4, 7 14 Kecelhegyalja u. 5, 3 15 Cserimajor 5, 7 17 Ezüsthárs Lakópark, ipari telephelyek, nagykereskedések A táblázatban a megállók a Mátyás király utcától induló irány szerint (vissza) vannak felsorolva. 1-es busz (Kaposvár) – Wikipédia. Össz. km (vissza) Össz. idő (vissza) 0, 5 1, 13, 20, 20A Meistro Lovasklub 1 Nyugati temető, Zita Gyermekotthon, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Városi Könyvtár 1, 7 4 48-as ifjúság úti könyvtár, Iskolafogászat, Óvoda, KE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, TESCO, Városliget 1, 10, 11, 11Y, 13, 20, 20A, 23, 27, 91 CBA Cent Bevásárlóközpont, Posta, Óvoda, TESCO 2, 5 1, 11, 11Y, 13 TESCO, OBI, McDonald's, Berzsenyi üzletház, Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 2, 9 10 3, 7 Menetrend [ szerkesztés] Aktuális menetrend Archiválva 2013. november 14-i dátummal a Wayback Machine -ben Útvonaltervező [ halott link] Források [ szerkesztés] A Kaposvári Közlekedési Zrt.
"Az ukrajnai háború fényében felértékelődik a kapcsolat a szomszédokkal. És felértékelődik az is, ha egy szomszédos ország a magyar kisebbséget védi, kultúráját, nyelvi önazonosságát segít megőrizni" – emelte ki. Itt békében élhetnek a magyarok, őrizhetik hagyományaikat, anyanyelvüket, úgy járulhatnak hozzá Szlovénia fejlődéséhez, hogy nem kell lemondaniuk egy pillanatra sem a magyarságukról – szólt a szlovéniai magyarok helyzetéről, hozzáfűzve azt is, hogy mindez Magyarországon is igaz a szlovén kisebbségre. Kihívások a háború árnyékában A magyar köztársasági elnök az ukrajnai háború kapcsán kiemelte, hogy Európának egységesnek kell maradnia a háborúra adott válaszok meghozatalában. Figyelem: változik a helyi buszmenetrend! - Kis szines - Hírek - KaposPont. Meg kell azonban nézni a döntések következményeit, és ezek fényében kell lépni. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek elsősorban az agresszor Oroszországnak fájnak – figyelmeztetett. Novák Katalin elmondása szerint a háborúból fakad számos olyan kihívás – az energiahelyzet, az áremelkedés, az infláció és migrációs nyomás –, amellyel az egész régió szembenéz.
A kihívások kezeléséhez stabilitásra van szükség – jegyezte meg. Kiemelte, hogy mindehhez források kellenek, így Magyarországnak is hozzá kell jutnia a neki járó EU-s forrásokhoz. EU-bővítés A Szlovénia által is szorgalmazott nyugat-balkáni EU-bővítéssel kapcsolatban Novák Katalin jelezte Magyarország támogatását, hozzátéve: "elemi érdeke Európának", hogy az EU megadja a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, Szerbia csatlakozási folyamatát pedig felgyorsítsa. Borut Pahor örömét fejezte ki, amiért Novák Katalin fenntartások nélkül támogatta a Bosznia-Hercegovina EU-csatlakozásával kapcsolatos szlovén álláspontot, és azt is kiemelte, hogy példás mindkét anyaország viszonya a nemzeti közösségeikhez. Helyi buszmenetrend kaposvár menetrend. Béke és háború Újságírói kérdésre válaszolva Novák Katalin elmondta: nem a béke és az igazság áll egymással szemben, hanem a béke és a háború. Mi a béke és az igazság pártján állunk. A magyarok mielőbbi békét szeretnének" hangsúlyozta. Borut Pahor hozzátette: Oroszország "illegitim, erkölcstelen módon" megtámadta szomszédját, ezzel megtámadta a közös európai értékeket is.
Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3, 2 10 2, 2 6 Meistro Lovasklub 3, 7 11 1, 7 5 20, 20A Kaposfil, Óvoda 3, 9 1, 5 Tüskevár 4, 5 13 0, 8 3 Sportpálya, ipari telephelyek, nagykereskedések 0, 6 Ipari telephelyek, nagykereskedések 5, 2 Járművek [ szerkesztés] A vonalon főleg szóló autóbuszok közlekedtek, de csúcsidőben, illetve nyáron - amikor ritkábban közlekedett - csuklós buszok is előfordultak. Menetrend [ szerkesztés] Aktuális menetrend Archiválva 2013. november 14-i dátummal a Wayback Machine -ben Útvonaltervező [ halott link] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Kaposvári Közlekedési Zrt.
