Illúzió azt gondolni, hogy az ember képes szelektálni ezeken a felületeken, akár a közösségi médiában is? Biztos, hogy vannak tudatos felhasználók, akiket nem, vagy alig befolyásolnak a számukra nem értékes tartalmak. Viszont valóban ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy ők a többséget képeznék. Belső Nóra: A hangulatzavar nem egyenlő a depressszióval - Női váltó. A hétköznapi felhasználók nagyobb része nem szelektál, inkább sodródik a tartalmakkal, legyen szó televíziós műsorokról, vagy éppen a közösségi oldalakról. Ugyanúgy, mint a reklámok esetében, ezek is hatással vannak ránk, a döntéseinkre, a véleményünkre, a meglátásainkra. Természetesen a médiában vannak nagyon értékes műsorok, rovatok, cikkek is, amelyek értékteremtőek, és nem a befolyásolás a céljuk, sőt, kimondottan a valódi értékekről szólnak. A fogyasztói társadalom torzulásairól azért is érdemes beszélni, mert ez segíthet ráirányítani a figyelmet, hogy sokszor nem az a valós élet, amit elénk tárnak. A valóság mindig bennünk van, de meg kell találnunk a mi saját valóságunkat a bennünket körülvevő hatalmas halmazban.
Interjú. Náci milliárdosok – 2. rész: Egy sorsfordító találkozás, egy máig kísértő szerelem történelem 2022. 06. 17:30 8 perc Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? "Egy járványhullám után jön a második, ezt éljük most" – Interjú Dr. Belső Nórával - Női váltó. Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben. Ha Orbán túléli az inflációt, túlélhet mindent belpolitika 2022. 24. 09:30 8 perc Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején.
Mi történne, ha nem tartanánk a magasságtól vagy a halált okozó fertőzésektől? Félelem nélkül óvatlanok lennénk, nem menekülnénk el a ránk leselkedő veszélyek elől, nem keresnénk elkerülő lehetőségeket, kiszolgáltatottá válnánk. Félelmeinkre szükségünk van a túléléshez. Dr belső nord 59. " ***** "... érdemes lenne azt a bizonyos "tízig elszámolok magamban" módszert alkalmazni, hogy tudatosítani tudjuk a valódi érzelmeinket, és ezáltal ki tudjuk védeni a pillanatnyi érzések által vezérelt felesleges konfliktusokat. " ***** "Fogadjuk el tehát, hogy nincs élet félelem nélkül, de nincs félelem, amivel ne vehetnénk fel a harcot! "
Az elmúlt pár napban sokaktól hallottam, hogy az orosz-ukrán háború hatására félelem, sőt rettegés tört ki rajtuk. Hogyan csökkenthetjük a szorongást ebben a krízishelyzetben? Napok óta élünk egy új, sokunk számára ismeretlen félelmi helyzetben. Pár száz kilométerre tőlünk kitört a háború a maga kegyetlen valóságával. Hiába tudjuk, hogy a világban valahol mindig zajlik valamiféle harci esemény, ez a közvetlen közelünkben történik, és sokakból rég elfeledett érzéseket, élményeket hív elő. Nincs könnyű helyzetünk, hiszen szinte lehetetlen elkerülni a kétségbeejtő valóságot, ugyanakkor a félelmet keltő események megismerése némileg csökkentheti a rossz érzéseket – noha azt is tudjuk, hogy a hírek, amiket hallunk, lehetnek torzak is. Pszichológia magazin: Dr. Belső Nóra: A mentális stabilitás különösen fontos a mostani krízishelyzetben | hvg.hu. Hogyan enyhíthetjük a szorongás kínzó érzését, hogy az ne ragadjon el minket? 1. Meg kell tanulnunk fegyelmezni a gondolatainkat. A félelemmel teli gondolatokat, például a háborús témákról, a félelmetes jövőről, a lehetséges forgatókönyvekről, próbáljuk lezárni, elzárni a tudatunkból.
