Molière: Don Juan Fordította Petri György Szereplők Don Juan, Don Louis fia: Jakab Tamás Sganarelle, Don Juan szolgája: Sorbán Csaba Donna Elvira, Don Juan felesége: Csákányi Eszter Don Carlos, Donna Elvira fivére: Kancsár József Don Alonso, Donna Elvira fivére: Balog József Don Louis, Don Juan apja: Bodrogi Gyula Koldus: Zsótér Sándor Mari, parasztlány: Sebők Maya Bernadette, parasztlány: Farkas Andrea Frici, paraszt: Kancsár József A Parancsnok szobra: Kulka János Vasárnap úr, kereskedő: Balog József Don Juan emberei: Geréb Ágnes, Odorics Ferenc, Andóczi-B. József Díszlet- és jelmeztervező Bianca Imelda Jeremias Zeneszerző Szirtes Edina "Mókus" Dramaturg/rendező O. Horváth Sári Rendező Herczeg T. Tamás Nyitóképünkre kattintva megnézheti a főpróbán készült fotógalériánkat. rag
Moliére újabb gyöngyszeme kerül az Újszegedi Szabadtéri színpadára, a Don Juan. A július 19-én, 20-án és 21-én látható komédiát szintúgy fémjelzik azok a tulajdonságok, amelyek a Moliére-sorozat korábbi darabjait, a Tartuffe-öt és az Úrhatnám polgárt is áthatották. több Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Utolsó előadás dátuma: 2019. július 21. vasárnap, 21:00 Leírás Alkotók, színészek Képek, videók A parttalan nyelvi játékosság, az ebből fakadó finom, de nem finomkodó humor és a szerző éleslátása, amely miatt sosem veszít aktualitásából a komédia.
Az embernek gyönyör kell, és ha koronként emiatt normákat hág át, bűntudata keletkezik. A Don Juan-i jellem azonban nem számol a következményekkel, nem hajtja más, mint élni és élvezni a pillanatban a gyönyöröket. Csakis a mának él. Don Juanban nincs bűntudat. Don Juan: Hegedűs Tamás Sganarelle: Csetényi Vencel Donna Elvira: Wéninger Dalma Don Ottavio: Czár Gergely Zerlina: Takács Zsófia Masetto: Vincze Lotár továbbá: Bocsi Petra, Kovács Enikő, Stáry Kata, Szigyártó Szandra, Tokai Rita, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Zene: Christoph Willibald Gluck Fény: Stadler Ferenc Díszlet: Cziegler Balázs Díszlet kivitelező: Scabello Bt. Jelmez: Bianca Imelda Jeremias Koreográfus: Juronics Tamás A négy évszak - Feminizma Az évszakok múlása tavasztól télig afféle szimbolikus párhuzamba állítható az emberi életút fejlődésével, - nem először inspirálja alkotókat ez a párhuzam, - jelen esetben azonban az erős női fókusz teszi különlegessé ezt az utazást, melyhez Nagy Kriszta Tereskova "Feminizma" című írása segített irányt mutatni.
Schiller azt írja Goethének: "Mindig reméltem, hogy a tragédia nemesebb formája az operából bontakozik ki. " Mire Goethe: "Az operával kapcsolatos reményét nemrégiben a Don Juan-ban tökéletesen beteljesülve láthatta volna, sajnos azonban Mozart halálával dugába dőlt minden kilátás valami ehhez hasonlóra. " Spiró György Ikszek című regényében a következő találó okfejtés hangzik el. Ez az opera arról szól, hogy "Don Giovanninak, ennek a gátlástalan nőcsábásznak van igaza, és a becsületes emberekről kiderül, hogy tökkelütött hülyék. Don Giovanni az úgynevezett szabadság megtestesítője minden társadalommal szemben. " Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide. Videótárral bővült a Baltazár Színház honlapja A Baltazár Színház hozzáférhetővé teszi összes korábbi előadásának felvételét. A színház honlapján mostantól elérhető a társulat összes, már nem játszott előadásának felvétele, valamint négy, a Baltazárról szóló film is.
Molière Don Juanja megszökteti a kolostorból szerelmét, Donna Elvirát. Elveszi, de miután megunja, elhagyja. A nő fivérei ezért üldözni kezdik. Közben Don Juan már újabb szoknya után fut: csónakba is száll, hogy kövessen egy mással jegyben járó lányt. A csónak felborul, egy paraszt menti ki Don Juant a vízből, aki viszont "hálából" elcsábítja a feleségét, s ráadásul még meg is veri a méltatlankodó férjet. A lelketlen Don Juan nem egyszerűen egy szoknyavadász, sokkal inkább egy képmutató, aki cserbenhagy másokat, nem érez hálát, sem lelkifurdalást. Mindezért megbűnhődik, mert amikor az általa megölt Parancsnok kőszobrával vacsorázik, megnyílik alatta a föld és így a mű végén elnyeri méltó büntetését. Nyíltszíni tapssal üdvözölte a közönség a Don Juan jeleneteit tegnap este a produkció nyilvános főpróbájá, többször az eső is közbeszólt, de a nézők és a színészek kitartottak az előadás végéig. A Molière-komédiák újabb gyöngyszemét a ma esti bemutatót követően szombaton és vasárnap is láthatja a közönség a felújítás után újra megnyílt, 1200 férőhelyes Újszegedi Szabadtéri Színpadon.
AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 150 PERC, KÉT SZÜNETTEL. Játszóhely: Nagyszínház
A vesztegetési ügy vádját a Mol és Hernádi Zsolt is visszautasította, a magyar hatóságok pedig megtagadták a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot.
Első fokon hat év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója távollétében két évet kapott, írja az MTI. A volt horvát kormányfőt azzal vádolta az ügyészség, hogy a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá hogy megállapodott a Mollal arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk, korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. A halál egyszerű gépezete | Magyar Narancs. A horvát ügyészség szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Sanadernek, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette. 2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 12. legbefolyásosabb személye. 2018. november 17-én az Interpol végrehajtó bizottsága visszahelyezte Hernádi Zsoltot a vörös körözési listára. 2019 végén Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban, az ítéletet számos független orgánum is elfogultnak írta le. 2020. Adatbázis: Hernádi Zsolt, Ingatlan Gyám 2019 Zrt. | K-Monitor. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartoztatásáról hozott 2018-as döntését. Ugyan a horvát főügyész még fellebbezhet a legfelsőbb bíróságon a döntés ellen, de amint az ítélet jogerőre emelkedik, úgy az európai elfogatóparancs is visszavonásra kerül, mellyel egyidőben a MOL elnök-vezérigazgatóját törlik az Interpol körözési listájáról.
Két évre ítélték Hernádi Zsoltot Horvátországban - PestiSrácok Két év után döntés született a Mol–INA vesztegetési ügyben, a volt horvát miniszterelnököt és a Mol elnök-vezérigazgatóját is elítélték. A Mol csalódottságának adott hangot, és visszautasítja a vádakat. Ítéletet hozott első fokon a zágrábi bíróság Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök és Hernádi Zsolt Mol-vezér vesztegetési ügyében – írja a horvát hírportál. Aradi vértanúk özvegyeinek története elevenedik meg Sepsiszentgyörgy főterén. A bíróság mindkettőjüket bűnösnek találta, Sanadert hat év, Hernádit két év börtönre ítélte. Hernádi nem vett részt a tárgyaláson és az ítélethirdetésen. "A Mol-csoport csalódottan értesült a Zágráb Megyei Bíróság ítéletéről a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt" – reagálta az ítéletre a Mol. "A Mol ragaszkodik a korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen" – írták közleményükben.
