Az emelkedő kamatok sem szegték a magyarok kedvét, ha hitelfelvételről van szó. De meddig emelkedhetnek még a törlesztők és hogy hathat ez a személyi hitelek... Újra megugrott a babaváró kölcsönök jegyzése azután, hogy az elmúlt hónapokban kicsit alábhagyott a jegyzési kedv. Sokaknak még mindig nehéz döntés, hogy bizonyos kamatperiódusra, vagy végig fixált kölcsönt válasszanak, a Pénzcentrum összeállítása most ehhez nyyújt segítséget. Devizahitelesek: elkeserítő ítélet született - Az se gond, ha rosszul jár az adós a szerződés fenntartásával - Az én pénzem. Újabb történelmi rekordot döntöttek a lakáshitelek és egyelőre a kamatok emelkedése sem vetette vissza irántuk a magyarok érdeklődését. Májusban 153, 9 milliárd forintnyi, korábban soha nem látott volumenű lakáshitelt folyósítottak a bankok.
A per során azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor a bank devizavételi árfolyamon számolt, míg a törlesztéskor ettől eltérően devizaeladási árfolyamot alkalmazott. Ennek az úgynevezett árfolyamrésnek a használata a devizában nyilvántartott hiteleknél (devizahitelek) valóban tisztességtelen volt – ezt állapított meg még 2014-ben a Kúria. A kiküszöbölését aztán az "adósmentő" törvényekben úgy oldották meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank árfolyamán kellett átszámolni a hitel minden pénzmozgását. Az árfolyamréssel (és a kamatváltozással) okozott kárral pedig el kellett számolni az adósokkal. (Akiknek egyébként a legnagyobb problémát az árfolyam változása okozta, de azt nem orvosolta senki. ) A Győri Ítélőtábla viszont arra volt kíváncsi, hogy nem ellentétes-e az uniós joggal az adósmentő törvények alkalmazása az árfolyamrés esetében. Nem sérti az uniós elvet? Itt az ítélet - buktak a bankok, de érvényben marad a szerződés - Privátbankár.hu. A jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége miatt semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára, éppen az elszenvedett árfolyamveszteség miatt.
Márpedig a piacgazdaság nem tud működni, ha a felek általában nem bízhatnak a megkötött szerződések érvényességében és végrehajthatóságában. Érdekes és a magyar közgondolkodás szempontjából talán jellemző is, hogy a sajtó – még a szakmailag felkészült, tiszteletre méltó része is – miért a másik oldaláról ragadta meg ezt a kérdést, mármint hogy a Kúria döntése rossz hír a devizahitelesek számára. Devizahiteles perek: A Kúria az általa felfüggesztett ügyben az európai bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza meg döntését | Kúria. Hol vannak most azok a tiszteletre méltó sajtó- és televíziós orgánumok, a "szakértők" és az érdekvédők, amelyek illetve akik hónapról hónapra arról értekeztek, hogy ezek a devizaszerződések "nincsenek is", a bankok érvénytelen feltételeket erőltettek ügyfeleikre stb. Nyilván a kétségbeejtő helyzetben lévő devizaadósok és az ő érdekeiket esetenként talán önzetlenül, ám gyakran nagyon is önző megfontolások alapján képviselő számos szervezet és jó néhány magánszemély örült volna, ha kiderül, hogy a bankok jogtalanul jártak el, a devizahitel-szerződések már megkötésükkor érvénytelenek voltak, ezért az általuk képviselt ügyfeleknek nem is kell a kötelezettségeiket (teljes egészében) teljesíteni, netán még kártérítésre is számíthatnak.
Összességében, a tárgybeli szerződés forintkölcsönről szól, amelynek kapcsán nem hárítható át a devizából származó árfolyamkockázat, mivel a kölcsönösszeg devizában nincs megadva és az értékállandósági kikötés jogellenes. Magyarországon nincsen precedensjog, de a felsőbb bíróságok álláspontja igazodási mérce a bíróknak. Az említett ítélet nyomán az elmúlt hónapokban számos pozitív végrehajtás megszüntetési ítélet született meg az OTP Faktoring ellen. Az ítélet azon megállapítása, miszerint az értékállandósági kikötés jogellenes, kellő elővigyázatossággal kezelendő. A felperesi jogi képviselő természetesen alapvetően egyetért vele, mivel álláspontja szerint is az esetek döntő többségében tisztességtelen kell, legyen egy ilyen kikötés a vizsgált relációban, hiszen a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
"Rossz hír a devizahiteleseknek" – adta hírül számos sajtóorgánum a Kúria napokban közzétett döntését, amelyben a legmagasabb jogi fórum alapvetően a szerződéskötés szabadságára hivatkozva felülbírálja a devizahitel-szerződések különböző passzusainak érvénytelenségét kimondó jogerős alsóbb szintű bírósági határozatokat. Vagyis a kamatokon kívül felszámított jutalékok és költségek, az egyoldalú szerződésmódosítások, illetve a már említett kamatokon kívüli tételek devizában történő felszámíthatóságáról a Kúria megállapította, hogy a bankok által folytatott gyakorlat jogszerű. Egyelőre nem foglalkozott a vételi és eladási árfolyamok alkalmazhatóságával (amiről korábban írt bejegyzésemben már kifejtettem a véleményemet). Nem szeretnék túl korán triumfálni, mindenesetre nagyon meglepődnék, ha pont ez utóbbit illetően – amely világszerte épp annyira elterjedt és elfogadott piaci intézmény, mint mondjuk a kamaton kívüli költségek – állapítana meg a Kúria törvénysértést. Rossz ez a hír, vagy inkább jó?
