Movie Lengyel sci fi iron man Ahogy arról az EU2058 novellapályázatunk kapcsán már esett szó: a Brit-szigeteket leszámítva Európa mintha jelen sem lenne a kortárs fantasztikus irodalomban. Miközben az afrikai és a távol-keleti szerzők egyre inkább ismertek, az európai kontinensről alig-alig találni olyan írót, akit akár a sci-fi, akár a fantasy nemzetközi (dominánsan angolszász) kánonjában jegyeznének. Hatványozottan igaz ez Közép- és Kelet-Európára, ahonnan egy-két egykori szovjet vagy mostani orosz szerzőn kívül alig találhatunk világszerte ismert neveket. Az üdítő kivétel Lengyelország, ami nem csak két világszerte ismert szerzőt adott a fantasztikus irodalomnak, de jelentős rajongótábort is fel tud mutatni a területen. Egyszer megpróbáltam utánajárni ennek, amikor készítettem egy sorozatot a környező országok fantasztikus rajongótáboráról és a 2016-os év legjobb könyveiről ezekben az országokban. Akkor a helyi kontektjaim írása alapján kiderült: a magyarnál a lélekszámot tekintve négyszer nagyobb lengyel piacon húsz fantasztikummal így vagy úgy foglalkozó kiadó, illetve két rendszeresen megjelenő fantasztikus folyóirat működik, a Nowa Fantastyka és a Science Fiction.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel sci-fi-szerzők témájú médiaállományokat. A(z) "Lengyel sci-fi-szerzők" kategóriába tartozó lapok A következő 8 lap található a kategóriában, összesen 8 lapból. B Krzysztof Boruń C Czesław Chruszczewski D Jacek Dukaj F Konrad Fiałkowski G Stefan Grabiński L Stanisław Lem W Adam Wiśniewski-Snerg Z Janusz A. Zajdel A lap eredeti címe: " ria:Lengyel_sci-fi-szerzők&oldid=18077932 " Kategória: Sci-fi-szerzők Lengyel írók Nem mindennapi képzelőereje, írói tehetsége elismeréseként és a lengyel kultúrának tett szolgálataiért 1996-ban Fehér Sas érdemrenddel tüntették ki, 2001-ben pedig neki ítélték a legnagyobb lengyel kulturális kitüntetést, az Arany Jogar-díjat. A párizsi Nemzetközi Csillagászati Akadémia 1992-ben úgy döntött, hogy Stanislaw Lem-kisbolygó névre keresztelik az addig 3836-os számon nyilvántartott planetoidát. Az idegen bolygóra érkező kutatók furcsa élményeit bemutató Solaris az a műve is, amit a legtöbben ismernek, és ebben a regényben Lem alapvető témáit is láthatjuk, például az idegenekkel való kommunikáció lehetetlenségét.
A lengyel fantasztikus irodalom, s azon belül a science fiction kialakulásának kezdete a lengyel felvilágosodás korára tehető. Michał Dymitr Krajewski 1785-ben megjelent, ugyancsak kacifántos címet viselő – Wojciech Zdarzyński élete és kalandjai, ahogy ő maga látja-, regényét az első lengyel sci-fi műként tartják. A történet egy ifjú lengyelről szól, aki hatalmas bátorságról téve tanúbizonyságot, egy hőlégballon segítségével elutazik a Holdra, hogy meglátogassa az ottani, utópikus birodalmat és lakóit. 1786-ban született egy folytatás is, ám a hasonlóan cirkalmas címet viselő kötet meg sem tudta közelíteni az első színvonalát, így viszonylag hamar és ismeretlenül tűnt el a süllyesztőben. A XIX. század közepéig a fantasztikus irodalomnak a romantika idején sem sikerült kibontakoznia. Talán különös véletlen, hogy éppen a lengyel romantika egyik legkiemelkedőbb költőjének tartott Adam Mickiewicz volt az, aki belevágott egy fantasztikus vonásokat felvonultató történet megírásába. A Jövő történelme munkacímet viselő írás egy Verne -szerű sci-fi regény lett volna, azonban sosem készült el teljesen, így kiadásra sem került.
De azért vannak olyan, sci-fivel is foglalkozó alkotók – így például Neal Stephenson, Greg Egan, Ted Chiang, Thomas Pynchon, David Mitchell, Ian McEwan, Michel Houellebecq, David Foster Wallace, Peter Watts, Jonathan Littell, Mark Z. Danielewski, Cormac McCarthy, Paul Auster és Kazuo Ishiguro –, akiknek igyekszem követni a munkásságát. A legutóbbi olvasmányaim közül Littell Une vieille histoire ( Régi történet) című könyve tette rám a legnagyobb hatást. Littell megpróbálta azt a szépirodalomban, amit én az After writing ( Az írás után) című esszémben: megmutatni, hogy a narratíva tárgya már nem az ember, hanem az érzéki élmények folyama. Az emberek csak biológiai gépek, amelyek az élmények átéléséért léteznek. Az élmények sorozata felelős az identitásunkért: azok vagyunk, amit megtapasztalunk. Ma már technológiai eszközökkel is létre lehet hozni és át lehet adni ezeket a tapasztalatokat. Az átélt élmények szuverenitást kapnak, így "ők" a valódi alanyok. Mindemellett be kell vallanom, hogy a sci-fi és általában a fikciós irodalom egyre kisebb részét teszi ki az olvasmányaimnak.
