De a Gondviselés nemcsak a megpróbáltatást engedi meg, hanem az Istenanya által olyan vigasztalást is ad, hogy a szenvedésekben helyt tudjunk állni. AZ EVANGÉLIUMHOZ (Lk 2, 33-35) A templomban való bemutatáskor jövendölés hangzott el, amely fényes jövőt mutat, de komor szavak is elhangzottak, amelyek a Szent Szűz szenvedéséről szólnak. Ezzel kezdődött el a Szűzanya együtt-szevedése Szent Fiával. Könnyező szűz mária győr career. EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK Kérjük, Testvéreim, Urunkat, Jézus Krisztust, hogy amint az Ő Édesanyjában nekünk is Anyát adott, az Ő szenvedéseinek és könnyeinek érdeméért ajándékozza nekünk az örök életet. Add, Urunk, hogy részvéttel legyünk a fájdalmas, könnyező Szűzanya szenvedései iránt. Add, hogy részvétünk a tökéletes szeretetben és erényeinek követésében nyilvánuljon meg. Add, hogy a Szűzanya példájára mi is készséges lélekkel vállaljuk az élet szenvedéseit. A könnyező Szűzanya tanítson meg bennünket a mennyei Atya akaratának elfogadására. A szenvedések örömmel vállalása hozza meg számunkra az örök üdvösséget.
A győri székesegyház kegyképén látható Szűzanya 1697. március 17-én reggel véres könnyeket hullatott. Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához. A győri kegykép történetét idézzük fel az alábbiakban. A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik. Valószínűleg írországi festőtől származik. Könnyező szűz mária győr. A vászonra festett, koronákkal ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 körüli rézmetszete. Az alvó gyermekét imára kulcsolt kézzel vigyázó Mária és a Gyermek takarójának virágmotívumai az Énekek énekére utalnak: "Én alszom, de a szívem virraszt" (5, 2); "Íme, te szép vagy én szerelmesem, és ékes és a mi ágyunk virágos" (1, 15–16). Bálint Sándor így fogalmaz: "A Máriában megdicsőülő menyegzős ruhába öltözött lélek készül ebben a misztikus mámorban a Vőlegénnyel, az isteni teljességgel való egyesülésre. " A gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép az előkelő ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta Magyarországra, miután a Cromwell-féle üldözés idején menekülni kényszerült hazájából.
Marian Adam Waligóra elmondta: a minket szerető Mária könnyeire tekintünk ma. A kivételes édesanya könnyei rendkívüli erővel bírnak: számunkra oltalom, buzdítás és a megtisztulás útja is lehetnek. Az 1697. március 17-i könnyezésre emlékezve tudnunk kell, hogy ezek a könnyek a szeretet könnyei voltak – hangsúlyozta a szónok. Közösség: Szent Patrik püspök és a Győri Könnyező Szűz Mária. – "Mária szelíd tekintettel néz rám, néz ránk, gondoskodik gyermekeiről. " Marian Adam Waligóra köszönetét fejezte ki Máriának a közelségéért, ami megmutatkozik Jézus iránti gondoskodásában, és amiben bennünket is részesít. "Máriának ez a szeretete valamiképpen jelen van az édesanyáink szeretetében, amikor a szeretet és az aggodalom könnyei hullottak értünk, gyermekeikért, különösen akkor, amikor rossz utakon jártunk. " A pálos szerzetes megemlékezett a szörnyű háborúról is, ami miatt a Szűzanya együtt sír számtalan édesanyával. Látja a gyermekei üldözöttségét, szenvedését és nem egy esetben halálát is. Vajon miért könnyezett a Szűzanya? – tette fel a kérdést a szónok.
A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami ünnepnap Írországban) a győri képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek hulltak, melyeket fehér gyolcskendővel itattak fel. A gyolcskendőt máig őrzik a székesegyházban. Díszes keretén a felirat: "Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. A Győri Könnyező Szűz Mária - ige- és liturgikus naptár - Magyar Katolikus Rádió. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20. " "Akkor történt azon rendkívüli és természet szerint meg nem magyarázható tünemény, hogy éppen március 17-én, Szent Patrícius püspök, Irlandia apostolának ünnepén reggeli hat óra tájban, amidőn számos nép a szentmisét hallgatná, egyszerre észrevétetett, hogy a Boldogasszony képe könynyez. Odatódult azonnal a sokaság, bámulva látta a dolgot.
A véres könnyeket fehér gyolcskendővel itatták fel. Ezt a kendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta, és hitelesítéssel látta el. A véres folt, bár meghalványodva, ma is látható a kendőn. Egy kémikus professzor az 1900-as évek közepén engedélyt kapott, hogy vegyileg analizálja a gyolcsot. A kémiai vizsgálat azt állapította meg, hogy amit felitattak, valódi emberi könny és vér keveréke. 1997-ben Pápai Lajos győri megyés püspök Mária-évet hirdetett. 1997. szeptember 7-én, győri látogatása idején II. Könnyező szűz mária győr train station. János Pál pápa is imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt. A kegyképről számos másolat készült. Egy-egy példány található többek között az amerikai Toledóban, egy bajorországi faluban, Ringelaiban, valamint Írországban, mostantól pedig Lyonban is.
fénykoncert, 2000. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból A Carmina Burana közel 2000 diaképet tartalmazó multivíziós-show. E műsor sajátos magyarázatot próbál adni az emberiséget eredendően mozgásban tartó legfőbb erők eredetére. A Carmina Buránának sem szüzséje, sem semmiféle története nincs. Éppen ezért alkalmas az oratóriumszerű megszólaltatásra. A mű szövegét a szerző XIII-XIV. századbeli diákdalokból állította össze. A latin és ónémet versszövegek a szerelmet, a természet szépségeit, a bor örömeit és általában a szabad életet dicsőítik. A vágy, az erőszak és a miszticizmus sokszöge körül kavarog ennek az órának története. A zenével szinkron lézer-rajzok és a 360 fokos panoráma multivíziós vetítés rendkívül intenzív vizuális impulzusok sokaságával a megfigyelés tudatosságának feladására készteti az előadás nézőjét.
