Sümegi vár Az egyik legnagyobb várnak mondható azok közül, melyek a Dunántúlon találhatók. A Sümegi vár története a tatárjáráshoz köthető, ugyanis az ostromok után a második honalapítónk, IV. Béla szorgalmazta a vár megépítését, látván, hogy a törökök mekkora pusztítást hagytak maguk után. Mindezt a kutatások is alátámasztották, ugyanis a vár legősibb részei az 1260-as években épültek. A vár többszöri restauráción és építésen esett át, hogy a mai formáját elnyerje. a 15. Sümegi vár - A múlt emlékei. században megkezdődött a vár bővítése, melynek során várfalat húztak fel a fennsíkra, majd a Belső Kaputorony és a palota is megépült. Ezeket követte a Külső kaputorony, és a kápolna kialakítása is. A törökök 1552-ben elfoglalták Veszprémet is, a püspökség székhelye pedig Sümegre került át, és nekik köszönhetően a vár ismét bővülésnek indult, íly módon megerősödött a vár. Az építkezések pedig Köves András püspök és Széchenyi György püspök nevéhez köthetők, illetve Ormányi Józsa várkapitánynak is köszönhető, hogy a várat sikerült megerősíteni.
A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak vízgyűjtő medencéit is. A Sümegi Vár kiállításai: Darabont szoba Tűzérségi terem Fegyvermúzeum Kinzókamra Várkapitányi szoba Várkápolna Borászati kiállítás Régészeti kiállítás Látogató Központ Sütőház Bognárműhely Kovácsműhely Vármakett kiállítás Történelmi Élménypark A SÜMEGI VÁR NYITVATARTÁSA: egész évben, minden napos nyitvatartással várja látogatóit! 2022. MÁJUSTÓL: 9. 00-18. 00-IG 2022. január, február, november, december, : 9. 00-16. 00-ig 2022. március, április, május, szeptember, október: 9. június, július, augusztus: 9. 00-19. A Sümegi Vár, A vár története | Sümeg Vár, Sümegi Vár. 00-ig Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a Sümegi Várba kizárólag gyalogosan lehet felsétálni, a korábban működő vártaxi jelenleg nem üzemel! BELÉPŐJEGY ÁRAK: Felnőtt: 1 500 Ft/fő Gyermek (6 év alatt): ingyenes Gyermek (6-14 év): 800 Ft /fő Nyugdíjas/Diák: igazolvány felmutatásával 800 Ft/fő További információ a nyitvatartással, belépőjegyekkel kapcsolatban: Telefon: 06 87 352 737 | E-mail: A nyitvatartási idő és az árváltoztatás jogát fenntartjuk!
Dr. Högyész László: Sümeg évszázadai, 1989. Veszprém
A következő évben Kinizsi Pál kiverte a németeket az országból. 1524-ből ismerhető a vár felszereltsége: egy várnagy, egy alvárnagy, 4 fegyveres őr, 7 kapuőr, egy pék, egy kertész, 4 ágyú, 27 szakállas puska, fél hordó puskapor. Ekkor Devecseri Choron András a várnagy. Leveléből tudjuk, hogy a mohácsi csatavesztés után hozzálátott a vár megerősítéséhez. 1532-ben jelenti Szalaházi Tamás püspöknek, hogy Devecser és Sümeg környékén két alkalommal török portyázókat vertek szét. 1528-ban Kecseti Márton lett a veszprémi püspök. Perben követelte vissza Csorontól a várat, ez végül 1537-ben következett be. Kecseti első dolga a vár felszerelése volt, a következő évben már elfoglalta a gersei Pethők tátikai várát, elrabolva az őtt őrzött kincseket. Sümegi vár | CsodalatosMagyarorszag.hu. Az ország három részre szakadása után 1543-ban a veszprémi püspökség kincseit is Sümegre vitette. Tartva a török támadástól az összes kinccsel Pozsonyba menekült. Épp idejében, mert a törökök egy rövid időre 1544-ben elfoglalták a várat, de hamarosan ki is verték őket.
A belépőjegyek megvásárlása után a vár összes kiállítása megtekinthető, a látogatást mindenképp tervezzük egész naposra. A várbirtokon számos élménnyel gazdagodhatnak az érdeklődők, megrendezésre kerülnek történelmi lovasjátékok, középkori lakomák, hintózás, állatsimogató, hajítófegyverek kipróbálása, lovaglás és lovas oktatás, borkóstoló és kirándulás a környéken.