Születésének 100. évfordulóját Lengyelországban Stanisław Lem évvé nyilvánították. Az évforduló alkalmából szeptember 13-án a budapesti Wacław Felczak Alapítvány tart pódiumbeszélgetést életéről, jóslatairól, a lengyel irodalomban elfoglalt szerepéről és arról, hogy mit jelent munkássága a ma embere számára. A rendezvény előtt mutatják be az automatákból is megvásárolható Poket zsebkönyvsorozat legújabb kötetét, a Solaris t.
2021. szeptember 13. 11:16 MTI Száz éve, 1921. szeptember 12-én született Stanisław Lem lengyel író, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa. Stanisław Lem 1966-ban Stanisław Herman Lem Lwówban (ma Lviv, Ukrajna) született, elmondása szerint valójában szeptember 13-án, de babonaság miatt szeptember 12-ét írtak az anyakönyvébe. Apja nyomdokain haladva orvosnak készült, de szülővárosában megkezdett tanulmányait félbeszakította a második világháború. A német megszállás alatt autószerelő-segédként és hegesztőként dolgozott, részt vett az ellenállásban. 1946-ban a repatriálási program keretében családjával áttelepült Krakkóba, ahol a Jagelló Egyetem orvosi karára járt, de diplomát nem szerzett, hogy ne kelljen katonaorvosként szolgálnia. Abszolutóriummal a zsebében császármetszéseknél segédkezett, tudományos kutatói munkát vállalt, és szabadidejében írogatott. Íróként nyilvánosan 1946-ban mutatkozott be, a Nowy Świat Przygód folyóirat folytatásokban közölte Ember a Marsról című első regényét, a Tygodnik Powszechny katolikus hetilapban versei, novellái jelentek meg, és elkészült Az átszellemülés kórháza című regénye is, de ezt a cenzorok csak évekkel később engedték megjelentetni.
Mátyás uralkodása alatt felvirágzott és megerősödött az ország. 1463-ban Vitéz János hosszas tárgyalásai eredményeképpen aláírták III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 ezer aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, és 1464. március 29-én Székesfehérvárott szabályszerűen megkoronázták őt és Mathias Rex uralkodói nevet kapta. Miért kapta Mátyás az igazságos jelzőt? Valószínűleg ennek is több oka van, mint általában a sok más dolognak. Mátyás az igazságos mese. Mátyás uralkodása első időszakában a saját hatalmának megerősítése volt a legfontosabb, és ezt a főurak körében különböző adományokkal, tisztségek és birtokok újraosztásával tudta elérni. Aki pedig kap valamit, azt mindig igazságosnak érzi. A kincstári bevételeket a sókereskedelem kizárólagos királyi jogának elrendelése és a pénzverdék felügyelete biztosította. Igazságosan nem jutott haszon másnak, csak a király kincstárának. Bizonyos jogokat biztosított a szélesebb köznépnek, a városi polgárságnak és az egytelkes parasztoknak.
Helyey László Mátyás király szerepében Fejér Tamás A világ közepe című filmjében (Forrás:) Mesék Mátyás királyról (1984) A 13 részes rajzfilmsorozat a Pannonia Filmstúdióban készült a korszak legjobb animációs filmkészítői, Ujváry László, Kőszegi Ábel és Mikulás Ferenc vezényletével. 1984-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió, a gyakran álruhában járó, igazságos, nagyképű udvaroncait gyakran móresre tanító király kalandjai pedig szinte pillanatok alatt váltak egy ország kedvencévé. Ifjabb Újváry László rendező a Mafilm Pannónia Filmstúdió kecskeméti részlegében a Mesék Mátyás királyról című animációs sorozatának egyik epizódját készíti 1983. február 18-án (Fotó: MTI) A sorozatból elmaradhatatlan Helyey László hangja, amely az összes férfi szereplőt kíséri és amely jelképe is lett a sorozatnak. A rajzfilmsorozat első epizódját, Az igazmondó juhász címűt ide kattintva nézheti meg. Matyas az igazsagos. Mátyás, az igazságos (1986) A Pannonia Filmstúdió nagy sikerű animációs sorozatából tizenegy epizód felhasználásával egy egész estés rajzfilm is készült Újváry László rendezésében, amelyet 1986. január 30-án mutattak be a mozikban.
Mátyás, az igazságos - YouTube
Ki törődött akkor már az egykor magas adókkal, mikor enni sem volt mit! De kezdjük az elején! 1443. februárjában járunk, egy kétszintes polgárházban, "kincses" Kolozsvárott, a meseszép Erdélyben. Nemes vendége volt akkoriban egy bizonyos Méhffi Jakab nevű szőlősgazdának, akit az a tisztesség ért, hogy vendégül láthatta Erdélyország vajdáját Hunyadi Jánost és családját. Fejezetek a Mátyás-legendából :: Erdős Virág. Hunyadi ekkor már számos hadjáratban bizonyított, kiérdemelte a "törökverő" nevet, Ulászló király pedig kinevezte Erdély urának. Hogy miért vendégeskedett egy ilyen hatalmas úr egy módos, de egyszeri szőlősgazdánál ma már nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy Vajdahunyadvár a családi fészek ekkora már nem volt méltó a Hunyadiak hatalmához, így János átépítette, renoválta a várat. Talán ezért, talán másért, mindenesetre úgy esett, hogy Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet ebben a kis polgárházban hozta világra a későbbi nagy királyt egy fogcsikorgatóan hideg téli napon, 1443. február 23-án. Éppen egy nappal Jégtörő Mátyás napja előtt, talán ezért is kapta a kis jövevény ezt a nevet.