1. 5. 3. 5. 4. 5. kötelező összehívás 5. bármely kuratóriumi tag kéri 5. 2. 5. üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni 5. döntéseit határozati formában hozza meg 5. határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazásával hozza 5. a határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni 6. Az alapító okirat nem kötelező rendelkezése az alapítvány kuratóriummal kapcsolatosan - az alapítók döntése szerint - az alapítványhoz való csatlakozás visszautasításáról a kuratórium az 5. ponttól eltérően: 6. a kuratóriumi tagok több mint felének igen szavazatával dönt 6. 2. 7. Az alapító okirat kötelező rendelkezései a kuratórium elnökével kapcsolatosan: 7. a kuratórium elnökének feladatai 7. a kuratórium ülésének összehívása 7. képviseli az alapítványt 7. 3. 7. intézkedéseit a kuratórium döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az alapítvány érdekeivel összhangban 7. kezeli az alapítvány pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol 7.
Az alapító okiratokra több minta is rendelkezésre áll interneten, jogtári mintákon, azok jó kiindulási alapot adnak, meg kell jegyezni viszont, hogy az alapító okiratok felhasználása nagyon sokrétű, így nehézkes összehasonlítani egy gazdasági társaság alapító okiratát egy alapítvány, vagy egy intézmény alapító okiratával. A törvényalkotó éppen ezért hozott létre "keretelvárásokat", melyek nem szabnak meg szigorú szerkesztési elveket, csak a kötelező elemek körét. Az alapító okirat minden esetben egyedi, egységes minta nem létezik, arról egyetlen jogszabály sem rendelkezik. Az alapító okirathoz ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, ez alól kivétel a gazdasági társaságok alapító okirata. Természetesen lehet és többnyire szükséges is ügyvédi segítséget kérni, ebben az esetben az ügyvédi ellenjegyzés is szerepelni fog az alapító(k) aláírása mellett
Ilyenek az alapító okiratban szereplőhöz való csatlakozás lehetősége és esetleges feltételei, a célok elérésének részletes leírása, annak feltételei, a létrehozó "küldetése", a gazdálkodás módjára vonatkozó rendelkezések, a szervezeti és működési leírás, a szervezet működésére vonatkozó rendelkezések, az alapító halála, megszűnése esetén az alapítói jogok gyakorlásának kijelölése, megszűnés esetén a meglévő vagyon felhasználásának módja és minden egyéb, a működésre, szervezetre vonatkozó rendelkezés, amit az alapító szabályozni kíván és nem ütközik jogszabályba. Változtatási lehetőségek [ szerkesztés] Amennyiben az alapító okiratban bármilyen változtatás szükséges — a név, az eredeti célok és a vagyon sérelme nélkül — azt csak az alapító teheti meg. Ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen, egyhangúlag tehetik meg a módosítást. Ha az alapítók akár egyike is nem ért egyet a módosítással, akkor az alapító okirat nem módosítható. A kuratórium, a képviselő vagy az alapítók egy része nem módosíthatja az alapító okiratot.
Kötelező tartalmi elemei Ezek hiánya miatt nem jöhet létre a bírósági nyilvántartásba vétel, tehát az alapító okirat tulajdonosa nem jön létre és/vagy nem kaphat meg egyes minősítéseket (pl. alapítványoknál ilyen a közhasznúság). A lehetséges tartalmi elemek korlátja annyi, hogy akármilyen rendelkezés okiratba foglalható, amiről az alapító rendelkezni szeretne, és a vonatkozó és érvényes jogszabályokkal nem ütközik. Az alapító okiratot az alapítónak eredeti példányban és személyesen kell aláírnia. Több alapító esetén is minden alapítónak eredeti példányban és személyesen kell aláírni az okiratot. Ha az alapítók között nem csak magánszemélyek vannak, akkor a szervezetek nevében a szervezetek képviselői cégszerűen írják alá az okiratot. Az alapítót, alapítókat meghatalmazással nem lehet helyettesíteni. Ha az alapításkor az alapító(k) haláluk, megszűnésük esetére jelölnek ki személyt a saját helyettesítésükre, akkor az alapító okiratot már az alapításkor nekik is alá kell írni. Az alapító okiratot tanúkkal hitelesíttetni nem kell.
