Ajánlja ismerőseinek is! Ki ez a vagány csaj, aki lazán bemutat a halálnak, kétszer is megnyeri ellene a csatát, és aztán arra teszi föl az életét, hogy felhívja a figyelmet a rákszűrés fontosságára? Te vagy a felelős a saját testedért! - mondja. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg azzal, hogy kiállt a nyilvánosság elé a saját történetével. Bármelyikünkkel megeshet, amit átélt. Akik elolvassák ezt a megrendítően őszinte könyvet, és tesznek is önmagukért valamit, nagyon sokfájdalomtól megkímélhetik magukat, ha komolyan veszik az üzenetét. Ebben a könyvben végigkövethetjük Szentesi Éva gyógyulásának útját. Karcos, önironikus, őszinte írás. Megfog és nem ereszt. Igazi. Élő. Példa. Hamvaimból by Éva Szentesi - Ebook | Scribd. Sokkal többet kaptam a ráktól, mint amennyit elvett tőlem. Borító tervezők: Weiler Péter Kiadó: Athenaeum Kiadó Kiadás éve: 2016 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Athenaeum ISBN: 9789632931593 Kötés típusa: kemény papír kiadói borítóban Terjedelem: 168 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. 00cm, Magasság: 19.
Méhnyakrák. Nincs nő, aki ne rettegne tőle. Hamvaimból ebook - Szentesi Éva - diggviretu. Mégsem megyünk el minden évben a kötelező szűrésre, mert drága, kellemetlen és egyáltalán. Én nem vagyok ilyen felelőtlen, de hiába tudom magamról, hogy hála a jó égnek és az egészséges életmódomnak, nincs nőgyászati problémám, mégis mindig összeszorul a gyomrom, amikor hallgatom a telefonban az aszisztens hölgy hangját az eredményről, mert ha egyszer nem a szokásos "gyönyörű P2-es" hangzik el a vonal másik oldalán, akkor bizony a földi pokol vár rám. Eddig csak halvány sejtelmeim voltak arról, hogy mivel kellene szembenéznem akkor, ha bekövetkezne a legrosszabb (a családomban senkinek nem volt ilyen problémája, ezért nem kellett átélnem közelről, mint jelent ténylegesen ez a rettegett betegség), de most Szentesi Éva könyvéből megismerhettem a könyörtelen tényeket. Tabudöntögető, bátor, őszinte írás, amelyet nem az irodalmi értéke miatt olvastatnék el minden nőtársammal, hanem azért, hogy egy életre rögzüljön bennük, mit kockáztatnak, amikor mondvacsinált okok miatt nem mennek el a méhnyakrákszűrésre.
Persze ez az egész sosem múlik el nyomtalanul. Mindig ott lesz az emberben a félsz, az a bizonyos suttogó hang, hogy bármikor kiújulhat, s ott lesz a szeretteikben is az elvesztéstől való félelem. Mégis ott van az élet, a boldog pillanatok, amikor kicsit elengedheti magát az ember, mert az utolsó kontrollon ismét negatív volt az eredmény. Amikor az ember meghallja azt a mondatot, hogy "a diagnózis: rák", hirtelen a mindennapi problémák eltörpülnek, és csak ez az egy szó villog neonbetűkkel vészterhesen a szem előtt. Az élet körhintája átment tornádóba és hirtelen pusztításba kezdett. Döbbenet, kétségbeesés, hitetlenkedés, összeomlás száguld végig sebesen az emberen, majd jön az erős élni akarás és a harc. Harc az életért, a túlélésért. Szentesi Éva: Hamvaimból (idézetek). Sokan azt hisszük, hogy előttünk az élet, van még bőven időnk arra, amit szeretnénk, aztán egyszer csak kirántják az ember lába alól a talajt, szembesülünk az idő rövidségével, kiszámíthatatlanságával, a szeretteink és a saját halandóságunkkal. Véleményezés: A történet olvasásakor teljes mértékben együtt éreztem Évával.
Mindennek van eleje meg vége. Az iskolának a ballagás a vége, az életnek meg az, hogy meghalunk. 80-81. oldal A kemoterápia vagy a sugár túlélése gyakorlatilag semmi ahhoz képest, hogy bele kell nézni a tükörbe, és azt kell mondani annak a képnek, amit ott látok: akkor ez mostantól nincs többé, haver, mától minden másként lesz, mert nincs választásunk, ha élni akarunk, együtt, békében, te meg én. 66. oldal Kevés megfizethetetlen érzés van a világon, de mindenképp közéjük tartozik az, hogy nem kell pelenkát hordanod. 54. oldal A halál csak az élet végén jöjjön, olyannyira természetesen, mint ahogy reggelente a vállamra dobom a köntöst, majd friss fürdőt veszek a kádban. 38. oldal Vannak rossz és vannak jó orvosok. Óriási a felelősség a vállukon, de ők sem istenek, azért ezzel tisztában kell lennünk. 160. oldal A háborúk mindig veszteséggel járnak, és nincs olyan, hogy egy hajszála se görbül az embernek. Az lehetetlen. 143. oldal Könnyű a doktorokat szidni. Hozzá kell tennem, hogy valóban vannak köztük jók és rosszak.
