Magyarországon 2004 óta díjazzák a szupermárkákat. A Superbrands címet egy független, 14 fős szakértői bizottság ítéli oda. A magyarországi szupermárkák kiválasztásának alapja a magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisa, amelyben közel százezer nemzeti védbejegyzés található. A Superbrands Biztottság ebből az adatbázisból választja ki a hazai szupermárkákat. Szabadalmi hivatal állás allas cowboys. A kiválasztás elve a következő: "Superbrands az a márka, amely a saját területén kitűnő hírnevet szerzett. A márkához kapcsolt értékek olyan érzelmi és/vagy kézzelfogható előnyöket nyújtanak, amelyeket a fogyasztók elvárnak és elismernek. " A Superbrands a világ legjelentősebb márkaépítési rendszere, amely több mint 82 országban azonos ismérvek alapján díjazza a vezető márkákat.
"Bőrvilág" címmel nyílt meg április 7-én Zajácz Tamás bőrműves iparművész kiállítása Kazincbarcikán a Mezey István Művészeti Központ kiállítótermében. A tárlat különlegessége, hogy az érdeklődők az alkotásokat nemcsak nézhetik, hanem tapinthatják is. Az alkotó Zajácz Tamás a bőrművességgel főiskolai tanulmányai alatt ismerkedett meg. Egyedi bőrmegmunkálási eljárására az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi oltalmat adott. Ebből a tevékenységéből új kifejezések születtek és honosodtak meg: a bőrkép, a testplasztika, a bőrfestmény és a bőrportré. Az művész elmondása szerint, azért "Bőrvilág" a kiállítás címe, mert a tevékenységének több területét dolgozza fel a tárlat. A képek között fellelhetőek természeti képek, testplasztikák, nonfiguratív képek, valamint társadalomkritikai munkák is megjelennek. Kolorline - Kazincbarcika - „Bőrvilág” címmel nyílt kiállítás a Mezeyben. Az itthon és külföldön egyedülálló bőrmegmunkálási technológiát a 70-es években kezdte el kikísérletezni az alkotó. A kiindulás a spanyolországi Cordoba városának évszázados viaszt alkalmazó eljárása volt, ezt fejlesztette tovább a művész, korunk anyagait felhasználva.
És mégis teljesen újnak hat az egész. Érettebbnek, modernebbnek. Hiába mentünk vissza 90 évet az időben, New York forgataga, annak különböző társadalmi, politikai rétegei mégis modern érzetet kölcsönöznek a filmnek, miközben a húszas évek kalandos romantikája (gengszterek! partik! ikonok! ) önmagában is mágikusnak hat. És az sem baj, hogy a Legendás állatok már felnőttek körül forog, hisz a Harry Potter-könyvek megjelenése óta a rajongók is felnőttek: együtt növekedtek Potterrel, akiből akár egy olyan magizoológus is lehetett volna, mint amilyen Göthe Salmander. És tényleg. Ugyan Harry idővel belakta környezetét – nem mellesleg elfogadta sorsát –, Salmander is ugyanúgy csodálkozik rá New Yorkra, mint annak idején Potter Roxfortra. Természetesen a varázsvilág nem áll messze tőle – részben ezért is van ott mellette Kowalski, aki meg arra mereszti a szemét, ami Salmandernek már nem mond újat. De mielőtt azt hinnétek, hogy Potter történetét akarom ráhúzni a Legendás állatokra, mindenkit megnyugtatok, hogy a forgatókönyvírói teendőket először magára vállaló J. K. Rowling és a Harry Potter-filmek után ismét visszatérő David Yates szorgalmasan ügyködött azon, hogy az ismerős felállást az új környezetnek, kornak és karaktereknek hála alaposan megreformálják.
Göthe (Goethius) Artemis Fido Salmander (* 1897. február 24. ) egy angol varázsló, közismert magizoológus, a Merlin-díj ezüst fokozatának birtokosa, a Legendás állatok és megfigyelésük című munka szerzője. A legendás állatok iránti érdeklődése gyermekkorában kezdődött, édesanyja révén aki hippogriff -tenyésztő volt. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola diákjaként a Hugrabug -ház tagja, később pedig a Brit Mágiaügyi Minisztérium Varázslény-felügyeleti Főosztályán helyezkedett el. 1918 -ban, Augustus Ferreg az Obskurus Kiadó igazgatójának felkérésére kezdett híres magizoológiai könyvének írásába, ennek érdekében a világ számos pontjára utazott tanulmányozni a különféle mágikus bestiákat, közben pedig belekeveredett a Gellert Grindelwald által kirobbantott globális varázslóháborúba. Salmander ma nyugalmazott tudósként Dorsetben él feleségével. Tartalomjegyzék 1 Életrajz 1. 1 Korai évek (1897–1908) 1. 2 Roxforti évek (1908–1913? ) 1. 3 Minisztériumi alkalmazottként (1914–1918) 1.
