Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1912, Deák Ferenc tér. Szemben az Anker-palota. 1908 és 1910 között épült Alpár Ignác tervei alapján a bécsi székhelyű Anker Biztosító Társaság székházának. Előtte 1907-ig állt ugyanitt ugyanezen cég előző épölete Anker-udvar néven. A felirat rajta a timpanon alatt jelen esetben: ÉLET ÉS JÁRADÉK AZ ANKER BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG. A 61-es villamos a Déli vasúttól (Déli pályaudvar), Krisztina körút, Ferencz József híd, Calvin tér, Kiskörút, Margit híd útvonalon, óriási kerülővel közlekedett egészen a Fogaskerekű vasútig.
A Deák Ferenc tér Budapest belvárosának egyik központi tere, egyúttal a város jelentős közlekedési csomópontja. Itt találkozik az M1, M2 és M3-as metróvonal, a felszínen pedig a Károly körút, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Király utca, a Deák Ferenc utca ( Fashion Street) és a Harmincad utca. Az Akvárium és az Erzsébet tér számos pihenni, szórakozni vágyó fiatalt vonz ide minden este, emiatt mindig nyüzsög a tér. Kiváló helyszín az ismerkedéshez, így nem csoda, ha a Deák a szabadtéri éjszakai élet számára is egy fontos színtér. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest
Ui. : Rusai Ágnes jóvoltából: "Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? " A közismert anekdota szerint így kiáltott fel Alpár Ignác felesége, Orth Antónia, amikor meglátta az elkészült Anker-palotát. Jelenlegi és régebbi nevei: 1866-ban nevezték el a "haza bölcse" után Deák Ferenc térnek, és ez a neve azóta is, 1819-től Kohl Markt Platz (Káposzta piac tér), vagy Kohle platz (Szén tér), 1830-as évektől Kohle platz (Szén tér), Az 1830-as évektől Juden Markt (zsidó piac), vagy Juden Platz (Zsidó tér), 1840 táján Türken Platz (Török tér), A XIX. században Evangélikus templom előtti tér Cimkék 1910-es évek, 1912, 61-es villamos, Alpár Ignác, Anker-palota, Anker-udvar, Belváros, Deák Ferenc tér, gázlámpa, kockakő, lovaskocsi, nyitott peronú villamos, Terézváros Forrás: (27698), orig: SCHOCH FRIGYES Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Amíg a két új szakasz a teljes hosszában meg nem épült, addig a Deák volt mindkét vonalon az egyik végállomás. Az 1980-as évekre a Deák a város legforgalmasabb pontjává vált, a környéken pedig sorra nyíltak a menőbbnél menőbb helyek. Ekkor vált találkozási ponttá is a tér – de hogy a Porsche szalon mikor is lett az enyészeté, arra már nem emlékszünk. Arra viszont igen, hogy a rendszerváltás utáni években volt egy kis térrendezés, szállodaépítés, és hogy 2009-ben leplezték le a Deákon Sztehlo Gábor, a háború alatt árvákat, köztük sok zsidó gyereket megmentő evangélikus lelkész emlékszobrát. Azóta a helyzet és a tér változatlan. Fotó: Fortepan Fotó: Fortepan
Az elsővel ellentétben a második világháborút és Budapest ostromát is aránylag épen vészelte át a tér, csak aztán jöttek a kommunisták. Hatalomra jutásuk után azonnal elhatározták, hogy a Deák és az Erzsébet teret egybenyitják, és az így kapott gigateret elnevezik Sztálin térnek. Ehhez persze épületeket kellett lebontani a két tér környékén, összesen hetet. A párthuszárokat nem érdekelte egyik-másik ház páratlan építészeti értéke, és hogy melyik híres építészünk tervezte, meg az sem, hogy mindegyikben hírességek, történelmi személyiségek egész sora lakott korábban. Házakat ugyan bontottak, de a két tér egybenyitásából végül nem lett semmi. Az épületek hűlt helyén parkolót alakítottak ki, ami szép lassan a szomszédos buszpályaudvar részévé vált. Az is az előző rendszer döntése volt – bár a terület magától is ebbe az irányba fejlődött –, hogy a Deákot közlekedési csomóponttá fejlesszék. 1896 óta volt már itt egy megállója a kisföldalattinak, ám 1955-ben 40 méterrel arrébb helyezték, majd előbb 1970-ben érkezett a 2-es metró, hat évvel később pedig a 3-as.
Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! - Szemerédi Bernadett (Vers mindenkinek) - YouTube
Főoldal Versek Szerelmes versek Eredj ha tudsz... Beküldte: dodicsek, 2004-10-25 00:00:00 | Szerelmes Eredj ha tudsz, hagyj itt ha tudsz... Ha gondolod hogy van hozzá erőd, Ne is búcsúzz! Ne szólj, ne ints! Csak eredj... De aztán vigyázz hogy elfelejts! Vigyázz! Nehogy egy lázas éjjel, Egy szófoszlány, egy csók emléke csak... Mert akkor vége! Megölted magad! Lásd... békülten fogok veled kezet. Hisz szerettél és én is szerettelek. Ne félj! Az utad már el nem állom. Kár volna! Minek?! A Sors parancsot ad mindenkinek. De ha egyszer lankad már a tűz, Mely mellőlem most már Téged messze űz, S ha parázs már mindjobban nem melegít, Fájni fog hogy megöltél valakit... De még itt vagy, látlak és hallak. Ne tudd meg soha, hogy most sírok és megáldalak. Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! - Hangaszál. Szeress, szeressenek, légy boldog könnyen! Segítsen az Isten, hogy gyorsan felejts! De most: Ne várd meg, míg kicsordul könnyem! EREDJ!
Reményik Sándor:Eredj, ha tudsz! - YouTube
Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Reményik sándor eredj ha tudsz. Életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Reményik Sándor a sorsát vállaló, minden viszontagság ellenére is az igazságot kereső és hirdető ember volt. Vallotta, hogy a nemzedékek reménytelennek tűnő sorsában is ott a remény, de a változások adta esélyhez olyan emberek kellenek, akik ezt felismerik, és ki is tudják használni. A magyar irodalomból évtizedekre száműzött Reményik Sándornak, a házsongárdi temetőben álló sírján ez a mondat olvasható: "Egy lángot adok, ápold, add tovább. " Kiállításunk e felszólítás beteljesítéséhez ad igaz és szép indíttatást.
Kalmár Pál - Eredj, ha tudsz (tangó) - YouTube
Maradj, ha gondolod, Hogy itthon maradni rabnak, Jobb lesz a sorsod, Mint szabadon élni idegenben Maradj! Ne vándorolj, mint a vándormadár délnek Szárnyaid nyesve, repülésre nem képesek Rabnak, magzatodnak hova rakod fészked? Uralkodnak feletted majd a gyilkos hatalmak Maradj, ha mersz Maradj, ha hiszed, Hogy a hontalanság odakint keserűbb lesz Mint a bilincsbe kötött lelked idebent. Maradj, ha kereszted itten könnyebbnek látszik Mint szabadon viselni idegenben az emigráns terhét. Eredj, ha tudsz... - | Jegy.hu. Kihez fordulsz te rab, ha itthon maradsz? Kihez fohászkodok ebben az Istentelen hazában? Nem feszit a bánat és honvágy De keresztre feszítteted majd magad. Melléd nem a két lator kerül társnak Hanem még azok is a hóhérodhoz állnak munkatársnak Majd ha esténként nézed a csillagos eget Jussanak eszedbe a Rákóczy és Mikes Kelemenek Bármennyire is nehéz volt sorsuk a Rodostó partján Haza sem jöhettek, rabok maradván. Magyar csillagokat nem láttak sose fürödni A holdsugárban fürdő Márvány tenger partján De a Hadak Útja onnét is látszott.
S hegyeken, tengereken túlra hordták… Ha majd úgy látod, minden elveszett: inkább, semmint hordani itt a jármot, szórd a szelekbe minden régi álmod; ha úgy látod, hogy minden elveszett, menj őserdőkön, tengereken túlra ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: jut-e nekem egy nyugalmas sarok, de itthon maradok. Erdej, ha tudsz. Leszek őrlő szú az idegen fában, leszek az alj a felhajtott kupában, az idegen vérben leszek a méreg, miazma, láz, lappangó rút féreg, de itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, mely temet bár: halló fülekbe eseng és lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyujtózsinór, a kanóc része, lángralobbant vér, mely titkon kúszik tíz-száz évekig hamuban, éjben, míg a keservek lőporához ér. És akkor…!! de addig, varjú a száraz jegenyén: én itthon maradok. 1956 Reményik_Sándor kategória | 35 hozzászólás