Szent Orsolya Rend
1859-ben Richedeau, a blois-i orsolyiták lelkésze körlevelet küldött a világ orsolyitáihoz, majd XIII. Leó pápa is egyesülésre hívta fel az orsolyita közösségeket, és 1900. november 28-án jóváhagyta a Szent Orsolya Rend Római Unióját. Az unios orsolyiták száma jelenleg a világon 2689. Magyarországra Szelepcsényi György prímás hívta meg a nővéreket. Első iskolájukat Pozsonyban nyitották meg 1676-ban. További alapításaik: Kassa (1698), Varasd (1703), Nagyszombat (1724), Győr (1726), Nagyszeben (1733), Sopron (1747), Nagyvárad (1772), Kisvárda (1918), Bácsa (1923), Eger (1926), Dombóvár (1915), Budapest (1936), Pincehely (1942). A trianoni békeszerződés következtében Magyarországon a Római Unióhoz tartozó Orsolyitáknak csak két rendháza maradt: Győrött és Kisvárdán. Önálló rendházként pedig megmaradt Sopron Orsolyita zárdája. (A soproni nővérek csak 1991-ben léptek be a Római Unióba. ) Elveszítették az Anyaházat, a Tanulmányi házat és a Noviciátust. 1929-ig útlevéllel még átjártak fiataljaik Pozsonyba, de utóbb ezt is betiltották.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították. Koszorúslány ruha gyerekeknek miskolc Conan a detektív magyarul Árak
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. Ezt a megállapodást tehát az a személy kötheti meg, aki felsőfokú tanulmányait 1998. január 1-jét követően végezte, hiszen az ezt megelőző időszakban végzett tanulmányok ideje a törvény rendelkezésénél fogva szolgálati időnek minősül. A (d) típusú megállapodás szabályozása: Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy az öregségi teljes, illetőleg öregségi résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő vásárlása céljából köthet megállapodást, legfeljebb 5 évre, visszamenőleges járulékfizetéssel. §-a (5) bekezdése szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki - a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.
), nyug-ellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló kereset szerzése céljából megállapodást kössön,... […] 5. cikk / 24 Felsőfokú tanulmányok idejének megvásárlása szolgálati időként Kérdés: Kihagyhatja a diákmunkával töltött időszakokat a járulékfizetés során az a magánszemély, aki meg szeretné vásárolni a felsőfokú tanulmányai idejét szolgálati időként, vagy ez csak a teljes időszakra tehető meg? A megvásárolt időszak milyen hatással lesz a nyugdíj összegére, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbér alapulvételével kell megfizetni? Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (5) bekezdése teszi lehetővé, hogy a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok (ideértve a doktoranduszképzést is) idejét a magánszemély - megállapodás alapján, járulékfizetés ellenében - szolgálati... […] 6. cikk / 24 Megállapodás hiányzó szolgálati időre Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz?
A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.