Goethius (Göthe) Artemis Fido Salmander (az eredeti, angol verzióban Newton Artemis Fido Scamander) (1897–) a Harry Potter -univerzum szereplője, mágikus lények kutatója, a Legendás állatok és megfigyelésük könyv szerzője. Élete [ szerkesztés] A legendás bestiák iránti érdeklődés csíráját édesanyja plántálta belé, aki szenvedélyes hippogriff -tenyésztő volt. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola után (melyet nem sikerült elvégeznie) Salmander a Mágiaügyi Minisztérium Varázslény-felügyeleti Főosztályán helyezkedett el. Miután eltöltött két, saját bevallása szerint "lélekölően unalmas" évet a Házimanók Áttelepítése Részlegnél, áthelyezték a Bestia Tagozathoz, ahol a bizarr mágikus állatokról szerzett kimagasló tudása gyors előmenetelt biztosított számára. Azzal együtt, hogy szinte kizárólag Salmander érdeme a Vérfarkasnyilvántartó 1947-es megalapítása, ő maga a kísérleti keresztezést tiltó törvényre a legbüszkébb. Az 1965-ben hatályba lépett jogszabálynak köszönhető, hogy sikerült gátat vetni az új, szelídíthetetlen szörnyetegfajták kitenyésztésének Nagy-Britanniában.
Természetesen a lények elszabadulnak, ami meg azért nagyon-nagyon kínos, mert a New York-i varázslóközösség és az emberek között elég nagy a feszültség – történetesen a még mindig rejtőzködve élő varázslókat a lebukás veszélye fenyegeti, és hát a Salem-i boszorkányégetés óta tudjuk, hogy az emberek miként reagálnak a mágiára, és azok birtokosára. Salmandernek tehát minél előbb be kell gyűjtenie elkóborolt állatait, mielőtt azok visszafordíthatatlan károkat okoznak New Yorkban, melyet amúgy is egy rémületes, sötét varázsló árnya leng be. Az nem egy botsáska Térben és időben is nagyot ugrott – hoppanált? – tehát Rowling varázsuniverzuma, ráadásul ez volt az első olyan alkalom, hogy a film hátterében nem volt ott a könyv, így mind az alkotók, mind pedig a nézők ismeretlen utakra tévedtek. Persze, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a film új figurái és történései egy jól belakott univerzumban lettek elhelyezve, annak törvényeit követték, annak eszközrendszerét használták, annak varázsát hozták vissza.
Kowalski vicces mellékfigurából a nap hősévé fejlődik, az aurori állását visszaszerezni kívánó, ezért Salmandert üldözőbe vevő Tina Goldstein (Katherine Waterston) egy megsebzett, de elragadó nő, aki hamarosan rádöbben, hogy a hivatásnál vannak fontosabb dolgok. A húga, Queenie Goldstein (Alison Sudol) pedig merő erotika. Ez a kis rohadék majdnem ellopta a show-t (is) Igen, ez egy felnőttesebb Potter-történet, és talán némileg sötétebb is, mint a korábbiak, hisz a cselekmény a faji üldözöttségre és felsőbbrendűség problematikájára rezonál, de ezzel párhuzamosan játékos, naiv hangot üt meg, a címszereplő állatok tényleg fantasztikusak, a film – részben miattuk - pedig gyakorta nagyon szellemes. És soha, de soha nem érdektelen. Pozitívum Fantasztikus új világ Remek új karakterek Ígéretes alapok Negatívum Soványka cselekmény, magától megoldódó konfliktusok Végszó Egy jól ismert univerzumban elhelyezett, mégis izgalmas és varázslatos új világ első ecsetvonásait mutatta meg ez a film, amely olyannyira elmerült karaktereinek, környezetének és korának felépítésében, hogy cselekményből már csak felületesre futotta.