A szociális hozzájárulási adó 2019. évi felső határának számítása Az egészségügyi hozzájárulást 2019. január 1-jével a szociális hozzájárulási adó váltotta fel. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésének volt egy felső határa, mely 450 ezer forint volt. A szociális hozzájárulási adó tekintetében is meghatározásra került egy felső határ. Cikkünk áttekinti, hogy mire kell figyelni az új adófizetési felső határ számítása során 2019. április 29. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv. ) 2. § (2) bekezdése rendelkezik a szociális hozzájárulási adó fizetésének felső határáról. A rendelkezés szerint: 2. § (2) Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ). Mit is jelent ez a gyakorlatban? A rendelkezés szerint a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy figyelembe veendő jövedelmeinek összege a tárgyévben (jelenleg 2019-ben) eléri a minimálbér összegének a huszonnégyszeresét.
Lássuk, hogy mely jövedelmeket kell figyelembe venni! A Szocho tv. rendelkezése alapján az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmeket kell figyelembe venni. Ilyen jövedelmek: – az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, – a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, – a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, Az adófizetési felső határ számításakor tehát nem lehet figyelembe venni azokat a jövedelmeket, amelyek után nem a természetes személynek kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. Ilyen jövedelmek: – a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], – a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], – a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]. A Szocho tv. 29. § (1) bekezdése alapján az adófizetési felső határra vonatkozó szabállyal érintett jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.
törvény IX. Fejezetében foglalt szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerint egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után. Annak érdekében, hogy a korábbi szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel lefedett valamennyi jogviszony és jövedelem ezen adó alapját is képezze az előzőeken túl adófizetési kötelezettség terheli a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj.
Lássuk, hogy mely jövedelmek esetén kell alkalmazni! Az adófizetési felső határra vonatkozó korlátot kizárólag a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmek esetén kell alkalmazni. Ilyen jövedelem: – a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], – az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], – az osztalék [Szja tv. 66. §], – a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], – az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], – az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme. A korlátozás tehát nem vonatkozik minden jövedelemre. Így nem vonatkozik például a munkabérre, a jutalomra, a túlóradíjra, a munkabérpótlékra, a megbízási díjra. Amennyiben a munkabér éves összege például 10. 000. 000 forint, akkor a teljes összeg után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. A másik szabály, hogy az adófizetési felső határ számításakor nem lehet figyelembe venni minden olyan jövedelmet, amely után szociális hozzájárulási adófizetés történik.
Változás a saját jogú nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő szochóban Jelenleg, ha a saját jogú nyugdíjas biztosítási jogviszonyban dolgozik – például havi bruttó 200 ezer forint ellenében, megbízási jogviszonyban tevékenykedik –, akkor esetében a kifizető szochofizetésre kötelezett. Július 1-jétől azonban a saját jogú nyugdíjasok bármilyen biztosítási jogviszonyban is dolgoznak, nem lesznek biztosítottak, és esetükben szochót sem kell fizetni. Nem keletkezik a 2018. évi LII. törvény 1. paragrafusának (1)–(3) bekezdései szerint szochofizetési kötelezettsége – a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak; – a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel; – a kifizetőnek az új Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel. Megjegyzés: az új Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató személy az, aki biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
