Építési beruházás becsült értéke a) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. b) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. Javaslatok a becsült érték megállapításához – Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.. Például: ha az ajánlatkérő egy parkoló térköves burkolatának kivitelezésére kíván szerződni, de a megvalósításhoz szükséges térkövet már korábban megvásárolta, azaz a térkő szolgáltatása a kivitelezésre vonatkozó szerződésnek már nem képezi tárgyát; a kivitelezésre irányuló építési beruházás becsült értékébe a már megvásárolt térkő árát is be kell számítani. c) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg a szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.
Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós és nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben és a Közbeszerzési Hatóság honlapján [1] minden év elején elnöki tájékoztatóban teszi közzé. Az elnöki tájékoztató tartalmazza az uniós értékhatároknak a forintban kifejezett értékét is. Története Szerkesztés Az első magyar közbeszerzési törvény az 1995. évi XL. törvény volt. Ebben az időben Magyarország még nem volt az Európai Unió tagja (mai értelemben vett Európai Unió sem volt), így uniós közbeszerzési értékhatár sem létezett. Becsült érték meghatározása - Főportál. A törvény csak azt határozta meg, hogy a becsült érték nagyságára tekintettel kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni egy adott beszerzés esetén, vagy sem. 1995 - 1996 és 2004 - 2005 folyamán az éppen hatályos közbeszerzési törvény állapította meg az értékhatárokat, más években pedig az éves költségvetési törvény. A nemzeti közbeszerzési értékhatárok változása a legjellemzőbb beszerzések (klasszikus ajánlatkérők) alapján: 2004-től, Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásától az uniós értékhatárokat is figyelembe kell venni a közbeszerzéseknél.
- Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - A részekre bontás tilalmával kapcsolatos egyes kérdésekről (a becsült érték meghatározására vonatkozó kitekintéssel) Közbeszerzési Szemle 2016/11. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 4. kérdés Közbeszerzési Szemle 2016/12. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 13. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/1-2. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 27. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/3. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 1., 2. és 3. kérdések Közbeszerzési Szemle 2017/9. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A szakember válaszol 9. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/9. Becsült Érték Meghatározása: Bilirubin Normál Érték. - Közbeszerzési jogalkalmazás - A Közbeszerzési Hatóság aktuális állásfoglalásai 8. kérdés Közbeszerzési Szemle 2017/12. és 8. kérdések Alfogalmak Becsült érték meghatározása ← vissza az alfogalmakhoz Válasszon a középső hasábban megjelenő alfogalmak közül.
Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A közbeszerzési eljárás megkezdése A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás (a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli sürgősségre hivatkozással megindított eljárás esetén a tárgyalási meghívó) megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Például, hiába esik a közbeszerzési eljárás szinte teljes folyamata, a szerződéskötés és a teljesítés a 2012. évre, ha az eljárást megindító felhívás közzétételre történő feladása 2011. december 30-án történik; ez esetben a közbeszerzési eljárás megkezdésének 2011. december 30-a számít és ezért a közbeszerzésre és az arra kötött szerződésre is a 2011. december 31-én hatályos közbeszerzési szabályok az irányadóak. A becsült érték számítására vonatkozó speciális esetek A dolog használatára/hasznosítására vonatkozó jog megszerzése Az árubeszerzés becsült értéke a dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jog megszerzésére irányuló szerződés esetén: a) Határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén: a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás.
A fogalmak leírása ezen a panelen fog megjelenni.
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során nem vizsgáljuk az egyes szerződések tartalmát, hanem feltételezzük, hogy azok a szerződések, melyek az önkormányzat saját cége és az önkormányzat között állnak fenn, olyan szolgáltatásokat fednek le, melyek bevétele az in-house cég saját... […] 5. cikk / 20 Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal?
