író, szerző Meghalt: 1876. február 26. (Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest) Színész, színműíró. 20 évesen abbahagyja iskoláit, beáll egy vándortársulathoz. Először színlaposztó, majd kisebb szerepeket is játszik. Tóth Ede (színműíró) – Wikipédia. Írással is próbálkozik, de csak 1874-ben fedezik fel tehetségét, amikor a Nemzeti Színház pályázatára megírja A falu rossza című népszínművét. Száz aranyértékű díjat nyer vele, majd jelmeztári felügyelőnek alkalmazzák a nemzet teátrumában. Egy évvel később belehal gyógyíthatatlan tüdőbajába. Fontosabb művei: A kíntornás család /1866/, Schneider Fáni /1872/, A tolonc /1876/. 2021 2020 2016 2015 2010 2000
a Rozsnyón működő Kétszeri József aránylag jobb társulatához jutott. Ekkor atyja mint országos csavargót hatóság útján be akarta soroztatni katonának és e bajtól csak nagy nehezen tudott megmenekülni. Éveken át küzdött és nyomorgott, még mint gyalogszínész egy-egy társulatot háromszor is elhagyva s innét hozzászegődve és bejárva a fél országot. Sokszor volt a kétségbeesés, a megsemmisülés szélén, éhenhalásnak, megfagyásnak kitéve; csak hivatásában való törhetetlen hite tartotta fenn. Sebes beszéde, kifejezéstelen arcza és igénytelen alakja miatt nem igen jutott jobb szerepekhez; később azonban leküzdötte a nyelvhibákat s meglehetős szerepkört foglalt el. 1865 télen Huszton nyáron Rozsnyón volt; 1866. Putnokon, Kápolnán (jan. ). Pesten (márcz. ) Egerben és Jászkiséren; 1867-ben Nógrádban kóborolt mint beteges, rongyos vándorszínész. Helyzete időjártával javult: mint rendező vagy titkár nyert alkalmazást a társulatoknál s 1871. egybekelt Benedek Veron színészleánykával. 1873. atyja halála után haza kellett mennie s a család vagyoni ügyeinek rendezése végett hosszabb időt töltött Putnokon.
Full text search Ismét egy tündöklő csillaga a magyar költészetnek szállt alá a láthatáron. Mint a délsarok csillagainak egyike, amiknek oly rövid a pályafutásuk. Két délkör elég rá, hogy feljöjjön és lemenjen. Első feltüntekor mindenki azt mondta róla: ez fényes tehetség! én azt mondtam róla: ez tünemény! Azt mondták: fiatal ember. S már akkor élete végén volt. Egy nyomorral, küzdelemmel, megfeszített munkával teljes élet végén. S ez életnek csak a vége volt a fényes. Az utolsó befejező év. Petőfit csak húsz évig üldözte a sors. Tóth Edét harmincig: a mártírkoszorúhoz ennyivel előjoga van. S ugyanazon végzet, ami Petőfié volt. Egy lángoló szív, melynek elébb egy egész jégvilágot kellett keresztülolvasztania, míg fénye felragyoghatott. A lángész ennél is, mint amannál, a népvilág mindennap látott kincseit emelte az eszményi régiókba, fölfedezve a legvalódibb költészetet az élet prózájában. Mit tehetett volna még, ha tovább élhet! Három megkezdett dráma töredékeit hagyta íróasztalán. Elszállhat-e egy költői lélek a földről, míg félbehagyott művei itt maradnak?
Vígszínház 2020 augusztus 19. szerda, 7:38 Augusztus 21-én 276. alkalommal csendül fel közönség előtt A Pál utcai fiúk fogadalmi dala a Vígben, ezúttal több új színészt is köszönthetünk a csapatban. A Vígszínház közleménye: Pénteken este Nemecsek szerepében Dino Benjámin debütál, az idősebb Pásztort pedig Ertl Zsombor játssza majd. Szombaton, azaz augusztus 22-én Bokaként Sándor Pétert láthatják a nézők, akivel szemben vasárnap este Brasch Bence küzd meg Áts Feriként a Grundért. Fotó: Gál Bereniké Csónakos szerepében is új színészt köszönthetünk: Rábaközi Gergő Gyöngyösi Zoltánnal kettőzve játssza majd a szerepet. A jövőben Boka, Áts Feri, Csónakos és az idősebb Pásztor szerepét kettőzve tűzzük műsorra. Az aktuális szereposztásokról a honlapon tájékozódhatnak. A kettőzésekre az előadás népszerűsége és a zavartalan színházi működés biztosítása miatt van szükség. Az új beállók régóta készülnek a szerepükre, és most már ők is sajátjuknak érzik a Grundot. Nemecsektől búcsúzik Vecsei H. Miklós, aki ebben az előadásban nem lép többet színpadra, de a többi szerepét megtartva vendégként továbbra is részt vesz a Vígszínház életében, és a Szerelmek városa című decemberi bemutatónk szövegkönyvét írja.
Dramaturg Radnóti Zsuzsa (1938); szakmája kiválóságaként a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia senior tagja. Néhány elemet felhasználtak annak a Török Sándornak (1904-1985) az átdolgozásából, akinek köszönhetjük többek között a Hahó, Öcsi! -t meg a Kököjszi és Bobojszát (1948, és, bocsánat, egy pillanatra; ennek a cenzúrázatlan kiadása, nem tévedés: 1997-ben jelent meg! ). Khell Csörsz (1953) vizuális tervező, Benedek Mari (1960) jelmezálmodó: Jászai-díjasok. Horváth Csaba (1968) koreográfus: Harangozó Gyula-díjas. Kissé elcsépelt szóhasználattal: összművészeti (Gesamtkunstwerk), még inkább pedig a teljességre törekvő – most kivételesen ne legyünk félszegek, kishitűek, szófukarok -, azt szinte megközelítő, tiszta, igaz, szép alkotás indul világhódító útjára a Vígben/Vígből. Csoda. A barátságról, a hűségről, az eszmék elárulásáról… Arról, hogy miénk ez a grund, helyesebben: mi vagyunk a grund. Itt akkor is élnünk s halnunk kell, ha éppen ellenségnek tartanak bennünket, nem mások, a mieink.
Ő rendezte a Játékszínben a Jacobowsky és az ezredest, a Furcsa párt, a Black Comedyt, a Szerelem Ó! -t és az Olympiát. 2018-ban visszavonult a színháztól. 1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották.