Tisztelt Doktor Úr! Szeptember legvégén, talán már októberben jelentkeztek az első sünetek. A bal oldali here tájékáról éreztem fájdalmat, bár először még azt is nehéz volt megmondani honnan indul a fájdalom. Mivel alapvetően jó a fájdalomtűrő képességem és Budapesten tanulok, ahol ideiglenes lakcímkártya hiányában nem láttak el, csak november legelején sikerült otthon eljutnom orvoshoz. Ekkorra már a tünetek javultak. A fájdalom enyhébb volt, csak hosszabb ülés után jelentkezett (van hogy 10 órákat az egyetemen kell ülnöm egy nap) és ha megtettem pár lépést, elmúlt. Ekkor ultrahangos vizsgálat után azt mondták, hogy valószínűleg egy mellékhere gyulladás zajlott le a bal mellékherémben. Azt mondták, hogy ez még látszik a mellékhere szövetén, ha jól emlékszem, a szivacsos szót használták. Mellékhere-gyulladás - Orvos válaszol - HáziPatika.com. Továbbá azt is mondták, hogy egy már visszahúzódó duzzanat nyomai is láthatóak. Ekkor nem kaptam gyógyszert, mivel azt mondták már nem igen lenne értelme, valamint megjegyezték hogy mivel a betegség alatt nem tapintottam semmilyen duzzanatot a herezacskóban, nem tapasztaltam lázat, valószínűleg nem lehetett olyan erős a gyulladás.
Néha a már megbetegedett herét ért kisebb ütés, rúgás kapcsán derül ki a fájdalom, és a fiú és családja úgy gondolja, hogy a "baleset" károsította a herét, pedig csak így vált ismertté a hereelváltozás. LABOREREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Felhívjuk a figyelmét, hogy labor és egyéb vizsgálati eredmény értékelése szakorvosi kompetencia, mely a klinikai kép és az összes rendelkezésre álló egészségügyi információ ismeretében történhet meg. Javasoljuk, az eredmények értékeléséhez, a megfelelő kezelés megválasztásához jelentkezzen be vizitre. Kedves Látogatónk! Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az "Orvos válaszol" funkció használatához kötelezően megadandó személyes adatok az emailcím és név (utóbbi tetszőleges, lehet kitalált megnevezés is, nem szükséges az Ön nevét megadni), melyeket a kérdés informatikai azonosítására, a válasz emailen megküldéséhez használjuk. Az "Orvos válaszol" funkció használatával Ön ezen adatok általunk kezeléséhez hozzájárul. Bővebb információért olvassa el Adatvédelmi tájékoztatónkat!
Urológiai problémák kategória Voltam szerdán (május 30-án) urológusnál. Megállapította, hogy mellékhere-gyulladásom van. Írt fel Ciprinolt és Diflamot. Szerda estétől szedtem, akkor mindegyikből 1-1 pirulát vettem be. Másnaptól pedig reggel és este 1-1 pirulást mindegyikből, ahogy az orvos mondta. Vasárnap hányingerem lett, de émelygés és étvágytalanság is volt. Vasárnap még szedtem gyógyszereket, de azóta nem. Hétfőn, kedden és szerdán is éreztem émelygést, étvágytalanságot, csütörtökön pedig hasmenésem is volt. Ma (pénteken) már jobban vagyok, de nem merem szedni a az említett gyógyszereket, elsősorban a Diflamot nem merem. Azt szeretném megkérdezni, hogy nem okoz problémát, hogy hamar abbahagytam a gyógyszerek szedését? Szedhetem a gyógyszereket továbbra is? Ha csak Cipronolt szedek az is hatásos, vagy csak fájdalomcsillapítóval? Köszönöm szépen előre is a válaszokat! Kedves Kérdező! Sajnos a kellő hatást biztosan nem sikerült elérni, de a további teendőket kontroll során kezelőorvosa tudja megmondani.
A tó vízhozama 410 l/mp, így a víz három naponta kicserélődik, hőmérséklete télen nem csökken 22 C alá, nyáron eléri a 38 C is. Az indifferens hőfokú víz a gyógyulni vágyókat nem fárasztja, nyugtatólag és frissítőleg hat. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti. A Hévízi Gyógytó élővilága a víz hőmérséklete és sajátos vegyi összetétele, a speciális környezet miatt egyedi. A növény- és állatvilág néhány érdekes faja Magyarországon csak itt található meg a szabadban. Moszatok, algák (főleg kékalgák), kénbaktériumok, sugárgomba, tengermelléki káka. A víz és az iszap mikroorganizmusai, illetve anyagcseretermékeik nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez, valamint a különböző baktériumtörzsek antibiotikus, fertőtlenítő hatást is biztosítanak. Hévíz város története. A tó növényvilágának leglátványosabb tagjai a tündérrózsák. Az őshonos fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) alfaj mára már kiszorult a tóból viszont a lefolyóban még tömegesen él.
Az emlősök közül a vízicickány (Neomys fodiens) a kishalakat, az erdei cickány (Sorex araneus) a rovarokat fogyasztja. Három betelepített halfaj él még a tóban, a szúnyogírtó fogasponty (Gambusia affinis), a gyötrő szúnyog (Aedes vexans) valamint az ezüst kárász (Carassius auratus) és a lefolyóban él az ikrát pusztító naphal is. Megújul a Hévízi-tó parkja és a történelmi Schulhof sétány - Turizmus.com. Ezek a kis lények a fürdőzőket egyáltalán nem zavarják, létezésükről csak a kitartó fürkészés során szerezhetünk tudomást. Forrás: Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadói Bt., 2006.
Ennek egy része csupán kis mélységbe (pannon réteg) hatol – ez a karsztvíz zóna – és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó "keverőbarlangjába". A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász kori dolomit rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe. A tó vízhozama az 1970-es évektől a Bakonyban folyó bauxit kitermeléssel együtt járó karsztvíz-kiemelés következtében rohamosan csökkent. A 80-as évek végén az eredeti vízhozam felét sem érte el. A tó megmentése érdekében 1989. Hévízi tó története duration. április 20-án elrendelte a Minisztertanács a bánya bezárását. A döntés hatására növekedni kezdett a vízhozam, amely 2003-ban 400 liter/másodperc volt.