Cikkünkben egyebek mellett áttekintjük a kockázatelemzés és a kockázatkezelés folyamatát, a kockázati tényező fogalmát és a kockázati mátrix felépítését. A kockázat fogalma A kockázat fogalmának meghatározása kapcsán többféle definíció is rendelkezésre áll. Az egyik alapján a kockázat valamilyen cselekvéssel társuló veszély vagy lehetőség bekövetkeztének esélye, valószínűsége. Egy másik definíció már a kockázat következményeivel is számol. E szerint a kockázat egy veszély, vagy lehetőség valószínűségének és a hatásainak kombinációja. Minden olyan potenciális esemény, történés, tényező, ami hatással lehet a projekt megvalósítására, költségvetésére vagy eredményére, kockázatnak tekintendő. Minél nagyobb eséllyel következik be egy ilyen esemény, illetve minél magasabbak a várható következményei, annál jobban nő a kockázata. Bár a modern projektmenedzsment megközelítés alapján tehát nem csupán "rossz" kockázatokról beszélhetünk, a gyakorlatban mégis leggyakrabban ezeket negatív szövegkörnyezetben emlegetjük.
A munkáltatók által leggyakrabban megsértett jogszabályok egyike a munkaidővel kapcsolatos. A továbbiakban a munkaszüneti napokon és nemzeti ünnepnapokon történő munkavégzéssel kapcsolatos általános kérdéseket tekintjük át. A Munka Törvénykönyve 125. §. 5 bekezdése alapján a munkaidő beosztás munkaszüneti napok miatti változtatását a gazdasági miniszter évenként szabályozza. A 2007. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járómunkarend a következő (Magyar Közlöny 2006/118. szám): Munkaszüneti napnak a hét - mint foglalkoztatási alapegység - valamely "örömnapját" nevezzük, amikor a dolgozó pihenőidejét tölti. A hétnek kultúrtörténeti, asztrológiai és vallási okokból többféle megnyilvánulási formája létezik. A magyar és EU tagállamok azt a hetet fogadják el, amelyben a hat napot a hetedik, az az a vasárnap követi, a zsidó vallásban a szombat, míg az iszlám követői között a pénteki napok jelentik a hét pihenőnapját. Magyarországon a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltatónak heti két pihenőnapot kell biztosítani a munkavállalóknak, ezek a pihenőnapok nem vonhatók bele a szabadságszámításba, betegszabadság elszámolásába, stb.
A teljesítménykövetelménnyel kapcsolatos jogvita esetén a bizonyítási teher a munkáltatót terheli. Bérpótlékok esetén kimondja a Munka törvénykönyve, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg, alapja pedig a munkavállaló munkabére. Havi alapbér esetén a bérpótlék számítási alap az egy órára eső alapbér, melytől munkaszerződés vagy kollektív szerződés eltérhet. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés estén többműszakos tevékenység keretében, vagy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, vagy a kereskedelmi szektorban foglalkoztatott munkavállaló esetén 50% a bérpótlék, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételesen kerül sor. Nem illeti meg a munkavállalót a vasárnapi pótlék, ha a munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre. A munkaszüneti napon munkát végző munkavállaló 100%-os mértékű bérpótlékra jogosult, mely húsvét- és pünkösdvasárnapra, vagy vasárnapra eső ünnepnapra is megilleti, amennyiben ezeken a napokon munkát végez.
Amennyiben a munkavállaló díjazása kizárólag teljesítménybér formájában történik a munkáltató köteles az alapbér felét elérő garantált bért megállapítani. A teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót kizárólag a számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató köteles objektív mérésen alapuló teljesítménykövetelményt megállapítani, melyet a munkavállalóval előzetesen írásban közölni kell. A teljesítménykövetelmény meghatározása előtt előzetes teljesíthetőségi hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Teljesítménybérnek csak az a díjazás tekinthető, amely a munkavállaló számára maghatározott és általa teljesíthető teljesítménykövetelményeken alapul. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a teljesítménykövetelmény meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy annak 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.