Testközelből látni a valóságos szenvedést, premier plánból figyelni az élet valódi arcát... rettenetes. Tudni azt, hogy velem is megtörténhetne mindez, hogy kínok között fekszem, és úgy halok meg, hogy rimánkodom a megváltásért, egészen más perspektívába helyezi mindazt, amit eddig a létezésről gondoltam. 36. oldal Most, hogy ennyire közel merészkedett hozzám a halál, egészen mást gondolok az életről. Nem akarok már többé hazudni. Olyanokkal akarom tölteni az időt, akik mellett tényleg nevetek. Nem akarok kalóriákat számolni, sem fizetésemelést és jutalékot. Minden, amit megveszek és megeszem, csak engem szolgáljon, nem pedig a külsőségeket. Nem akarok többé rohanni. Kényelmesen kívánok jönni-menni, úgy, mint az úri kisasszonyok, akik mindig ráérnek, és egyenes háttal teáznak. Több könyvet akarok elolvasni a világ irodalmából, mert tényleg azt gondolom, hogy csak egy igazán jó írás adhat valódi szórakozást. Majd ha mindez meglesz, akkor jó könyveket is akarok írni. Azt akarom, hogy a történeteimről ismerjenek, nem pedig arról, hogy melyik nagy embernek lettem a felesége.
Olvasson bele a Hamvaimból [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe! (PDF)
(Ezt a gyilkosokra, emberre, hiedelemre és jellemre mondja). A törvény példaszerűen általánosít: metaforikus cím. Visszautal a címre, és körkörösen lezárttá teszi a novellát. Központi motívum: a szíj; ez Bodri juhász lelkének tárgyi megfelelője (animizmus). Ez a gyilkosság ürügye, ez sejtet, a beazonosítás célt szolgálja, és a leleplezésnél is fontos szerepe van. Az övnek kabalisztikus jelentése volt: rejtélyes. Babona: Saját maga alkotott tárgyba a saját lelkük kerül, amit nem lehet eladni. Ha a tárgy előkerül a halála után a halott lelke is előkerül. A mű szerkezete: In medias res: dolgok közepébe vágás. A három részre osztás egyszerre felel meg a klasszikus retorika hármas osztásainak és az ősi számmisztikának; a három rész mindegyike három kisebb részre tagolódik: (Klasszikus szerkezetű) Kettős gyilkosság I/1. Bodri juhász a pusztán. I/2. A látogatók. I/3. A gyilkosság. Keresés II/1. Az asszony kijövetele. II/2. * Móricz Zsigmond munkássága, a Tragédia című novella elemzése. A nagy vándorlás. II/3. A felfedezés. Leleplezés III/1. A teljes tagadás.
Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 Kis János a kisjánosok egész tömegét képviseli vágyaival, az éhség nem mindennapi éhség, hanem a kisjánosok sorsa sűrűsödik benne. Az éhség jelkép, mint ahogy Kis János is. A tragédia drámai módon sűríti az eseményeket és kompozícióját tekintve, három egymástól eléggé élesen elkülönült részből áll. Az első életképszerű tabló, az aratókról, a mezőn pihengető parasztokról, valamint Kis János bemutatása. Móricz Zsigmond Tragédia Elemzés – Móricz Zsigmond: Tragédia (Elemzés) - Műelemzés Blog. A második részben Kis János készülődését ábrázolja az író, elénk tárja a belső monológját és kibontakozik előttünk a nagy feladatra való vállalkozás mindent mozzanata, a belső monológnak nagy szerepe van ebben a részben. Kis János múltja, jelene sorsának nyomorúsága és ez a kilátástalanság, amely őt a groteszk feladat vállalására készteti, hihetetlennek tűnik előttünk. A harmadik részben a lakodalmat és Kis János halálát írja le az író. A realista elbeszélés történetmódja: többnyire külső nézőpontból, hideg tárgyilagos, objektív hangon közöl tényeket, mutat rá dolgokra, eseményekre.
Írói eszközök Az in medias res kezdésnek hangulatteremtő szerepe van: az író életképszerűen bemutatja a mezőn dolgozó embereket, majd ebéd utáni pihenésüket. Először úgy tűnik, mintha találomra választaná ki közülük az egyiket, amikor a harmadik bekezdésben ráközelít egyetlen alakra, Kis Jánosra. Az ábrázolás eszköze pl. a párbeszéd, beszélteti a szereplőit. Nyelvezete népies, régies, gyakran előfordulnak benne hangtorzulások, magánhangzótorzulások, diftongusok. Hősének neve beszélő név, amely minősíti is a főszereplőt: ő csak egy a sokezer Kis Jánosból, a sokezer nincstelen napszámos zsellérből, aki egész életében csak a munkát ismeri meg, soha örömben, pihenésben, jólétben nem részesül. Móricz a szereplők beszédével rendkívül egyénítetten jellemez, és sok nála az anekdotikus elem, valamint jellemző a drámai sűrítés és a poénszerű novellazárlat. Tragedia moricz zsigmond elemzes. Elbeszélésmódja közvetlen, természetes. A Tragédia elbeszélője nem túl közlékeny, a párbeszédek sem meghatározóak, és a monológ sem. Szinte minden a narrátor leírásaiból derül ki, aki csak annyit árul el, amennyi feltétlenül szükséges a mű megértéséhez.
