A Sör- és Szeszipari Tanszék a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Biomérnöki és Folyamattervezési Kutatási Központ részeként látja el oktatási és kutatási feladatait.
Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék (Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar) alapvető feladata az oktatás és az élelmiszertudományi kutatás. A tanszék az okleveles élelmiszermérnök szak (MSc) és az élelmiszertechnológus mérnök (BSc) szak mind nappali, mind levelező tagozatán részt vesz az általános és szakirányú képzésben. Az oktatás fő területei: élelmiszeripari műveletek, gépészeti alapismeretek, folyamattervezés, környezetvédelem. A tanszék rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi K+F pályázatoknak, tudományos együttműködéseknek, témavezetőként és partnerként egyaránt, így biztosítva a tanszéken folyó, nemzetközileg is magas színvonalúnak tekinthető kutatásokat, valamint az oktatók/kutatók folyamatos tudományos fejlődését. A Tanszék legfontosabb kutatási területe a modern és a hagyományos szétválasztó műveletek alkalmazhatóságának vizsgálata, hibrid eljárások kidolgozása az élelmiszeripar és a környezetvédelem számos területén.. Címünk: 1118 Budapest, Ménesi út 44 (A épület alagsor) Telefon: (06 1) 305 7232 Lokáslis szerver: Tanszékvezető: Dr. Kovács Zoltán, egyetemi docens Ajánló: - sűrűség, - mértékegységek átváltása
Tisztelt Kollégák! Cégünk megbízást kapott, hogy a "Szent István Egyetem Budai Campusának energiahatékonyság növelése megújuló energiafelhasználás növelésével" című a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP 5. 2. 2) terhére finanszírozott energetikai célú felújítás során a Budapest, Villányi út 29-43. szám alatt található Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar épületeinek energetikai korszerűsítésének terveit elkészítse a "K" (1118 Budapest, Villányi út út 29-43. ; hrsz:4938 — tervező: Pál Balázs Ybl-díjas építész (Iparterv, 1968-70) és az "A" (1118 Budapest, Villányi út 29-43. ; hrsz:4938 — tervezők: Szendrői Jenő Ybl-díjas és Lauber László Iparterv, 1949-51 jelű épületekre vonatkozóan. Keressük az épületek eredeti tervezőit, és/vagy szerzői jogának tulajdonosait, jogutódjait. A KEHOP előírások alapján az átalakítás kizárólag az épületek energetikai célú korszerűsítési munkálataira vonatkozik, tartószerkezeteket és funkciókat nem érint, tekintettel az energetikai célú felújításra homlokzatokat azonban igen, fenti munkákhoz szeretnénk kérni a jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát.
Ennek ellenére a hegy déli oldala viszonylag szellős beépítésű, sok zöldfelülettel. (A beépítés mértékét rendeletek korlátozzák. ) A Budai Arborétum kiemelkedő értéke, hogy eredeti épségében 1893-tól máig megmaradt, sőt 1970-ben területe bővült. Az arborétum legnagyobb szintkülönbsége mintegy 80 m. Legfelül a Felső Kert tetején meredeken lejt, a Ménesi út előtt kissé lankásabb. A Ménesi út alatt az Alsó Kert először még egyenletesen, de már kisebb szögben ismét lejt, míg legalul a Villányi út előtti rész már közel sík terület. A kert növények által fedett aránya (az utak és épületek nélkül) mint-egy 60%. A kert teljes területe, az itt található épületek, építmények, szobrászati díszek műemléki védettséget is élveznek. A különleges növényanyag létfeltételeit a sajátos mezoklíma biztosítja. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a Budai Arborétum az ország talán legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti és óvja a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a fölé boruló szennyezett "légkupola". Ez utóbbi szabályos üvegházként működik: beengedi a Nap látható fény- és hősugarait, de az éjszakai lehűlés idején visszatartja a felszín hosszúhullámú hőkisugárzásának jelentős részét.
Területi adatok, éghajlati és talajviszonyok A Budai Arborétum területe 7, 5 hektár. A Budai-hegység délkeleti szélén, az alföldi és a hegyvidéki klímakörzetek határán fekszik. A csapadék évi 600-620 mm, így a helyi klíma kissé száraz. Ezt tovább módosítja a déli fekvés, a városklíma (üvegházhatás), valamint a magas épületek mikroklíma-teremtő hatása. Az idehozott növények többsége ezért csak rendszeres öntözés mellett fejlődik jól. A terület talajképző alapkőzete részben mészkő és dolomit, leggyakrabban azonban az arra települt vályogos, agyagos kötöttségű, meszes, üledékes kőzet (agyag, budai márga). Ez utóbbin alakult ki a vidékre jellemző humuszkarbonát talaj, illetve helyenként barna erdőtalaj. Az eredeti erdőtalaj azonban időközben erősen erodálódott, a B vagy a C szint, azaz az alapkőzet került felszínre. Az arborétum talaja ezért a legtöbb helyen közepesen vagy erősen meszes, humuszban szegény, kémhatása lúgos (pH-értéke 8, 0 körüli). A 'K' épület körül sok a feltöltés, az eredeti talajszelvény nem különíthető el.
