Megnézheted ezen az oldalon azt is, hogy hány a Polla névhez hasonló női név / lánynév létezik még, így könnyedén megtalálhatod a hasonló keresztneveket és azok információit is. Fontos kiemelnünk, hogy az oldalunkon megtalálható minden utónév ( így a Polla név is) anyakönyvezhető női név / lánynév, ami azt jelenti, hogy magyarországon hivatalosan is adható gyermekeknek ez az utónév. Oldalainkon ABC sorrendben megtalálhatod majd tehát a magyarországon hivatalosan anyagkönyvezhető nevek teljes listáját, egyszerű, átlátható, informatív formában, ezért, ez az oldal ideális névnapokkal kapcsolatos tájékozódásra, babanév választáshoz, vagy csakúgy érdekességképpen a neveddel kapcsolatban! Ha tetszett az oldalunk, vagy azok az érdekes információk amiket itt találtál küld el ( a Polla nevű) barátaidnak / ismerőseidnek is! ( Megosztási és e-mail küldési lehetőségeket a kör alakú megosztás gombokra kattintva találhatsz. Polla Jelentése Spanyolul | Polla - Spanyol-Magyar Szótár. ) Ha pedig pontatlanságokat találtál volna a Polla névvel kapcsolatban ( vagy csak más érdekességet szeretnél velünk megosztani), írd meg nekünk a gondolataidat Facebookon (NevekNeked) vagy levélben az info[kukac] címen és máris javítjuk!
Polla Latin eredetű, női név. Jelentése: Az Apollinária önállósult becézője. Névnap: Apollinária, Polina: január 8. július 23. Gyakoriság: Az 1990-es években az Apollinária és Polina szórványosan fordult elő, a 2000-es években egyik sem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Anyakönyvezhető Változatok: Apollinária, Polina, Polla,
● A Polla név eredete: görög - latin ● A Polla név jelentése: Apolló istenhez tartozó, Apolló istennek szentelt ( Az Apollónia, Apollinária és a Paula önállósult becézője) ● A Polla név becézése / Polla becenevei: Polka, Polcsi, Pollácska, Olli, Olla ● Polla névnapja: január 8. július 23. ● A Polla név előfordulási gyakorisága: Rendkívül ritka női név / lánynév ▶ Még többet szeretnél megtudni a Polla névről? Polla név jelentése, Polla névnapja, Polla becézése és más érdekességek. Görgess lejjebb! A Polla az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónév ( anyakönyvezhető név) Még több érdekesség A Polla névről ● A Polla név számmisztikai jelentése (névszáma) A számmisztika szerint nevünknek különleges, egész életünket meghatározó jelentése van. A nevünk betűiből kiszámítható névszám az a szám, ami megmutathatja milyen speciális jelentést hordoz a nevünk. A Polla név számmisztikai elemzése: P ( 7) + O ( 6) + L ( 3) + L ( 3) + A ( 1) = 20 ( 2 + 0) A Polla névszáma: 2 A 2-as szám jegyében született ember élete a szélsőséges ellentétekről szól.
Angyalok és ördögfiókák Viber blokkolás kijátszása Szega és frédó
=Magyar Középiskola, 1929. 9-10. sz. 147-154. Barabás György: Megemlékezés Gárdonyi Géza halálának első évfordulóján. =Néptanítók Lapja, 1923. 38-39. sz.. 19-22. p. Magyar László: Móra Ferenc élete. Bp. Móra Ferenc: Aranykoporsó. Unikornis Kiadó Bp. 1996. 376 p. Móra László: Gárdonyi Géza. =Néptanítók Lapja, 1933. 10. 326-330. p. Mórától Móráig. Összeáll. Megyer Szabolcs. Bp. Tankönyvkiadó, 1979. 400 p. Vándor Gyula: Móra Ferenc pedagógiai művészete. =Nevelésügyi Szemle, 1942. 49-55. p. Következő fejezet: Móra írói álnevei Vissza a tartalomjegyzékhez
Nem tudni, hogy Domokos úr tudott-e erről – feltehetőleg igen –, de Móra és Lölbach Emma szerelme beteljesedett. Később sok más szeretője is volt, mint például a makói kórházi főorvos neje, Dybisewszky Anna, vagy Gulácsy Irén, aki az író egyik legismertebb művének, az Aranykoporsó történetének alapjául szolgáló Szent Bonifác-legendát mesélte el neki. Múzsája volt továbbá Fischof Ágota, az első magyar szakképzett könyvtárosnő, akinek karrierje fellendülését is segítette. Fischof Ágota a Somogyi-könyvtárban gyakornokként dolgozott Móra és Tömörkény mellett, majd Móra javaslatára könyvtárosi főiskolát végzett Berlinben. Férjhez meneteléig, 1923-ig a könyvtár munkatársa volt. Az íróra azonban kétségtelenül Kalmár Ilona volt a legnagyobb hatással. Móra Ferenc levelei Móra Ferenc 53 éves volt, és az Aranykoporsó című regényét írta, amikor 1932-ben beköltözött a Zrínyi Szállóba Balatonföldváron. Itt ismerte meg a nála jóval fiatalabb, alig 30 éves Kalmár Ilonát, akiről az Aranykoporsó Titanilláját is mintázta.
