Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3. szám alatti bérház- és irodaépületének átépítésére, bővítésére vonatkozik. A Takarékpénztár fiókjait eleinte bérelt ingatlanokban nyitotta meg, de ahogy alkalmuk nyílt, saját ingatlant vásároltak. A szóban forgó földszintes épületben 1868-ban még bérlőként nyitották meg terézvárosi fiókjukat, az ingatlant ezután megvásárolták, és 1875-ben - ahogy az egykorú forrás írja - "díszesen kiépítették". Az Ybl-hagyatékban fennmaradt három tervlap közül az első, Ybl által szignált tervlap az épület pinceszintjének és földszintjének alaprajzát ábrázolja. A jelentős átalakítási szándékot mutató tervlapon feketével vannak jelölve a meglévő és megtartásra szánt, sárgával a bontandó, vörössel az újonnan építendő falak. A pinceszinten fáskamrák, a hátsó szárny alatt üzlethelyiségek, a hátsó lépcsőház alatt elhelyezett, a pincébe vezető csigalépcsőtől délre pedig a melegvízellátást biztosító házi kazán kaptak helyet.
Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénye 1000 Ft al 1890 -1895 (3db) 25000ft/db Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénye 2000 koronával 1911-1923 (6db) 20000ft/db Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénye 6000 koronával 1929-1929 (7db) 18000ft/db Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénye 20000 koronával 1923-1924 (8db) 15000ft/db Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Részvénye 100000 koronával 1926 (2db) 10000 Ft /db Telefon: +36203 511 630
Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült. Az építési vállalkozó Kauser József volt. Az épületnek mind a Kálvin téri, mind a Baross utcai homlokzata 11 tengelyes volt. Bár a homlokzatok hasonlítottak, a Baross utcai oldalon az öttengelyes rizalit nem a földszintről indult, így a második és harmadik emeletet összefogó faloszlopok is erősen kiülő konzolokon álltak. A homlokzatot vízszintesen erőteljes párkányok tagolták. Ez alól egyedül az összekapcsolt második és harmadik emelet volt kivétel. A lábazatként megjelenő földszint és első emelet falfelülete erőteljesen rusztikázott volt. A földszinti nyílások félköríves, a félemeletszerű első emeleti ablakok egyenes záródásúak voltak. A Kálvin téri bejárat hangsúlyát a középső tengely előtt húzódó, oszlopokon álló erkély adta meg. A főemelet aedikulás, szegmensíves oromzatú ablakai fölött a harmadik emeleti ablakok teljesen hangsúlytalanok maradtak.
De az intézet pár év alatt így is nem remélt módon fölvirágzott, hét év alatt 32 fiókkal bővült. Üzletkörét betétek kamatoztatása, váltókölcsönök és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönök folyósítása képezte. Kossuth Lajos javaslatára az intézmény hamarosan részvénytársasággá alakult. A kezdeti 326 részvény gyorsan megduplázódott, 1844-re már 667 lett. A bevételek túlnyomó többsége kamatokból és szelvényjövedelemből származott. A takarékpénztárról az alapító Fáy András könyvet is írt. A kezdetekkor szervezetében tisztán humanisztikus intézmény volt. Egyfelől a takarékosság gyámolítására s az uzsora kiirtására vállalkozott, e mellett munkásságának eredményeit közcélokra kívánta fordíttatni. Az alapítók legnagyobb része a birtokos nemességből került ki, de sokan voltak a kereskedők és a honoráciorok (a feudális Magyarországon a nem nemesi származású, de értelmiségi foglalkozásuk révén a jobbágynál kedvezőbb helyzetben levő személyek) is. A legkisebb betehető összeg 20 krajcár volt, a legnagyobb 100 forint.
Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. Az OTP 1993-ban hozta létre Fáy András nevét viselő alapítványát, amely számos programmal veszt részt a magyarországi oktatás támogatásában, különösen a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. A Takarékpénztár 1861-ben, Ybl Miklós tervei alapján épített székháza (Ybl Palota) az eredeti állapotának megfelelően helyreállítva ma is látható a Belvárosban, az V. kerületi Keleti Károly utcában. MTI
Aki aztán azt sem tudja hová forduljon problémájával, és lehet, hogy be sem volt jelentve, így aztán nem is érvényesítheti jogosnak tűnő bérkövetelését. Ilyen és ehhez hasonló helyzetek megelőzése miatt tartjuk fontosnak, hogy mielőtt bármilyen munkát elvállalnak, vagy bármit aláírnak, tájékozódjanak. Ausztriában Dolgozó Magyarok - Végkielégítés. Erre mi itt az alábbiakban megadjuk a lehetőséget, ha mégsem lenne kielégítő az itt leírt információ, elérhetőségeinken feltehetik kérdéseiket. Munkaviszony kezdete, munkaszerződések Munkaadó és munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulékok Munkaidő Részmunkaidős foglalkoztatás Csekély mértékben foglalkoztatottak (Geringfügige Beschäftigung) Szabadság Táppénz és a kereset tovább folyósítása betegség, baleset esetén Munkaviszony megszűnése Végkielégités
Rólunk Célkitűzésünk, hogy az Ausztriában dolgozó, magyar honfitársaink adóvisszatérítéssel, családi pótlékkal és gyes igényléssel, valamit szociális ellátással és pénzügyekkel kapcsolatos ügyeit átláthatóvá és érthetővé tegyük. Továbbá célunk, hogy ezeket az ügyeket a legegyszerűbb úton és a leggyorsabban bonyolíthassa mindenki irodánkon keresztül. Hivatásunk, hogy az Ausztriában Dolgozó Magyarok támogatásunkkal az összes anyagi előnyt ki tudják használni, melyek megilletik Őket!
Az osztrák jogrendszer sokmindenben különbözik a magyartól. Aki Ausztriában szeretne élni vagy vállalkozni, annak az alapvető osztrák jogszabályokat előnyös ismernie. Ennek az információs oldalnak a célja az, hogy a Magyarországon élő és osztrák jogi problémákba botló illetve az Ausztriába költöző Magyaroknak segítsen eligazodni az osztrák jogi és hatósági rendszerben. Partnereink között van adótanácsadó, ügyvéd, biztosítási és pénzügyi tanácsadó és más szakmai tanáccsal szolgálni tudó magyarul beszélő szakember. Annak ellenére hogy az információt gondosan állítottuk össze, konkrét bírósági, adóhivatali vagy más hatósági lépések előtt mindenképpen célszerü egy bécsi ügyvédi iroda vagy adótanácsadó segítségét keresni.