Iskolánk Ferencváros szívében, a Mester utca 67. szám alatti, század eleji patinás épületben működik. Névadónk, József Attila, a magyar költészet egyik vezéralakja. 1905. április 11-én született Ferencvárosban. Szülőháza az iskolánk szomszédságában lévő kis utcában, a Gát utcában található. A költő az 1912/13-as tanévben, iskolánkban végezte az elemi 2. osztályát, az 1913/14-es tanévben pedig a 3. osztályt. Mindössze 32 évet élt. Sorsa nélkülözés, meg nem értés volt… és halhatatlanság. A munkásosztály élményvilágát hozta gyermekkorából, arról a színhelyről, amelyet Ferencvárosnak hívnak, és amelynek tartozéka iskolánk is, múltjával. Iskolánk történetéből A 19. század közepén Ferencvárosnak az a része, ahol jelenleg az iskola áll, beépítetlen terület volt. A mai Haller utca (egykori Védgát utca) és a mai Mester utca (egykori Temető utca) környékén temető terült el, ettől délre sváb majorosok földjei álltak. Az iskola elődjének tekintett Ferenc-téri két osztályból álló elemi tanoda már 1858-ban megkezdte működését, de csak az 1874/75-ös iskolai évtől szerepel először, mint Mester utcai elemi iskola.
Az épület 1942-ben hadikórház lett, súlyos csapások érték. 1944-ben a németek vették át, majd a hadi események alakulásával az ostrom kezdetétől védelmi támpontul szolgált. A háború után a pedagógusok lakásról lakásra jártak, és szedték össze az iskola növendékeit. A tanulók létszáma folyamatosan emelkedett 50 főről pár hónap múlva 300-ra. Az iskola helyreállítása eközben a kerületi üzemek és a Szülői Munkaközösség közreműködésével folyt. A helyreállított épületben 1947 szeptemberétől a Mester utcai fronton, a földszinten, az I. és a II. emeleten nyert elhelyezést az iskola. 1947-ben megalakult az úttörőcsapat, diákönkormányzatot, sportegyesületet és önképzőkört szerveztek. Az 1945/46. tanévtől az iskola már községi általános iskolaként szerepel, de még a rákövetkező tanévben is csak alsó évfolyamai vannak. Csupán 1947/48-ban bővült ki az iskola a VII. évfolyamig, egy-egy osztállyal. Az 1950-51-es tanévben indult a nyolcadik évfolyam, s az iskola 13 osztállyal működött. Az 1954/55-ös tanévben az összes évfolyam párhuzamosításával beteljesült egy iskolafejlesztési terv.
Mester utca Bérház a Mester- és Angyal utcák kereszteződésénél Úttípus utca Ország Magyarország Tartományok Budapest IX. kerülete A Wikimédia Commons tartalmaz Mester utca témájú médiaállományokat. A Mester utca Budapest IX. kerületében található, a Könyves Kálmán körutat köti össze a Ferenc körúttal. Fekvése [ szerkesztés] Határai: Ferenc körút 11., Illatos út 8. A Könyves Kálmán körúttól délre eső, Illatos útig tartó részét Külső Mester utcának is szokás nevezni. Történelem [ szerkesztés] Pest 18. században kialakult külvárosának ez a része a 19. század második felében indult fejlődésnek a malmok, vágóhidak, vásárcsarnokok hatására. A Mester utca és a Soroksári út között állt a 19. század végén a Sütők és molnárok, a Concordia-malom, a Gizella-malom, a Heidrich és Strausz gőzmalom, a Hungária árpagyöngygyár, a Közvágóhíd és Marhavásár, a Húskonzervgyár. Korábbi nevei: 1824-től Gottesackergasse (Temetőkert utca), 1840-es évek végétől Friedhofgasse (Temető utca), 1874 -ben kapta mai nevét, amely utal az utca hajdani ipari jellegére.
OM azonosító szám: 034942 PIR szám: Adószám: 15835011-2-42 Hivatalos név: Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Rövid nevek: Idegen nyelvű nevek: Molnár Ferenc Bilingual School Státusz: Aktív Intézmény jelleg: Köznevelési intézmény Intézmény típusa: általános iskola Weboldal: Intézmény központi e-mail címe: Közzétételi lista: Közzétételi lista és intézményi dokumentumok (SZMSZ, pedagógiai program, házirend) letöltése Intézmény vezetője: Török Alfréd Péter Beosztás: intézményvezető Email: Telefon: 06 30 3970230 Mobiltelefonszám: Fax: Alapító adatok: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Típus: állami szervezet Hatályos alapító okirata: Budapest, 2019. 09. 05. Jogutód(ok): Jogelőd(ök): Ellátott feladat(ok): általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat), egyéb sport feladat Képviselő: Marosi Beatrix tankerületi igazgató h +36 (1) 795-8113 Sorszám Név Cím Státusz 001 1095 Budapest IX.