IV. Állattartó telepen képződött trágyát trágyatárolóban kell gyűjteni A jogszabályban foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt a rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását. Mi a kölcsönös megfeleltetés? 2021.09.22 - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari pályázatok és pályázatokról szóló hírek | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható.
Mitől lesz egy terület nitrátérzékeny? A nitrátrendelet eredete A nitrátérzékeny területek kijelölése nem magyar találmány, hanem EU-s jogharmonizáció következménye. Érdemes elkezdeni az ügyintézést. A "vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről" szóló irányelvet még 1991-ben fogalmazták meg, ezt hazánk 2006-ban (tehát az uniós csatlakozás után 2 évvel) vette át. Az MVH weboldala szerint nitrátérzékeny területnek minősülnek (1) bizonyos területek geológiai, talajtani adottságaik vagy vizeik nitráttartalma alapján, valamint (2) a nagy létszámú állattartó telepek és a hozzájuk kapcsolódó trágyatárolók. A 27/2006-os Kormányrendelet település-soros kijelölési rendszerét 2007-ben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokk alapú kijelölése váltotta fel – ekkor az ország 46%-a minősült nitrátérzékenynek. Az újabb kijelölésekkel ez a szám 68%-ra emelkedett. Az említett földekre vonatkozó gazdálkodási követelmények célja, hogy csökkentse, illetve megelőzze a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terhelését.
Fotó: Shutterstock Valiczkó Mihály – A kép forrása: Október 25-től lehet beadni az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási pályázatokat a 2022-24-es, hároméves támogatási időszakra. A pályázatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Szigeti Tamás agrárkamarai szaktanácsadó foglalta össze. Aki már részt vett a programokban, és nem változott a területe, annak a földmérési dokumentumait elfogadja az Irányító Hatóság, de az új területek vonatkozásában elkerülhetetlen a földmérés Az "agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" (AKG) és "ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, fenntartás" (ÖKO) a Vidékfejlesztési Program legfajsúlyosabb és legnépszerűbb támogatási formái közé tartoznak. Gazdálkodás nitrátérzékeny területen | Talajreform. Ezeknek köszönhetően eddig közel 900 ezer hektáron valósult meg környezettudatos gazdálkodás (körülbelül kétharmad-egyharmad arányban). Az országosan több tízezer gazdálkodót érintő új kiírások keretösszege 400 milliárd forint, amelyből AKG-ra 360, míg ÖKO-ra 40 milliárd forint jut a következő 3 éves kötelezettségvállalással érintett időszakban, ami összességében meghaladja az előző tíz év forrásainak keretösszegét.
Ültetvények esetén a művelőutak területe a szélső lombkorona középpontjától mérve legfeljebb 3, 5 méteres szélességig belemérhető a KET területébe. Szintén a fenti mérték számítható bele a KET területébe, ha az ültetvény körbekerített és határai rögzítettek. Amennyiben nincsenek művelőutak az ültetvény körül, akkor a KET széle a szélső sortól számítva a sortávolság felének megfelelő terület számítható bele a KET-be.. Területek elkülönítése A blokkon belül a KET-et el kell különíteni a szomszédos – akár a pályázó, akár más gazdálkodó által termesztett – azonos hasznosítású kódú növénykultúrától. Eltérő hasznosítási kód vagy eltérő növényfejlettségi állapot is megfelel az elkülönítésnek. Fontos kiemelni, hogy az elkülönítésnek a teljes vegetációs időszakban jól meghatározhatónak kell lennie, egybeművelt tábla megállapításakor a terület a kifizetésből kizárásra kerül. További elfogadható elkülönítési módok: Gyepek esetében a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl.
Minden egyes plusz vállaláshoz támogatási összegek és pontok tartoznak. További többlet pontot lehet kapni a minél nagyobb, célprogramba bevont területért, a nitrátérzékeny vagy NATURA 2000-es területekért, jogosult névjegyzéki szaktanácsadó alkalmazásáért, illetve állatállomány tartásáért. Az ÖKO pályázat esetében a kötelezettségvállalás teljes időtartama alatt az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodást kell folytatni az átállás alatti és átállt területeken is. Kötelező bejelentkezni a tanúsító, ellenőrző szervezetek valamelyikéhez – például a Biokontroll Hungáriához. A támogatási kérelem benyújtásakor többletpontot ér, ha a pályázó szerepelt már az ÖKO programban, ha alkalmaz névjegyzéki szaktanácsadót, illetve a minél nagyobb programba vont terület. Mindkét célprogram alapvető előírása a pontos adminisztráció és a jelentési kötelezettségeknek való megfelelés, a gazdálkodási napló szakszerű vezetése és leadása. Alapvető feltétele a jogszerű földhasználathoz igazított földmérés.
