A Parlament kedd este 191 igen és 105 nem szavazat ellenében megszavazta az egységes hírközlési törvényt, mely a liberalizált távközlési piac szabályozására jött létre. Az európai uniós szabályozással összhangban lévő jogszabály a mérsékelten infrastruktúra alapú versenyt támogatja. Mint már korábban írtuk, a törvény a távközlési szolgáltatókat internetes forgalmuk díjbevételének megosztására kötelezi az internetszolgáltatókkal, az internetezés telefonköltségét és a fix-mobil hívásokat pedig hatósági árassá teszi. A törvény parlamenti vitája során több mint 300 módosító javaslatot terjesztettek be a képviselők, melyek közül 131-et támogatott a kormány. Az Országgyűlés 191 igen, 105 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett kedden este elfogadta a hírközlésről szóló törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták azt is, hogy a házelnök sürgősséggel kérje a törvény kihirdetését a köztársasági elnöktől. A törvény néhány passzus kivételével 2001. december 23-án lép hatályba. A hálózatukon internetet is szolgáltató távközlési szolgáltatók, így a telefoncégek és a kábeltévé-társaságok egészen a végrehajtási rendeletek megjelenéséig törhetik a fejüket: vajon hogyan oldják meg a díjmegosztást?
A jövőben nem csak az állandó telefonszolgáltató, hanem más szolgáltatók által biztosított lehetőségeket is igénybe lehet majd venni, ha vonalas telefonról vidékre és külföldre, illetve mobilkészülékről külföldre kívánunk telefonálni – jelentette be a kormányszóvivő. Borókai Gábor arról számolt be, hogy az egységes hírközlési törvény összes végrehajtási rendelete elkészült. A rendeletek többek között infrastrukturális beruházások ösztönzésére, a szabadpiaci modellre való átállásra, az internet- szolgáltatások olcsóbbá tételére vonatkoznak. A végrehajtási rendeletek egy része különböző hírközlési rendszerek összekapcsolására, az újonnan piacra lépők esélyegyenlőségére ad lehetőséget – emelte ki Borókai Gábor.
Guttray László Guttray László, 2000. március 22. 14:28 Szokatlan fórumot nyitott a hazai távközlési piac öt szereplője, amikor e hét elején kerekasztal-beszélgetés keretében hozták nyilvánosságra egymással egyeztetett álláspontjukat. Minderre annak kapcsán került sor, hogy az Egységes Hírközlési Törvény előkészítési fázisa olyan állomásához érkezett, amelynél az alternatív távközlési szolgáltatók - azaz a ma még monopolhelyzetben lévő Matáv jelenlegi partnerei, egyben későbbi konkurensei - fontosnak tartották, hogy egységes állásfoglalásukat kinyilvánítsák. A március 20-ai időpont sem volt véletlen: ezen a napon a GTS, a Novacom, a PanTel, az UPC és a Vivendi, vagyis az alternatív távközlési társaságok benyújtották a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) Hírközlési Irodájának a készülő egységes hírközlési törvénnyel (EHT) kapcsolatban közösen kialakított véleményüket tartalmazó dokumentumot. Ebben számos, a valódi piaci verseny kialakításához szükséges összetevőt fogalmaztak meg, amelyekből többek között az derült ki, hogy a Matáv jelenlegi - sok tekintetben örökölt, más szempontból vizsgálva azonban önerőből elért, saját érdemeken alapuló - helyzeti előnyét az alternatív távközlési szolgáltatók nem szeretnék az új törvényben hosszú távon is meghagyni.
Gyakoriak a későbbi fejezetekre utaló, sokszor célba sem érő hivatkozások, sok továbbá az egyes fogalmakkal kapcsolatos szóhasználatból adódó zavar is. A tartalmilag hozzávetőleg 30 százalékában megújult tervezet hibáinak kiküszöböléséhez legkevesebb egy hónapra lesz szükség. A Matáv első számú konkurensének szerepére törő Vivendi az EHT újrafésült anyagának a véleményezését befejezte. Tóth Tibor, a társaság vezető tanácsadója egyetért azzal, hogy a legújabb változat jobb a korábbiaknál. Úgy véli, az eddigi munkaanyagokhoz képest kedvező változás, hogy a tervezetben részletesen szabályozzák a szolgáltatók piacra jutásának feltételeit. Emellett sikerült elfogadhatónak látszó megoldást találni arra is, milyen szabályok szerint használhatják majd a liberalizált piacon egymás hálózatait a versengő szolgáltatók. A jelenlegi javaslat szerint kizárólag kisebb piaci részesedéssel rendelkező cég kérheti majd nagyobb piacon érdekelt versenytársától hálózata egy részének díj ellenében történő átadását.