6. Az intézmény tagozatainak (intézményegységeinek) megnevezése 2. Az alapító megnevezése, címe 3. Az intézmény felügyeleti szervének neve, címe 4. Az intézmény törzsadatai 4. Az intézmény törzsszáma (ez majd később átvezetésre kerül, első lépésben a működési engedély száma) 4. Az intézmény szakágazati besorolása, megnevezése 4. Az intézmény alaptevékenységeinek megnevezése szakfeladatonként, szakfeladat-számok 4. Az intézményi nevelési-/pedagógiai program fenntartói jóváhagyásának határozatszáma, a hatályba lépés időpontja 4. Az általánostól eltérő program sajátosságainak megnevezése (pl. : két tannyelvű, nemzetiségi, emelt szintű) 5. Intézményi szerkezet, kapacitás 5. Évfolyamok száma tagozatonként 5. Engedélyezett férőhelyek száma, maximális befogadóképesség 6. Az intézmény működési területe és/vagy a kötelezően ellátandó közigazgatási terület (felvételi körzet), 7. Az intézmény (és tagintézményei) szakmai jogállása 8. Az intézmény gazdálkodása 8. Az intézmény (és tagintézményei) gazdálkodási jogállása (az intézmény az előirányzat feletti rendelkezési jogosultság szerint: teljes v. részjogkörű, gazdálkodásának megszervezési módja szerint: önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó 8.
Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kerül. Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Keresztelő Szent János templom (Budapest) | Miserend. A templom alapterülete: 600 m2. Fotó: Thaler Tamás
Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát. Anyakönyvek: 1911-tôl.
Istentiszteleti rend Hétfő-Kedd reggel 8 óra Szerda reggel 8 óra igeliturgia vagy szentmise Csütörtök-Péntek 18 óra 30 perc Szombat 18 óra Vasárnap 8 óra és 10 óra 30 perc Minden hónap harmadik vasárnapján a 10 óra 30 perces szentmisére várjuk a kedves mozgássérült testvéreket! Hitoktatás templomi: felnőtt katekézis óvodai, iskolai: a Plébánia területén minden óvodában és iskolában; összesen: kb. Keresztelő Szent János-templom (Pestújhely) – Wikipédia. 500 gyermek Közösségek: Caritas csoport, Ifjúsági ének és zenekar, Bibliakör, Jézus Szíve Család (lelkiségi csoport), Mária Légió felnőtt énekkar, 2 énekkar: felnőtt és ifjúsági Alapítvány: Johannes Stift (templom javára) Éves rendezvények: Templombúcsú (június 24-hez közeli vasárnap), farsangi bál, esetleg továbbiak is, gyermektáborok, majális, kirándulások, lelkigyakorlatok Közösség rövid története A mai Pestújhely az 1800-as évek végén még csupán Rákospalota határához tartozó homoksivatag volt, a parcellázás 1897-98-ban kezdődött, akkoriban Széchenyi-telep volt a neve. Utcái járhatatlanok voltak, a vizes területei lecsapolásra vártak.
Többszöri nekilendülés után Dr. Erdő Péter bíboros úr és az Önkormányzat tevékenysége nyomán templom is épült a Pattogós utcában, amelyet Urunk Színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szenteltek fel. A plébánia 2010. május 9-én alakult meg és vált függetlenné Pestújhelytől. Pestújhelyi római katolikus templom a 8. Első lelkipásztora Repcsik Gyula kormányzó szintén pestújhelyi káplán volt. Az új plébánia külön oldalon szerepel a kerület egyházi rovatában. Pestújhely azóta is élő közösség, minden lelki, szellemi tevékenységben folytatja szolgálatát a több, mint 100 éves, egykor önálló településen.