Ezek közül az első a Magyar Közösség elleni per, amely a demokratikus intézmények elleni első támadásnak tekinthető, és végkifejlete Kovács Béla elfogatása lett. M. Kiss Sándor beszélt arról is, hogy minden harmadik család szembe került valamilyen szinten a hatalommal, így 3 millió ember ellen indítottak hatósági eljárást. Meglátása szerint ez vezetett az 1956-os forradalomhoz is, "amikor az emberek megcsömörlöttek azoktól a hazugságoktól", amiket hallottak. A felkelés leverése ugyanakkor megint sok áldozatot követelt, 1956. december 6. után sortüzeket nyitottak a még ellenállókra több mint negyven településen, ennek utolsó állomása Csepelen volt 1957 januárjában. Az 1962 végéig tartó, kivégzésekkel járó megtorlás áldozatainak számáról nem kívánt konkrét adatot közölni, mert - mint mondta - nem minden esetben egyértelmű a kivégzés indoka. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem csak a kivégzetteket, legyilkoltakat kell a kommunizmus áldozatainak tekinteni, hanem azokat is, akiket perbe fogtak, őrizetbe vettek, munkahelyükről elbocsátottak vagy áthelyeztek, illetve illegálisan elhagyták az országot, sőt még az ő hozzátartozójukat is.
Egy ilyen velejéig romlott rendszerrel semmilyen kompromisszum nem köthető, nemcsak egy demokrata számára, hanem minden olyan ember számára, aki fontosnak tartja az emberi méltóságot – tette hozzá. A magyar kormány a család a nemzet és a hit megerősítésére törekszik, ugyanis ahol ezek az intézmények erősek, ott nincs eszmei keresnivalója sem a kommunizmusnak, sem a nácizmusnak – mondta Rétvári Bence. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára az Országgyűlés beemelte a nemzeti emlékhelyek sorába a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemetőket is. A budapesti Új köztemető mellett a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető is az 1945 utáni magyar történelem nemzeti nyughelyei, olyan kiemelt temetők, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben, hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti és egyházi személyiségek, egyszerű állampolgárok földi maradványai is nyugszanak – tette hozzá.
Emlékeztetett: a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján arra emlékezik az ország, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték. A politikus nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, és önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált – mondta. Barcza Attila, a Fidesz soproni országgyűlés képviselője úgy fogalmazott: a meggyilkoltak, kivégzettek elüldözöttek és minden terrort elszenvedett magyar nevében elfogadhatatlannak tartja, hogy " 32 évvel a rendszerváltás után ma is vannak a baloldalon olyanok, akik a kommunizmus áldozataiból gúnyt űznek, és már ki is mondják azt, hogy kommunisták és fasiszták képviseletét is felvállalják ". Szerinte ennek intő jelnek kell lennie, hogy kötelesség megvédeni a mai szabadságot és magyarként kötelesség nemet mondani azokra a "birodalmi törekvésekre", amelyek magyar kultúrát és identitást veszélyeztetik. Felelősségünk minden olyan kísérlet, szervezkedés ellen fellépni, amely az embertelen rezsim visszatérését, hatalomra jutását eredményezné – fűzte hozzá.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében Budapesten, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkjában szerdán. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kommunizmus olyan velejéig romlott eszme, amely a legkisebb mértékben sem tiszteli az emberi méltóságot. Ehhez képest manapság is sokszor hangzik el a közbeszédben a kommunizmus emlegetése, akár egy olyan mondat is, hogy " köztük még helye van a kommunistáknak, de akár még a fasisztáknak is " – célzott Márki-Zay Péternek, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének egy kijelentésére a politikus. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy aki demokrata, az automatikusan antikommunista és antifasiszta. Az államtitkár felidézte, hogy 1950 és 1953 között Magyarországon egymillió ember ellen indult büntetőeljárás és 300 ezer embert ítéltek el. A második világháborút követően a kommunisták 800 ezer embert hurcoltak el kényszermunkára, a gulágra és málenkij robotra, az '56-os forradalom után pedig 200 ezren menekültek el az országból – mondta.
Lássuk, milyen hatást gyakorol ez a szervezetünkre. Szimpatikus idegrendszer A szimpatikus idegrendszer rostjai a gerincvelő mellkasi és ágyéki szakaszából indulva hálózzák be a testet. Ingerlése vészreakciót vált ki a szervezetben, felkészíti a testet a stresszhelyzetekre. Ennek hatására a szív szaporábban kezd verni, több vért pumpál az erekbe, és ezzel az izmok oxigénellátást fokozza, hogy jobban bírják a terhelést. A máj raktáraiból cukor szabadul fel. A fokozott oxigénigény kielégítésére a hörgők kitágulnak, a légzés fokozódik. A bőr és a belső szervek kevesebb vért kapnak, lassul a bélmozgás, az emésztés. Paraszimpatikus idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer rostjai a központi idegrendszerből és a keresztcsonti gerincvelői idegekből lépnek ki. Fronthatás magas vérnyomás okai. Feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás és a raktárak feltöltése. Amennyiben azonban ingerlésre túlsúlyba kerül, fokozódik a belső szervek működése, az emésztés, a felszívódott tápanyagok elraktározása.
24 órás vérnyomásmérővel a kellő dózis nagy biztonsággal megállapítható, mivel segítségével a vérnyomás alakulása folyamatosan nyomon követhető. Dr. Kapocsi Judit szerint amennyiben nincs diagnosztizált magasvérnyomás betegsége, ám frontátvonuláskor hosszan kiugró értéket mutat a vérnyomásmérő, akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ugyanis kezdődő vérnyomásproblémára utalhat. Trombózis- és Hematológiai Központ Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle? A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. Fáj a feje, és azt hiszi, a front miatt? Ez a betegség is okozhatja! - EgészségKalauz. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Fehér Ágnes t, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.
Szédülés, fejfájás a légnyomás változásának hatására. Hangulatingadozás, levertség, rosszkedv, idegesség jelentkezhet. A magas vérnyomástól szenvedők a hidegfrontra még érzékenyebben reagálnak. Kattintson a képre, és ismerje meg hogyan szüntetheti meg magas vérnyomását a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatása nélkül A hidegfront hatására, a hőmérséklet csökkenésére az erek összeszűkülnek. Ez pedig automatikusan a vérnyomás emelkedését okozza egyéni érzékenységétől függően kisebb vagy pedig nagyobb mértékben. A magas vérnyomástól szenvedők általában a hidegfrontra érzékenyebben reagálnak, hisz náluk a szűkülő erek miatt a vérnyomás emelkedése még tovább emeli az egyébként is magas vérnyomást. Tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomás értéknél a hidegfrontra még érzékenyebben reagál a szervezet. Fronthatás magas vérnyomás alacsony pulzus. Melegfrontnál ennek az ellenkezője játszódik le. Az erek tágulására a vérnyomás csökken. Az alacsony vérnyomással küzdők sokkal érzékenyebben reagálnak a melegfrontra, mert akkor még alacsonyabb lehet, az egyébként is alacsony vérnyomásuk.