kijáró macskája harapott meg.
Tíz nap alatt adta be az oltásokat – az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megbetegedett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. Veszettség elleni oltás embernek. (A veszettség ellen elsőként beoltott Joseph Meister később a Pasteur Intézet gondnoka lett, de élete tragikus véget ért. 1940-ben, Párizs német megszállása után SS-tisztek arra akarták kényszeríteni, hogy nyissa fel Pasteur kriptáját, de ő inkább öngyilkos lett. )
A veszett állat berontott a szomszédos házba, ahol dühöngve nekitámadt a kisfiúnak. Az őt ellátó orvosban sajnos nem merült fel a veszettség gyanúja, így a kisfiú a kórházban a veszett macska gazdájával egyidőbenvesztette életét, akit szintén megharapott a veszett macska. A veszettséget már igen régóta ismeri az emberiség. 5000 évvel ezelőtti krónikákban már leírták a tüneteit állaton, emberen egyaránt. Veszettseg elleni oltas kutyaknak. Mivel okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne, a legrettegettebb betegségek közé tartozott. Hazánkban az esetek túlnyomó többségében a vörös rókák a terjesztők. A háziállatok fertőzése rókával való érintkezésre vezethető vissza. Hazánkban a betegséget terjesztő rókapopuláció szájon át, csalétekkel történő immunizációs programjának köszönhetően sem a vadonélő, sem a háziállatok körében nem diagnosztizáltak veszettséget 2011 óta. Laboratóriumi vizsgálat utoljára 2010-ben adott pozitív eredményt egy kutya esetében. Viszont egymás után érkeznek a hírek a környező országokból a veszettség elterjedéséről, ahol nem ilyen jó a vadak és háziállatok átoltottsága.
A veszettség tünetei változatosak "A veszettség különböző idegrendszeri zavarok tüneteiben mutatkozik meg, a betegség lefolyása a fertőzött állat fajától függ. A legmegbízhatóbb tünetek a hirtelen és jelentős viselkedésbeli változások, az egyik legtipikusabb tünet p éldául a megmagyarázhatatlan bénulás, ami az idő előrehaladtával fokozatosan erősödik. A viselkedésbeli változások közé tartozhatnak az étvágy hirtelen csökkenése, az éberség vagy az idegesség jelei, ingerlékenység és hiperérzékenység. Az eredetileg nyugodt kutyák például még nyugodtabbá, míg más állatok nagyon izg atottá válhatnak. A betegség első szakaszában az állat viselkedése bizarrá válik, úgy tűnhet, hogy nem ismeri fel a saját gazdáját, vagy furcsa dolgokat nyalogathat. Az is előfordulhat, hogy az állat állandóan a megharapott területet nyalogatja, harapdálja és rágcsálja. A vírus előrehaladtával a fertőzött kutya érzékelése túlérzékennyé válik. Veszettség elleni oltás - Arany Oldalak. A következőkben a torok és az állkapocs bénulása következhet be, ami a száj habzásának jól ismert tünetét váltja ki.
Bár Európa kívül esik a fő veszélyzónán, a statisztikák szerint Közép- és Kelet-Európában a házi- és vadállatok még mindig veszélyben vannak, a veszettség veszélye pedig egész Európában jelen lehet. A vírus leggyakoribb hordozói a rókák és denevérek, amelyekről a fertőzés háziállatokra vagy emberekre is átterjedhet. 2016-ban Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is jelentettek rókaveszettségi eseteket. Denevérveszettséget Lengyelországban, Németországban és néhány más európai országban jelentettek. A magyarországi statisztikák szerint 2017-ben három állat esetében jelentettek veszettséget: egy róka és két kecske fertőződött meg. Veszettség elleni oltás - Telefonkönyv. Az EFSA számára jelentő országok között az elmúlt években csökkent a fertőzött rókák és kutyák száma, a fertőzött denevéreké viszont nőtt. Bár ezek az esetek egyedülállók, mégis jól mutatják, hogy a vírus jelen van, és minden esetben gondoskodnunk kell állataink védelméről. Mi viszonylag biztonságban vagyunk, de ennek fenntartása állandó odafigyelést és védelmet igényel.