Nagyon rég óta terveztük, hogy ellátogatunk a Fertő tó osztrák oldalán fekvő Podersdorf am See-be (magyarul Pátfalu). Már nagyon sokszor jártam Ausztriában, de akárhányszor átlépem a határt újra és újra az az érzés tör elő bennem, hogy egy másik világba csöppenek. Annyira látványosan előreébb jár az egész ország. Odafele Waze-val mentünk és nem a hegyeshalmi határátkelőnél vitt minket át, hanem Mosonszolnok felé vitt minket a GPS. Először kicsit pánikba estem amikor a kétsávos út először egysávosra szűkült, majd mikor már vártam volna, hogy földes vagy murvásra vált át akkor átértünk a határon, ahol állt egy rendőr aki intett, hogy nyugodtan menjünk tovább. A változás már itt óriási volt. Világítótorony Podersdorf See Fertő Burgenland Ausztria — Stock Fotó © linux1987 #207361818. A majdnem murvás út átváltott kétsávos aszfaltos jó minőségű úttá. Már itt is érezhető volt a különbség a két ország között. Aztán néhány kilóméter autózás után megérkeztünk Pátfaluba. Pátfalu az egyetlen fertő-parti település, amelyet nem választ el nádas a tóparttól. Itt található a tó leghosszabb strandja, ezért az egyik legjelentősebb üdülőváros a környéken.
A csodás világítótornyok mindegyikét felsorolni nincs értelme, hiszen aki vállalkozik a túrára, megnézheti a Google Mapsen, de azokat bemutatjuk, amiket mindenképpen érdemes megnézni. Savudrija, az Adria egyik legrégebbi tornya Rögtön elsőként érdemes az Adria egyik legrégebbi tornyával, a Savudrijával kezdeni, ahol még apartmant is lehet bérelni. Az Umaghoz közel, egy sziklás parton álló világítótorony legendája sokakat vonz ide, így itt ne ábrándozzunk csendes magányról, de azért úgy gondoljuk, ez kihagyhatatlan állomás. Egy igazi világítótorony – Podersdorf am See | belautazik.hu. A legenda szerint a tornyot 1818-ban Metternich gróf építtette egy szépséges horvát lány számára, akibe egy bálon szeretett bele. A tragikus történet szerint azonban a lány pont azon a napon halt meg, mikor elkészült a világítótorony, ezért a gróf személyesen sosem járt ott, mert nem szerette volna, hogy emlékeztesse rá. A világítótoronyban igen borsos áron foglalhattok apartmant, ezért alternatívaként ajánljuk, böngésszétek át az Umagban elérhető szálláskínálatunkat, mert akár fele annyiért is találhattok nagyon klassz szálláshelyeket.
Odafelé az aszfalt több helyütt eltűnt és jóféle makadám úton bringáztunk. Őszintén szólva én imádom. Természetközelibbnek érzem mint az aszfaltot. Szeretek rajta tekerni. A világítótorony, mint a képeken is látszik fantasztikus! Kicsit a Fertő-tóra varázsolja a tengeri kikötők hangulatát. Innen továbbra is makadám és aszfaltozott kerékpárutakon haladtunk. Illmitz-en (Illmic) sikeresen benéztük az utat és ide-oda kóvályogva alaposan megismertük. Ezen élményeinket Apelton-on (Mosonbánfalva) az utolsó osztrák településen egy parkban pihenve alaposan meg is beszéltük. Magyarországra való megérkezésünk kicsit fura volt. Puszit, váll veregetést nem igényeltem, de egy árva tábla sem jelezte, hogy itthon, Magyarországon vagyunk. Fogadásunkról egyedül a szél gondoskodott. Feledhetetlenül fújt szemből. Fáradt csapatunk gyakorlatilag megállás nélkül kicsi csapatokra bomolva érkezett meg a fertődi kiindulópontunkra, ahol a kétnapos kalandunk véget ért.
Herlakni-tó, Püspök-tó, Oberlakni-tó, Ezüst-tó). Indulás Fertőszentmiklósról A MEIDL Airport Kft. által javasolt és visszaigazolt, reggel 8 órai felszállás miatt a megszokottnál korábban kellett ugyan kelnünk, de így is nagy izgalommal indultunk el a hegykői szállásunkról Fertőszentmiklósra, a repülőtérre. A nemzetközi repülőtér magánkézben van, ezt a tényt érkezésünkkor elégedett fejbólintással nyugtáztuk a fiúkkal: tisztaság, rendezettség, eligazító táblák, parkoló, mosdó, étterem stb. – minden a "helyén" volt. Már csak pilótánkat, Fettik Krisztiánt kellett megtalálnunk… A repülőtér megközelítése A repülőtér Fertőszentmiklós határában található, a 85. számú főútról letérve, egy jól kitáblázott műúton közelíthető meg. Parkolás a fogadóépület előtt lehetséges. Bemutatkozik a Cessna repülőgép Krisztiánt nem volt nehéz megtalálnunk 🙂 Érkezésünkkor éppen a repülőnket fényesítette a hangárok előtt. Gyors bemutatkozás és a hangárok megnézése után megismerkedtünk a Cessna géppel is. Egy kis hangár-hangulat.