A tanulmány hasonló jelentőséget tulajdonít annak, hogy a versenyhelyzetbe a valós költségeken alapuló előfizetői díjakkal érkeztünk el. Ez tette ugyanis lehetővé, hogy a hosszú távú szakmai befektetők beruházási kedve megmaradt, szemben azzal, hogy milyen veszteségekkel kellett volna szembenézniük mind a fogyasztóknak, mind a szolgáltatóknak, ha a torz árak adta rövid távú piaci lehetőségeket kihasználó cégek kerültek volna előtérbe. Így viszont folyamatosan javuló minőségben és választékban ügyfeleik igényeinek megfelelni vágyó, új szolgáltatásokat bevezető vállalatok alkotják a magyar piacot. Ennek megfelelően az innovációs kedv nagy, a szolgáltatások díja csökken, illetve folyamatosan új szolgáltatásokat vezetnek be. Mindez tartós, fenntartható, konszolidált piacot eredményezett, melyen minden szolgáltató- függetlenül a törvényben megfogalmazott kötelezettségétől- költségei alapján, egymáshoz közeli nyereségtartalommal kínálja szolgáltatásait, miközben ezek előállítási költségei és a fogyasztóknak kínált árak folyamatos csökkentésében érdekelt.
A törvény szerint ugyanis hatósági áras lesz az "internetszolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának az[t] a hányada[t], melyet a távközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak. " Problémás a díjmegosztás Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója egy korábbi sajtótájékoztatón már rávilágított arra, hogy a 150 forintos kedvezményt igénybevevő felhasználók esetén nehezen értelmezhető a díjmegosztás. Az internetszolgáltató költségeit ugyanis nem fedezi annak a 150 forintnak a fele (illetve akár egésze), ami egy 6 órás internetes hívásból befolyik esetünkben a Matávhoz. Graur Tamás, a PSINet Magyarország ügyvezető igazgatója május végén úgy becsülte, ha az internetszolgáltatók percenként nettó 3 forintot kapnának a díjmegosztás keretében, akkor ez az összeg már fedezné az internetszolgáltatást, így azt ingyen adhatnák a magán-előfizetőknek. Egy hatórás hívás esetén ez azonban több mint ezer forintot jelent, amihez hozzáadódik a telefontársaság költsége is.
(Bővebb információt erről cikkünk alján találsz. ) 3. A muskátli visszavágása Fontos a muskátli visszavágása, hogy a növény a pihenésre tudjon koncentrálni a tél folyamán. Vágjuk le az elszáradt leveleit és a virág szárakat, csaknem a felére metsszük vissza növényünket. 4. Tárolóedény a muskátli teleltetéséhez A futó muskátlit nyugodtan hagyhatjuk az eredeti ládájában, illetve a cserépben, amiben nyáron volt. Muskátli betegségei képek 2022. Az álló muskátlit, ha télen pincében szeretnénk átteleltetni, föld nélkül, fellógatva, újságpapírba csomagolva tehetjük. 5. Muskátli öntözése teleltetéskor A muskátli öntözése függ attól, milyen hőmérsékleten tároljuk. Ha 10 fok körüli helyiségben vannak, akkor 2-3 hét elteltével érdemes megöntöznünk, de ne vigyük túlzásba, csak épphogy nedvesítsük át a talaját. Tápoldatozást ebben az időszakban kerüljük. 6. Muskátli teleltetésének ideje A muskátli jó viseli a hideget, nem kell rögtön bevinnünk, ha jön egy kis szeptemberi hidegebb időjárás. Csupán arra figyeljünk, hogy az éjszakai fagyok alatt már ne maradjanak kint.
A közönséges muskátli ( P. zonale) őshazája Dél-Afrika, ahol felfelé törekvő félfás bokrai csoportosan vadon nőnek a szubtropikus éghajlaton, és akár a 3 métert is elérhetik. Az 1600-as években a muskátli eljutott Európába is, s nemesített változatai ( P. x hortorum) azóta is elmaradhatatlan szereplői a napos virágágyásoknak és balkonládáknak. A muskátlik e fajtáját, amely hazánkban is régóta töretlen népszerűségnek örvend, kerti, paraszt- vagy álló muskátlinak is nevezik, mivel húsos, enyhén mirigyszőrös szára egyenesen nő. Muskátli Betegségei Képek – Muskatli Betegségei Képek. Levelei erősek, kerekded alakúak, sok esetben jellegzetes sötét sávos mintával, illóolaj tartalommal. Nagy virággömbbé formálódó ernyős virágzatuk színe lehet élénkpiros, rózsaszín vagy fehér is. Szinte bárhol jól érzi magát, s jól bírja a nyári forróságot is. Fehérre meszelt falusi parasztházak tornácain, régi fadézsákba ültetve rusztikus hangulatot ad, ugyanakkor szabálytalanabb habitusú egynyári virágokkal, vagy éppen lecsüngő levéldísznövényekkel társítva meglepően romantikus hangulatot teremthetünk vele.