Félelmet minden ember átélt már, akár kisgyerekkorban, akár felnőttként és legtöbbször ennek indokolható és érthető oka van. Amikor a félelemnek nincs igazán megmagyarázható oka, akkor szorongásról beszélünk, ami hosszú távon teljesen kikészíti az embert, képtelen lehet akár a mindennapi életének rutinjára, beteggé is tehet. Megismerjük a félelmeink három nagy csoportját, megküzdési módszerekről, stratégiákról olvashatunk, majd a szorongásokra térünk át, hiszen nagyon szoros az összefüggés a félelem, a szorongás és a pánik között. A szorongás kialakulásának nagyon összetett okai vannak, olvashatunk a szorongásos zavarok biológiájáról, a pszichoszociális háttérről, egyéni tulajdonságokról, karaktervonásokról. Dr belső norauto. A Tünetegyüttesek fejezetben pedig a pánikról, pánikrohamról, a szervezet összetett reakciójáról olvashatunk, ami szorongásos zavarok esetén igen gyakori. Fóbiákról: agorafóbia, szociális fóbia, generalizált szorongásról, pánikról, pánikzavarról, kényszeres zavarokról, poszttraumás stresszről, élethelyzettel kapcsolatos szorongásról és a végén a szorongásos zavarok gyógyításáról.
Tavaly decemberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 2250, 5 milliárd forintos hiánnyal zárt, a tavalyi egész éves deficit ezzel 5548, 6 milliárd forint lett – írja részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). Az uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiány 2020-ban várhatóan 9 százalék körül lehet – tette hozzá a PM. A központi költségvetés 4953, 5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 641, 8 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet, az elkülönített állami pénzalapok 46, 7 milliárd forintos többletet értek el. A központi alrendszer 22 865, 4 milliárd forint összegű bevételei 1323, 1 milliárd forinttal, 6, 1 százalékkal, a 28 414, 0 milliárd forint összegű kiadásai pedig 5743, 8 milliárd forinttal, 25, 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A kormány év végi forrásbiztosító intézkedései mintegy 1200 milliárd forint többletkiadással jártak. Deficit, szufficit jelentése, költségvetési hiány jelentősége, számítása. Az év végi intézkedések keretében a kórházi adósságrendezésre 44, 5 milliárd forintot fordított a kormány.
A dohánytermékek után befolyt jövedéki adó 9, 6 százalékkal nőtt, az üzemanyagok utáni 1, 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A 2527, 7 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétel volt 103, 1 milliárd forinttal - 4, 3 százalékkal - magasabb a bázisidőszakban befolyt összegnél. A társadalombiztosítási alapok 5901 milliárd forint bevétele 5, 9 százalékkal elmaradt az előző évitől azzal együtt is, hogy a költségvetési támogatásuk 3, 8 százalékkal, 652 milliárd forintra nőtt. A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított 251, 5 milliárd forint az előző évhez viszonyítva 60, 3 milliárd forinttal több. A családi támogatásokra 2020-ban összesen 398, 4 milliárd forintot fordítottak, 0, 8 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben. A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron a 7380, 9 milliárd forint kiadás jelent meg, 18, 5 százalékkal több az előző évinél. Ebből 201, 5 milliárd forinttal, 3537, 9 milliárd forintra nőtt a személyi juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg, ami tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az egyszeri, 500 ezer forint rendkívüli juttatás kifizetését.
A témáról bővebben: Államcsőd: Mi történik ilyenkor? Hogyan jelezhető előre? Gazdasági válságok: A modern monetáris elmélet lesz a megoldás? Infláció és az értéktelen pénz: A befektetés láthatatlan ellensége Mit jelent a szufficit? A deficit ellentéte a szufficit (angolul surplus), mely többletet jelent, azaz ebben az esetben a költségvetés bevételei meghaladják a kiadásokat. Államok, önkormányzatok esetében ez a ritkább eset, de időszakosan előfordulhat, hogy a költségvetés bevételei nagyobbak, mint a kiadások. A költségvetési hiány jelentősége A fentiekből látható volt, hogy egy ország költségvetését alapvetően a bevételek (jellemzően adók) és különböző kiadások előre eltervezett ütemezése határozza meg. Ahogy a háztartások esetében, ha a bevételeket meghaladják a kiadások (deficit), akkor hiány alakul ki, melyet hitelfelvétellel (állampapírkiadás) kell pótolni. A folyamat ellentéte, amikor az ország bevételei meghaladják a kiadásokat, azaz többlet, szufficit alakul ki. A költségvetési hiányt általában a GDP-vel (LINK), azaz az ország által megtermelt jövedelemmel vetik össze, és ez alapján állapítják meg jelentőségét, mértékét, hiszen így az eltérő gazdaságok jobban összehasonlíthatók.