2021. december 5., vasárnap Budapest Hármashatárhegyi Kilátó Vendéglő futott - Jelenlegi ára: 1 000 Ft kiadó: M. F. I. Magyar Film Iroda kiadása személyes átvételre munkanapokon 11 és 6 között, illetve szombaton 10 és 14 között Budapesten a Kálvin tér közelében van lehetőség Posta ajánlva 540 Ft Jelenlegi ára: 1 000 Ft Az aukció vége: 2021-12-06 07:21. Kéktúra Bp. | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.. Bejegyezte: giga dátum: 20:05 0 megjegyzés: Megjegyzés küldése
Egy kerékpáros kirándulás tervezésekor két kattintással találunk olyan jó és megbízható térképet, ahol jelölik a kerékpárutakat, hogy a védett területeken biztosan nem tévedj a tilosba, sőt a mobilra letölthető Természetjáró appban is szuper tippek vannak. Hűvösvölgy elég hamar nagy népszerűségre tett szert a városi kirándulók körében, de a terület tömegközlekedése évtizedekkel később érte utol a belvároshoz kicsit közelebb fekvő Zugligetet. Míg az akkoriban forgalmi csomópontnak számító Lánchídtól Zugligetig tartó vonalat már 1868 június 30-ban megépítették, ITT írtunk róla, addig a Budagyöngyétől Hűvösvölgyig tartó szakaszt, más néven a Szépilona-Lipótmező-Hűvösvölgy vonalat csak évtizedekkel később 1900. február 28-án helyezték üzembe. A csaknem 120 éves villamosvonal azóta a Budapest egyik legfontosabb villamosvonala lett. Emellett a pálya mellett vezet egy olyan kerékpárút is, amin pillanatok alatt lehet a belvárosból kitekerni a zöldbe. Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Regisztráció Kérjük válassza ki, hogy milyen céllal szeretne regisztrálni az oldalra. Miért érdemes regisztrálni?
Egy szó mint száz, a Morrowindet okkal szereti több millió PC-s játékos, annak ellenére, hogy sokakat kényszerített gépfejlesztésre a drága. Amikor megjelent, a Morrowind egyike volt az első olyan játékoknak, amik támogatták a DirectX 8. 1-et, vele együtt pedig a pixel shadereket, amik többek között lehetővé teszik, hogy a matt felületeken visszatükröződjön a virtuális fény. Ennek köszönhetően a Morrowind vízfelületei egészen parádésan festettek DX8. Legnagyobb gépigényű játékok. 1-es VGA-n – azaz olyan hardveren, amivel a játékosok 90 százaléka nem rendelkezett. Persze a program futott DX7-es módban is, csak nem nézett ki olyan jól, és sajnos egyáltalán nem lett gyorsabb. A legtöbb játékos a Morrowindből arra a sűrű ködre emlékszik a legélénkebben, amit az okozott, ha a grafikus opciók között levettük a látótávolságot a minimum értékre. Egyébként az Oblivion is simán beleférne a listába, lévén az meg olyan videokártyán volt csak hajlandó elindulni, ami támogatta a Shader Model 1. 4-et, és kulcsszerepet játszott a jó öreg GeForce 4 Ti 4200-am lecserélésében.
A program technológiai térten igazi mérföldkőnek számított, hisz teljesen valós időben számított fizikai rutint és igen részletes 3D-s grafikát tartalmazott, amit nyitott világgal és tárgyhasználattal egybekötve, sőt, a főstereplője, Anne még magától is meg tudott gyógyulni, ezzel pedig a játék beelőzte a regenerálódó életerejű hősök korszakát. Egy bökkenő volt csupán: alig futott valamin. Top 10 játék a gyenge PC: megmenekült unalom!. Bár a minimum konfiguráció szerint már egy mezei Pentium I-esnek is el kellett volna viselnie a programot, valójában a csúcsot képviselő Pentium II-esek sem voltak alkalmasak arra, hogy stabil 30 fps-sel mozgassák a játékot, sőt, még az egy évvel későbbi P III-aknak is akadt gondja vele, mert egyszerűen túl sok feladatot bíztak a fejlesztők a főegységre. És persze a gyorsítókártyára, ami nélkül elindult ugyan a Trespasser, de már szaggatni sem volt hajlandó, inkább diafilmként műkjödött, jó kis dínókkal a főszerepben. Sajnos a játék hatalmasat bukott, pedig volt benne spiritusz. Kár, hogy senki sem vette észre 5 fps mellett… 3. : The Elder Scrolls 3: Morrowind A TES-sorozatot az első két részig mindenki csak amolyan különlegességként kezelte, a mainstream sikerre a harmadik felvonásig várni kellett, a Morrowind viszont olyan jó lett, hogy tulajdonképpen máig ez a program felelős a modernkori egyszemélyes szerepjátékok legtöbb kliséjéért, ideértve a két folytatást és a megannyi TES-kiegészítőt is.
1. : Crysis Láttátok jönni, ugye? Tény: a 2007-ben megjelent Crysis, bár minimum grafikán azért elég jól futott a legtöbb korabeli PC-n, sajnos már közepes beállításokon is olyan hardvert követelt, ami játékosok millióinak volt elérhetetlen, és nem csak azért, mert sokba került, hanem mert konkrétan nem létezett. Legnagyobb gépigényű játék. A Crysist még évekig használták benchmarknak a grafikuskártya-gyártók, lévén Ultra beállításokon annyi shaderrel szórta tele az objektumokat, hogy azt stabilan, 60 fps-el egy VGA sem volt képes futtatni. Mindezt úgy, hogy bár a programot DX10-esként reklámozta a fejlesztő Crytek, valójában csak a DX9 egyes extra tulajdonságait hozták elő belőle és tették szoftveresen zárttá a publikum számára. És hogy mindezért cserébe mit nyújtott a program? Nos, félig-meddig sandbox játékmenetet egy olyan taktikus harcrendszerrel, ami sajnos az összes folytatásból hiányzott. Félreértés ne essék, nem voltak rosszak azok sem, sőt. Viszont a hardveres limitek miatt a Crytek kénytelen volt kisebb helyre zsúfolni az akciót, és így lineárisabb, kevésbé sokszínű akciót kaptunk.