Ezt az előadóapparátust pedig rendkívül változatosan használja fel Orff, a kamarahangzástól a teljes együttes tobzódásáig számtalan variációban. Carmina burana eredetileg egy középkori versgyűjtemény általánosan használt latin neve. 11-12. századi európai vándordiákok, vándormuzsikusok repertoárjából elsősorban latin, valamint ónémet és ófrancia nyelven a 13. században lejegyzett verseket tartalmazó kódexet 1803-ban fedezték fel a bajorországi Benediktbeuren kolostorban. Feltalálási helyének latin névalakja szerepel a címben, hozzátéve az "ének", azaz carmina szót. Maga a felbecsülhetetlen értékű kódex azóta a Bajor Állami Könyvtár kincse. Mi viszont az internet csodájaként itthoni karosszékünkből fel is lapozhatjuk ITT! Elképesztő, nem? Orffnak 1934-ben került a kezébe ez az először nyomtatásban 1847-ben kiadott gyűjtemény s aztán hamarosan neki is látott a válogatásnak és a komponálásnak. Művét 1937. június 8-án szcenírozott formában, díszletekben, jelmezekben, mozgásokkal mutatták be Frankfurtban.
Szegedi Kortárs Balett CARMINA BURANA táncjáték egy felvonásban Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról. (Juronics Tamás) Táncolják: Lány: Marie Vilette Fiú: Vincze Lotár Halál: Juronics Tamás Csetényi Vencel, Czár Gergely, Bocsi Petra, Graziano Bongiovanni, Adam Bobák, Horváth Léna, Hudacsek Hanna, Liszkai Zsófia, Kiss Réka, Kiss Róbert, Nier Janka, Nyeste Adrienn, Diletta Ranuzzi, Francesco Totaro Zene: Carl Orff Díszlet: Juronics Tamás Jelmez: Bianka Imelda Jeremias Világítás: Stadler Ferenc Koreográfia: Juronics Tamás Balett-igazgató / director: Pataki András /Harangozó-díjas/ Művészeti vezető / artistic director: Juronics Tamás /Kossuth-díjas/
Művét 1937. június 8-án szcenírozott formában, díszletekben, jelmezekben, mozgásokkal mutatták be Frankfurtban. Itt belepillanthatunk, milyen is az Orff-Schulwerk: Pedagógiai rendszerében maga a zene a legegyszerűbb dallamoktól, a népi gyerekdaloktól indul, elgondolásai ennyiben rokonok Kodállyal. Orffnál is nagy szerepet játszik a pentatónia, hiszen öt hangból egyszerűbb dallamok hozhatók létre... Mindezt azért mondtam el, mert ugyanezek az elvek figyelhetők meg a zeneszerző Orff alkotásaiban. A ritmikusság mellett a Carmina burana fő jellemzője az egyszerű, könnyen megjegyezhető dallamvilág, sok ismétléssel, hogy minél könnyebben belemenjen az ember fülébe... Benne Orff tudatosan törekedett primitívségre és trivialitásra - legalábbis ezen a téren. Zenéjének harmóniavilága is egyszerű. Amiben viszont tobzódik ez a zene, az a hangszerelés változatossága: Orff a modern nagyzenekar szinte minden eszközét felhasználja; a ritmikus fogantatás következményeként ráadásul igen nagyméretű ütőhangszer-csoportot alkalmaz.
Carl Orff (1895-1982) nem csak zeneszerző volt, de sikeres pedagógus (tánciskolai zenetanár), és az ókor-középkor iránt megszállottan érdeklődő összművészeti alkotó - totális komponista. A zene mellett gyakran írta meg a szövegeket, illetve maga alkotta meg a vizuális elemeket is: a táncot, a díszletet, az akciókat. Első és legnagyobb színpadi sikerét a Carmina Buranaval aratta (1937), amelynek alapját egy 13. századi versgyűjtemény-kódex alkotta. A rendkívül szabadszájú, humoros, érzéki, vagy éppen lírai verseket szerzetesek és vándordiákok írták a bajorországi Benediktbeuern kolostorában - latinul Bura Sancti Benedicti - középkori latin, alnémet és ófrancia nyelven, kizárólag világi témákban. A burai dalokat ( Carmina Burana) Orff kerek történetté formálta, és már megírása pillanatában szcenikus kantátának - világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel - szánta. Bár az elmúlt évtizedekben leginkább színpad nélkül, oratórium szerűen adták elő, a mű szinte kiköveteli a színpadi "akciókat".
Ehhez dallamok és beszéd is társulnak - mindezekből egyfajta összművészeti rendszer keletkezik, amely a gyerekeket nyitottságra is neveli. Felkészülés a babavárásra Kik hatvan nyitvatartás Rókus kórház rehabilitáció táncjáték, 1 felvonás, magyar, 2001. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 10 szavazatból Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érzheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével.