chevron_right 24 hónapos munkaidőkeret: így lehetne javítani hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 04. 15., 13:40 Frissítve: 2020. 15., 20:48 A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. Kulcs-Bér Tudásbázis » Órabéres, munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló túlórájának elszámolása. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt.
A törvény maga teszi lehetővé a munkáltató számára, hogy a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret, illetve a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás elrendelése ennek okán főszabály szerint nem része a munkaszerződésnek, és ezáltal a munkáltató számára rugalmasságot biztosít a munkaidő beosztásának szabad meghatározására, a hatékonyabb munkaidő-szervezés érdekében. A munkáltató erre vonatkozó döntése általában valamilyen egyoldalú belső előírásban jelenik meg (például munkaidő-szabályzat, munkaidő-beosztás), de a munkaszerződés is tartalmazhat erre vonatkozó szabályokat. 2. A munkaidőkeret nem rendelhető el korlátlanul Az, hogy a munkaidő beosztását a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg, nem jelenti azt, hogy a munkáltató egyoldalú döntésének ne lennének korlátai. Melyek a munkaidőkeret előnyei a munkáltató számára? | KamaraOnline. Általános magatartási követelmény, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján kell figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállaló számára.
Így például egy két hónapos munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató megteheti, hogy az egyik hónapban a munkavállaló minden héten 45 órát dolgozik, viszont a következő hónapban már úgy osztja be, hogy csak heti 35 órát kelljen dolgoznia. Ilyen esetben az első hónapban a heti munkaidejét meghaladó mértékben dolgozik a munkavállaló, a felettes idő mégsem minősül számára rendkívüli munkavégzésnek, a második hónapban viszont nem dolgozza le a törvényes, heti 40 órás munkaidejét, a havi bérét mégis ki kell fizetni részére. A beosztás összeállításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállalót hetente legalább 2 nap vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő illeti meg, illetve a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. Így járjunk el munkaidőkeret megszűnése esetén - Adózóna.hu. Minél hosszabb távú munkaidőkeretet rendel a munkáltató, annál nagyobb rugalmassága van arra, hogy a munkaidővel gazdálkodjon. Amennyiben valamilyen okból, például a koronavírus kapcsán kialakult veszélyhelyzet miatt csökkent adott munkáltatónál a munkamennyisége, lehetősége van a be nem osztott, illetve le nem dolgozott munkaidőt a munkaidőkeret folyamán később ledolgoztatni.
A munkaidő beosztásának alapesete az általános munkarend, mely szerint a munkáltató hétfőtől péntekig, napi azonos óraszámban köteles beosztani a munkavállalót, így a heti két pihenőnap mindig szombatra és vasárnapra esik. Ha a munkáltató nem így szeretné, vagy nem így tudja megszervezni a munkaidőt, akkor a munkaidőkeret jogintézménye biztosítja számára az általános munkarendtől való eltérést, az egyenlő munkaidőbeosztás helyett az egyenlőtlen munkaidő beosztásának lehetőségét. Egyrészt a szerződéses munkaidőt így 8 óránál többre, vagy akár 8 óránál kevesebbre is be tudja osztani a munka mennyiségéhez igazodva, másrészt a heti pihenőnapokat a szokásos szombat és vasárnap helyett más napokra is beoszthatja. Ez esetben a szombat, vasárnap, valamint a munkaszüneti nap is minősülhet a munkaidő-beosztás szerinti munkanapnak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyenlőtlenül beosztható napi 4 és 12 óra közötti időtartamú munkavégzésére. A teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie, nem adott napokra vonatkozóan.
Mennyire lehet általános a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése? A munkaidőkeret bevezetésével a munkavállaló nem esik el munkabérétől azon időszakban, amikor nem dolgozik. Ellenkezőleg, a munkáltatók a munkaidőkeret teljes tartama alatt – így azon időszakban is, amikor a munkavállalót nem osztják be munkavégzésre – kötelesek a munkavállaló számára alapbért fizetni. Ugyanakkor éppen emiatt nehéz elképzelni, hogy a munkáltatók nagy része élni fog a 24 hónapos munkaidőkeret adta lehetőséggel oly módon, hogy most hosszabb időn keresztül nem, vagy alig foglalkoztatják a munkavállalókat. Hiszen egy ilyen intézkedés bevezetése, a folyamatos bérfizetési kötelezettség okán azt jelentené, hogy termelés vagy más pénzkereső tevékenység, azaz bevétel nélkül (vagy jelentősen csökkent bevétel mellett) kellene a munkavállalók részére a bérköltséget megfizetni. Erre pedig csak a legnagyobb cégek lehetnek képesek, ahol kevésbé valószínű a munkavállalói érdekek semmibe vétele, és az, hogy a munkáltatók az alapvető garanciákat nem betartva dolgoztatják majd le egy-másfél év múlva a most kieső munkaidőt.
Ezt a szabályt egyenlőtlen munkaidő-beosztás, azaz munkaidőkeret alkalmazása esetén is alkalmazni kell" - zárja gondolatait a CHSH szakértője. Fotó: Pixabay
Agrár- és élelmiszergazdaság View more Egészség és életmód Épített környezet Ipari és Műszaki megoldások Kulturális Örökség Sport Természeti környezet Turizmus és vendéglátás Volt egyszer egy Abaúj View more
00 Jelmezes tárlatvezetés (felső vár) 15. 00 Jelmezes tárlatvezetés (felső vár) Barsi Csaba és az Agyagbanda (Görömbölyi Pálinka Patika stand) 16. 00 Apacuka együttes gyermekkoncertje (Nagyszínpad) Kóborlovagok középkori fegyver- és párbaj bemutató előadás (felső várszínpad - várbelépővel látogatható), 17. FŐOLDAL. 00 Barsi Csaba és az Agyagbanda (Hetedhét Pince stand) 18. 00 Miskolci Illés Emlékzenekar koncert (Nagyszínpad) 20. 00 Ismerős Arcok koncert (Nagyszínpad)