Kijelölés oka: C A Korm. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont, valamint b) pont bc) és bd) alpont, azaz: a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és vízgyűjtőterületeik; karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket; olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van. Kijelölés oka: D A Korm. § (1) bekezdés a) pont ac) és ae) alpont, azaz: olyan tavak és vízfolyások vízgyűjtőterületei, amelyek állapota eutróf, illetve amelyek a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül eutróf állapotba kerülhetnek; annak a felszíni víztestnek a közvetlen vízgyűjtőterülete, amelyben a nitráttartalom meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket. Kijelölés oka: E A Korm. § (1) bekezdés b) pont be) és bf) alpont, valamint c) pont, azaz: belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol a települési rendezési terv alapján állattartás folytatható; olyan terület, amely esetében a felszín alatti víz nitrátkoncentrációja meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket; a bányatavak 300 méteres parti sávja.
- Átmérő 10 cm 4 coll - Max vízhőfok 35 °C - Max. emelési magasság: 80 méter - Rácsatlakozás: 1" (25, 4mm) - Szivattyú átmérő: 4" (101, 6mm) - Kábel: 10 méter 3x0, 75mm - Védelmi osztály: IP68 - Szállítható folyadék minősége: tiszta víz Teljesítmény 500W Fordulatszám/perc 2850 Szállítási teljesítmény max. 2500 l/óra Hálózati vezeték hossza: 10 méter Méret /legnagyobb befoglaló/ cm 9, 8 x 9, 8 x 55 Nettó súly kg 10 Működés Elektromos /230V/ Biztonsági útmutató
Mielőtt kutat furatunk, tisztáznunk kell, hogy a vizet ivóvíznek vagy öntözésre akarjuk használni. A háztartási célokra szánt vizet (ivás, főzés vagy fürdés) a rétegvízből kell kinyerni, emberi fogyasztásra csak ez alkalmas. Ha csupán öntözésre szeretnénk felhasználni a vizet, akkor a talajvízkút is elegendő. Régi, golyós rendszerű fúrott kút, szegedi pvc kút javítása, átalakítása - YouTube. Bármelyikre is van szükségünk, mindenképpen előnyös és környezettudatos döntés a közművektől függetlenedni, hiszen a költségeink csökkentése mellett a saját házi vízellátó rendszerünk által sok esetben jobb minőségű vízhez tudunk hozzáférni.
A VALÓS ANYAGIGÉNY ETTŐL ELTÉRHET! A LENTEBB FELSOROLT TERMÉKEKET AZ ELŐZMÉNYEK ÉS A KORÁBBI IGÉNYEK ALAPJÁN ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE. NEM KÖTELEZŐ ELEMEI EGY FÚRT KÚTNAK! -réselt kútcső ( részélesség változó) -tele falu kútcső ( falvastagság változó) -kúpos végzáró kupak-kútfej -műanyag akna ( mászható vagy nem mászható) -szivattyúrögzítő kötél ( 8 mm vastag) -műanyag akna fali átvezető tömítés ( 125 mm-es csőcsatlakozó gumi) -esetleg szűrőszövet
Kiemelném, hogy tiszta víz! Nem alkalmas homokos vizek szivattyúzására, hamar megkopik a csavar része és képtelen tovább vizet szállítani. Mivel a csavar szivattyú térfogat kiszorításos elven szállítja a vizet, ezért a legkisebb kopás is igen nagy szállítási romlást eredményez! Régebbi csavarszivattyúk hajlamosak voltak menet közben szétesni, mert a rögzítő pálcák nem saválló anyagból készültek és az agresszív víz megette. (tapasztalat) Nem ajánljuk nyomáskapcsolóra vagy áramlásvezérlőre kötni. Úszókapcsolós tartályok töltésére alkalmas. Csavarszivattyú tiszta vízben is maximum 1-2 évet fog működni! (felhasználás függvénye, voltak már csodák) Újabb típusú csavarszivattyúk minősége már egy fokkal jobbnak mondható, de még nem érik el centrifugális búvárszivattyúk minőségét. Csavarszivattyúk szervizelése is problémát okoz mivel a szerelési óradíj és az anyagköltség elérheti az új szivattyú árát. Döntés az Öné! Ha csak kismértékű locsolásra használjuk, vezérlés nélkül, akkor inkább a csavarszivattyú mint ruszki búvár (ami nem ruszki és nem is búvár) Mivel a szivattyúhoz nincs jelleggörbe és hatásfok görbe, ezért a maximális vízszállítást arányosan osztani kell az emelési magassággal és kb megkapjuk az adott mélységhez tartozó vízszállítást!