SZAKTÁRS Osiris kiadó Csefko Ferenc - Pálné Kovács Ilona szerk. : Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon (Kisebbségek Kelet-Közép-Európában, 1999) Területi, települési esettanulmányok A Cigány Kisebbségi Önkormányzat viszont kérte a városi önkormányzatot, hogy "működéséhez a Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatal (Pécs, Széchenyi tér 1. ) épületében vagy a történelmi belvárosban egy kellő nagyságú, megfelelően berendezett és felszerelt irodahelyiséget mielőbb bocsásson rendelkezésére, hogy érdemi munkáját megkezdhesse". Ugyanebben a határozatban kérte arra is a CKÖ a várost, hogy "a leendő iroda technikai eszközeinek és berendezésének beszerzéséhez, egy főállású munkatárs alkalmazásához a város költségvetésében erre megfelelő összeget különítsen el (kb. 1M Ft)". De ezen túl a városi vagyon használatára más módon is igényt tartott a cigány önkormányzat. Kérte, hogy a pécsi városi önkormányzat az egyik külterületi művelődési házat, mely akkor még a Mecseki Szénbányák tulajdonában volt, "váltsa meg és adja a CKÖ vagyonába".
Az országos cigány kisebbségi önkormányzat tevékenysége IV. A görög, az örmény és a bolgár országos kisebbségi önkormányzatok tapasztalatai TERÜLETI, TELEPÜLÉSI ESETTANULMÁNYOK I. Kisebbségek Baranya megyében II. Kisebbségi önkormányzás egy nagyvárosban, Pécsett III. A Rába-vidéki szlovén önkormányzatok tapasztalatai IV. Német kisebbségi önkormányzatok V. Az abonyi cigány kisebbségi önkormányzat működése VI. Egy magyarországi rác falu (dusnok) horvát kisebbségi önkormányzatának működési tanulságai VII. Szerb kisebbségi önkormányzat Pomázon VIII. Piliscsevi szlovák kisebbségi önkormányzat IX. A szegedi román kisebbségi önkormányzat X. a budapest XI. kerületi lengyel kisebbségi önkormányzat Irodalom Tartalom
A Magyarországon hivatalosan is elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése, a kisebbségi közügyek önálló intézése települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten. Kisebbségi közügynek számítanak a törvényben rögzített egyéni és közösségi jogok érvényesülésével, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatásával (különösen az anyanyelv ápolásával, őrzésével és gyarapításával, valamint a kisebbség kulturális autonómiájának megvalósításával és megőrzésével) összefüggő ügyek, illetve ehhez kapcsolódóan a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal ellátásával összefüggő ügyek. A valamely kisebbséghez tartozó választópolgárok a kisebbségi önkormányzatokat közvetlen választás útján hozhatják létre. A települési testületek 4 tagúak (a megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek száma 7).
1994 Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának jogi alapját 1993-ban teremtették meg. A törvény elfogadásával a Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánította, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, ezeket tiszteletben tartja, nekik érvényt szerez. Az 1994. december 11-ei önkormányzati választások idején kaptak először lehetőséget a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására, melynek során a Magyarországon élő 12 kisebbség – a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák és a szlovén – élt a törvény adta lehetőséggel. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény lehetőséget teremtett arra, hogy az általános önkormányzati választásokat követő év november havának harmadik vasárnapján – ami 1995. november 19-ére esett – a kisebbségek azokon a településeken, ahol 1994. december 11-én nem választottak helyi kisebbségi önkormányzatot, vagy ahol az megszűnt, helyi kisebbségi önkormányzatot válasszanak.
2006 Az október 1-jei önkormányzati választásokon új szabályok szerint történik majd a voksolás. Ezúttal csak azok vehetnek részt a szavazáson, akik regisztráltatták magukat a kisebbségi választói névjegyzékbe, vállalva ezzel kisebbségi identitásukat – habár a névjegyzék titkos, és a választásokat követően meg kell semmisíteni. A névjegyzék összesen 199 973 választópolgár nevét tartalmazza, és nem jelent különösebb meglepetést a korábbi arányok ismeretében: a névjegyzékbe felvettek több mint fele, 106 337 cigány származásúnak vallotta magát, 45 983 németnek, de jelentős még a szlovákok és horvátok száma is (15 049 illetve 11 090). A szlovénok képviseltetik magukat a legkisebb létszámmal, összesen 991 regisztrálttal. Összességében az ország 1 452 településén tartanak majd kisebbségi önkormányzati választásokat, mely során 2 077 kisebbségi testület jöhet létre.
A kisebbségi kérdés egyik első tudományos kutatója Faluhelyi Ferenc volt, aki 1936 -ban az utódállamokban élő magyarság helyzetének bemutatása céljából a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen megalapította a Kisebbségi Intézetet. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Kisebbsé