Korai művei közül az egyik legnagyobb hatású novellája a Tragédia (1909). A cselekmény másfél nap eseményeit dolgozza föl, középpontjában egyetlen szereplővel, Kis Jánossal. Az in medias res felütésszerű kezdésnek hangulatteremtő szerepe van: életképszerűen mutatja be a mezőn dolgozó emberek ebéd utáni pihenését. A vidám, tréfálkozó, a következő napi lakodalomról beszélgető, "izgő-mozgó" emberek közül mintha találomra választaná ki az elbeszélő az egyiket. A harmadik bekezdésben az "elbeszélői kamera ráközelít" egyetlen alakra, Kis Jánosra. Elkülönül a többiektől, rá nem jellemző mások vidámsága, jókedve. A "Senki sem törődött vele, a tulajdon fia sem. Móricz Zsigmond Tragédia. " mondat erre utal, de e mondat későbbi ismétlődéseinek ( "Észre se vette senki", valamint a zárómondat: "Senki se vette észre, hogy eltűnt... ") már az a szerepe, hogy egyetlen "jellemvonását": jelentéktelenségét, "láthatatlanságát" nyomatékosítsa. Az is kiderül, hogy még csak jellegzetes arcvonásai, ismertetőjegyei sincsenek. A jellegtelenség szándékolt nyomatékosításának ( "Olyan volt, mint egy ember; két szeme volt, meg egy orra.
Arról ábrándozik, hogy mennyit enne, ha meghívnák, de felidéződik benne egy kellemetlen gyermekkori emlék (egy lakodalom – tehát evés) is. Dühe és haragja ebben a jelenetben még érthetetlen, tehetetlenségében felrúgja az üres edényt. Haragját végül a "vén Sarudyra" fordítja, azért dühöng, mert úgy gondolja, nem mehet el a lakodalomra. A késleltetett elbeszélői jellemzésből az is kiderül, hogy apja halála is összefüggésben van az ő mohó éhségével. Primitívsége, nyomora még az ételekről való álmodozásának is korlátot szab, ugyanazokat az ételneveket ismételgeti.
Jellemzően rövid mondatokból áll a novella, az elbeszélő harmadik személyű, de azonosul a főszereplő nézőpontjával, így annak rejtett indítékait is be tudja mutatni. Egyedül a főszereplő karaktere van kidolgozva a novellában. A mű csattanóval ér véget, amely kiemel, egyedít és távolít. Ezt egy érzelmes kiegészítés követi, amely feloldja a csattanó hatását, általánosít és személyessé tesz. A történetnek tanító értéke van: arra hívja fel a figyelmet, hogy a mohóság nem vezet semmi jóra, ezért ne irigykedjünk mások jólétére, elégedjünk meg azzal, amink van. Az ember nem attól különleges, hogy mennyire gazdag, vagy hogy hány töltött káposztát képes megenni. Életmódja, emberi tulajdonságai emelhetik ki a középszerű és unalmas emberek közül. És az is fontos, hogy az embert ne az ösztönei vezessék, hanem civilizáltan éljen a társadalmilag elfogadott normák szerint. Oldalak: 1 2 Írói eszközök Az in medias res kezdésnek hangulatteremtő szerepe van: az író életképszerűen bemutatja a mezőn dolgozó embereket, majd ebéd utáni pihenésüket.
Ez egy hamis kép volt a parasztságról. Ezt az idillikus parasztábrázolást még jobban túlzásba vitték a 19. század második felében és a századfordulón népszerűvé váló népszínművek. A népszínművekben a cselekmény középpontjában általában egy-egy falusi ünnep (lakodalom, keresztelő, szüret, disznótor stb. ) állt. A színpadon jókedvű, nyalka parasztok nótáztak és csillogó népviseletben táncoltak. Ez a romantikusra színezett parasztidill tetszett a kor emberének. A mű elemzését a következő módon építettem fel: Az elemzés vázlata ● Móricz újszerű parasztábrázolása ● Tragédia ● Címértelmezés ● A jelentéktelen, észrevétlen ember ● Az evés motívuma ● A lakodalom és Kis János bosszúja ● A nevetséges halál tragikuma ● A novella befejezése ● Társadalomábrázolás ● Az ábrázolás írói eszközei ● A Tragédia folytatása és jelentősége Móricz nagy újítása az, hogy szembeszáll t ezzel az idilli parasztképpel. Ez azt jelzi, hogy az elbeszélő érdekelt a történet alakulásában. Az is újdonságnak számított, hogy szereplőit Móricz sajátos tájnyelvi beszédükkel, sőt, beszédük fonetikus helyesírási képével is jellemezte.