Ha az alapbér, illetve az átlagkereset nem éri el a fenti összeget, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem lesz a szocho alapja. Változás a munkaviszony kapcsán fizetendő szochónál A 2019. törvény (új Tbj. ) a munkaviszonyban is bevezeti az úgynevezett minimális alap szerinti fizetési kötelezettséget. Azaz azok, akik nem nyugdíjasként az új Tbj. szerinti munkaviszonyban folytatnak keresőtevékenységet, azoknak a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka – havi bruttó 48 300 forint – után meg kell fizetniük. Kedvezőtlenül érinti ez azokat, akik szakképzettséget nem igénylő munkakörben heti 12 óránál kevesebbet dolgoznak, mint például azokat, akik takarítói munkakörben heti 5 órában, bruttó 22 ezer forintért dolgoznak. A minimális járulékalapot arányosítani kell, ha – a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás, illetve – az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
Sokoldalúan használható irodabútor család, amely az FL-10 elektromos magaságállítású fémlábnak köszönhetően akár álló munkaasztalként is használható. Kétféle formai kialakítással, de többféle méretben készülő irodai asztalcsalád. Az FL-10 fémlábas asztalok magassága gombnyomásra magasságban elektromosan állítható 617 mm és 1217 mm között (asztallap nélküli méret) így egyfelől hozzáálítható a használója testalkatához vagy munkavégzési szojkásaihoz, de akár álló munkahelyként is használható. Allithato magassagu asztal. FL-10 elektromosan állítható fémlábas asztalok Szeretnénk Önnek részletesen is bemutatni ezt a különleges, magasságban állítható asztal családot. A webáruházunkban pedig részletesen is megtalálja a teljes asztalválasztékot, méretekkel, részletes leírásokkal és természetesen aktuális árakkal együtt. Választható Extend asztallap színek Az FL-10 elekromos magasságállítású irodai asztalok teljes elemválasztéka >> Az Extend irodabútor FL10 fémlábas, elektromosan állítható asztalok műszaki leírása Az asztalok formai és méretbeli kialakítása maximálisan figyelembe veszi a funkcionális igényeket.
A szolgáltatás ingyenes és a vételárat csak a termékek átvételekor kell fizetni az áruházban. Csomagküldemények (kisebb termékek) – részleteket itt olvashat JYSK online vásárlás esetén a kiszállítást kérheti otthonába, az ön által megadott címre, vagy PostaPontra. A csomagküldeményeket az MPL szállítja ki. Teherszállítás (nagyobb termékek) – részleteket itt olvashat Nagyobb méretű és súlyosabb termékek (matracok, kanapék, egyéb bútorok) online vásárlása esetén a házhozszállítási alapszolgáltatásba beletartozik a rakodás is, amit otthona bármely pontjába kérhet. A JYSK világszerte megbízható és ismert teherszállító cégekkel dolgozik együtt, így biztosítva a szállítások pontosságát. Áruházi átvétel A JYSK büszke széles választékára áruházaiban és online egyaránt. Elektromosan állítható magasságú asztal. Van azonban pár olyan termékünk, amit csak Click & Collect foglalással vagy közvetlenül áruházainkban lehet megvásárolni. Ezek lehetnek különösen törékeny termékek, beszerzendő, választékból kifutó vagy csak időszakosan kapható termékek.
Galéria Míg egy hagyományos motoros asztal körülbelül 140 000 forint, addig a Leband terméke mindössze 28 000 Ft Az árak a webshopok átváltási rátái miatt eltérőek lehetnek különböző pénznemek esetén (pl. ha Ft-ra állítjátok a webshopot, az árak rendszerint magasabbak, mint USD-re állítva). A cikkben feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, és minden esetben a webshop felületén USD-ben (vagy EUR-ban, ha nincs USD lehetőség) kijelzett ár forintosított megfelelői (a cikk írásakor érvényes bankközi árfolyam szerint). Állítható magasságú asztal rendelhető 28 000 forintért | RendeljKínait. -ért rendelhető. Általában ez is kétszer drágább, de a Banggoodon a BG7d09c0 kuponkóddal most meg lehet ennyiért rendelni, ingyenes szállítással, csehországi raktárból. Ez hatalmas árkülönbség a két termék között, akinek pedig nem fizeti ki a cég ezt a bútort, annak ez egy remek alternatíva, ami ugyan kompromisszumos, de jóval olcsóbb. Ha nem szeretnél lemaradni egy cikkünkről sem, kövess minket Facebookon! Ha szeretnél a legjobb kínaizós közösség tagja lenni, lépj be a Facebook csoportunkba is!