Ezt a hitelt visszafizették, így "ma reggel jobban ébredtünk és könnyebben is lélegzünk" - fogalmazott. Orbán Viktor az eredmények elérésében hangsúlyozta a "barátok", különösen az OECD szerepét. Mint mondta, a szervezethez mindig lehetett fordulni a legnehezebb és a legkényesebb kérdésekkel is, hiszen politikai szándék nélkül, a szakmai szempontokra összpontosítva osztotta meg legjobb tudását és az általa összegyűjtött legjobb tapasztalatokat az országgal. Ezért "a magyar sikerben az OECD munkája is benne van" - tette hozzá. Az IMF-hitel visszafizetése és a végtörlesztés is rontotta a pénzügyi mérleget. A kormányfő kijelentette: ez az indoka annak, hogy Magyarország az OECD tagja és továbbra is az marad, fontos kérdések kidolgozásában - például a szakképzés, az oktatás, a gazdasági hatékonyság növelése és az egészségügy kérdése esetében - együttműködik a szervezettel a jövőben is, és számít az OECD tanácsaira. Ángel Gurría, az OECD főtitkára nyilatkozatában Magyarország elmúlt évekbeli sikereit méltatta, és azt mondta, az ország tapasztalatait meg kell osztani más államokkal is.
Magyarország 2008-ban az IMF-EU-Világbank-csoporttól kapott 20 milliárd eurós mentőcsomagot. Ennek több mint felét - 14, 3 milliárd eurót - lehívta az ország 2010-ig. (A Világbank egymilliárd eurós ajánlatáról végül soha nem született megállapodás. ) Tegnap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. visszafizette az Európai Uniónak az utolsó, 1, 5 milliárd eurós részletet is. Az IMF-nek az utolsó, 2, 1 milliárd eurós részletet 2013 augusztusában visszafizette az ország, vagyis mintegy két és fél éve kiszabadultunk az IMF "rabigája" alól. Lázárék csúnyán benézték az IMF-hitelt - Napi.hu. Ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök után Lázár János is a tegnapi napot jelölte meg, mint ünnepelni való napot. A miniszter elismeri a nemzetközi szervezetek érdemeit is, mondván, 2008-ban az IMF és az Európai Unió mentette meg a hitellel a csődbe tartó Magyarországot. Tárgyalnak a költségvetésről A kormány hétfőn tárgyal a 2017-es költségvetésről, ekkor már a főösszegeket is rögzítik. Számos részletet kell még a jövő héten a kormánynak eldöntenie. A költségvetés ezek szerint célegyenesben van, de eddig semmilyen részlet nem került napvilágra a kormány terveivel kapcsolatban.
Ezt persze Csányi Sándor rögtön cáfolta. Az OTP pedig az államosítás helyett másnap elkezdte felvásárolni a saját részvényeit. Az MNB-nek volt 17, 4 milliárd eurónyi tartaléka, ami elég szép pénz, de nem biztos, hogy a forint bedőlésénél elég lett volna. Visszafizettünk mindent az IMF-nek - most akkor így jobb?. Ezért délután felhívták az IMF-et és az Európai Központi Bankot. Viszonylag rövid, de elég pörgős tárgyalások után az IMF október 13-án közölte, hogy segítenek nekünk, elkezdhettünk arról tárgyalni, hogyan. One night in bankok Ez - és a kormány csomó más intézkedése - viszont még nem volt elég. A forint és az OTP árfolyama tovább zuhant. A tárgyalásokat végül lerendező Simor, Gyurcsány, Veres és Bajnai négyes az október 23-26-ai hosszú hétvégén tudta befejezni a tárgyalásokat az IMF-fel és az Európai Bizottsággal ( a Magyar Narancs akkori cikke és a későbbi hvatalos levelek szerint a Bizottság volt a szigorúbb Magyarországgal szemben). Utólag visszanézve egyébként kifejezetten vicces, hogy Gyurcsány Ferenc és a magyar kormány a válság elején folyamatosan azt hajtogatták, hogy mi nem vagyunk olyan, mint Izland, sokkal jobbak a mutatóink.