Móra László Élete Született 1890. október 20. Zenta, Szerbia Elhunyt 1944. december 29. (54 évesen) Budapest, Magyar Királyság Nemzetiség magyar Szülei Móra István Pályafutása Jellemző műfaj(ok) líra, próza Irodalmi irányzat Gyermek- és ifjúsági irodalom Alkotói évei 1925 – 1944 Első műve Álmok szekerén Fontosabb művei Így jó, XX. század Irodalmi díjai Rökk Szilárd-díj (1924) Gárdonyi Géza-díj (1926) Kisfaludy Társaság nagydija (1938) A Wikimédia Commons tartalmaz Móra László témájú médiaállományokat. Móra László ( Zenta, 1890. október 20. – Budapest, 1944. december 29. ) [1] pedagógus, iskolaigazgató, író, költő, lapszerkesztő és művelődésszervező, székesfővárosi tanügyi szakfelügyelő. Móra István költő fia, Móra Ferenc unokaöccse. Élete [ szerkesztés] Móra István költő, tanító és Ujfalussy Éva Katalin [2] [3] harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. [4] [5] Gyermekként került Budapestre, ott végezte el népiskolai és középiskolai tanulmányait, majd a pápai tanítóképzőben szerzett oklevelet 1909-ben.
De nekem már Istenem sincs! " -írta egyszer kétségbeesésében. 1899-ben kissé jobbra fordult a sorsa, amikor tanára, Péterfy Sándor a lakásába fogadta. Szállásértés reggeliért, havi öt forintért tanítóképzősök dolgozatát javíttatta vele. Ekkor Móra már jobban be tudott kapcsolódni az egyetemi ifjúság életébe. Költeményei megjelentek az egyetemi lapokban is. Tanulmányaiban is szép sikereket ért el. A most Ausztriához tartozó Oberschützen-ben segédtanári állást is kapott. Mégis, szíve, a honvágy hazaűzte Félegyházára, abban reménykedett, hogy szülővárosa kenyeret ad neki. Próbálkoztak bátyjával Szegeden is, pár verse megjelent ugyan a Szegedi Naplóban, ám mind hiába: az őszt és a telet megint otthon töltötte Móra Ferenc, kereset nélkül, ismét a bátyja nyakán volt kénytelen élni Budán. Pesti élete tovább mélyítette kedélyének sötét színeit, s csak itt-ott ellensúlyozta a család melege utáni vágyból fakadó lírája. A döntő fordulatot életében Kulinyi Zsigmond a Szegedi Napló felelős szerkesztője hozta.
E könyv szerzője, akinek barátságát közös természet-szeretetünknek köszönhetem, egy évvel ezelőtt nagy kitüntetésben részesített engem. Megengedte, hogy nagy művét kéziratban elolvashassam, sőt arra is megkért, hogy róla őszinte véleményt mondjak. Bizalma annál jobban esett, mert nem vagyok szakember, csak laikus rajongója a scientia amabilis nek, a amelynek művelését egykor életpályámnak akartam választani. A sors más utakra sodort, a tudós mikroszkópja helyett a költő íróasztalához ültetett, aki lelkével megsejti ugyan a virág és az ember testvér-voltát, de a tudós módszereivel nem tudja ezt bizonyítani. Mindazáltal érzelemben soha se szakadtam el fiatalkorom botanikai stúdiumaitól, fű, fa, virág nemcsak örök útitársul, de jól ismert barátul is kísért életem minden változásában, s úgy éreztem, ez a hűség feljogosít arra, hogy a kézirat visszajuttatásakor őszinte elragadtatásomnak kifejezést adjak. Sokáig haboztam azonban, mikor a szerző arra kért, hogy véleményemmel előszó gyanánt vezessem be könyvét.
A tanári kar java is "jó negyvennyolcas ember volt" nagy hatással voltak sorsára. A fölsős diák, a gimnázium első tanulója, az iskolai ünnepélyek szónoka és szavalója, hamarosan Félegyháza"kedvelt ifjú poétája". A szerelem és a politika mellett Móra ifjúkori költészetének harmadik nagy tárgyköre a család. Édesanyjához több költeményt is írt: "Fölér az minden Golgotával, Ha a szegény urat nevel, Magának sok rongyoskodásán, Magának sűrű éhivel. De jó az Úr, hogy adta őket: Gondot viselni volt kire - Híres anyák, nagyúri dámák, Óh, jertek, jertek most ide! " 1897-ben, az érettségi után, az ígéretes tehetségű fiatalember eljegyezte Walleshausen Ilonkát, ő maga ősszel pesti egyetemre iratkozott: természetrajz és földrajz szakos tanár akart lenni. Az Új Időkben, a Vasárnapi Újságban, napilapokban megjelent verseinek sovány honoráriumából csak egy ablaktalan, fűtetlen hónaposszobára futotta neki a Gyöngytyúk utcában... Rettenetesen kínozta a magány, a honvágy. "Ó, de boldog az, aki hisz Istenben, és megnyugvását leli benne!
Minden lépése új talány: Onnan szalad, hol rája várnak, S hívatlanul oson be másnap Pár ragyogó szem ablakán. Ne bánjatok durván vele! Mert ahonnan elűzték egyszer, Hívhatják vissza bár ezerszer, Nem látják többet sohase. A szív a legfurcsább csavargó - Dölyfös kacajjal elszalad, Hogy megalázva, elgyötörve Visszalopóddzék a küszöbre, Hol csupa dacból megszakad.