A kutatási részeredményeket összegyűjtve hatalmas történelmi tablót rajzoltunk meg. – A békediktátum aláírása előtt titkos magyar–francia tárgyalások zajlottak. Volt esély akkor és ott igazságosabb határok meghúzására? – A franciák nem voltak szemérmesek. 80 évre bérbe akarták venni a teljes magyar vasúti hálózatot, és meg akarták szerezni a hazai bankrendszert, vagyis a pénzügyi és kereskedelmi szállítási kapacitást. Cserébe azzal hitegették a magyar kormányt, hogy ha ebbe belemegy, akkor később, a diktátum aláírása után segítenek a trianoni határok Magyarország számára kedvező módosításában. Konkrétumokat azonban gondosan nem ígértek, és még az erről szóló tárgyalások előfeltételéül is azt szabták, hogy látatlanban, biankóként írjuk alá az általuk opciós levélnek nevezett megállapodást. Vagyis azt akarták, hogy mi írjuk alá a trianoni diktátumot, majd adjunk konkrét vagyonelemeket, és ezek után esetleg kapunk némi alamizsnát. A magyar álláspont ellenben az volt, hogy bármiféle kétoldalú gazdasági megállapodásról csak akkor van értelme tárgyalni, ha a trianoni diktátumban érdemben módosulnak a megállapított határok.
Vagy amikor hallja, hogy a hazájából jött gyerekek arról sugdolóznak a kemencék funkcióját megismerve, hogy nekik is ezt kellene tenni otthon az arabokkal. "Bemutatjuk nekik a halálnak ezt az egyszerű gépezetét, amelyet bárhol és szinte bármikor újra működésbe lehet hozni, és ez gyakorlatias gondolatokat ébreszt bennük, még gyerekek, ez természetes, nehéz megállniuk, a felnőttek pontosan ugyanezt gondolják, csak ők hallgatnak" – magyarázza főnökének, a Jad Vasem Intézet elnökének. A regény az elnöknek írt jelentés. Azért készült, mert a haláltáborok kalauza valamilyen hibát követett el, ami után elvárják, hogy magyarázatot adjon tettére. Ő leírja minden fontosnak tartott emlékét, gondolatát, érzését, tettét, ami ehhez a munkához köti. A könyv végéig nem tudjuk meg, pontosan mi történt, de az olvasónak egyszer sem támad kedve a könyv végére lapozni: épp elég szörnyű és különös az is, amit megismerünk az idegenvezető életéből. Katonaviselt férfi, harckocsizó volt, aki az egyetemen óvakodott a modern történelemtől, amelyet óriási erővel zubogó, félelmetes vízesésnek látott.
Magyarország mindössze 9 falut tudott megmenteni, a Bánság legnagyobb részét a románok szerezték meg. A szerbek az általuk zsákmányolt részeken jelentős földreformot hajtottak végre, aminek során nemcsak a magyarokat fosztották meg a földtől, hanem az uralmuk alá került románokat is kisemmizték. – Ha nem lett volna elég a külső ellenség, a királykérdés is tragikusan megosztotta a nemzetet. A mából visszatekintve miként ítélhető meg a korabeli vita? – Az Andrássy Gyula és Apponyi Albert nevével fémjelzett legitimisták és a Gömbös Gyula vezette szabad királyválasztók között éles ellentét húzódott. Előbbiek arra alapozták érvelésüket, hogy IV. Károly nem a trónról, csak az államügyek viteléről mondott le. Ezzel magyarázták a két visszatérési kísérletet 1921 áprilisában, majd októberében. Ezekkel kapcsolatban két jellemző történészi álláspont van, az egyik szerint a kisantant katonai támadása reális veszély volt, én is így látom. A másik vélekedés szerint ha a király gyorsan cselekszik, ha a különvonata nem áll meg mindenütt fölesketni a helyőrségeket és szentmisét celebrálni, hanem rövid időn belül megérkezik a budai Várba, akkor kész helyzetet teremthetett volna, amit az antant lenyel, és ennek megfelelően visszafogták volna az akkor formálódó kisantantot.