Leeuwarden és Valletta Európa kulturális fővárosa 2018-ban - NullaHatEgy Kihagyás Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság szerdán. MTI Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében. Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében – tette hozzá az uniós biztos. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.
A hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet 2018-ban. Magyar város, Pécs eddig egyszer, 2010-ben viselhette a címet, és Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa Kulturális Fővárosát. Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. "Az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében" - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa. A hollandiai Leeuwarden Forrás: Shutterstock 2018 a kulturális örökség európai éve is, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökségekkel kapcsolatos programokat tartanak majd. Navracsics Tibor azt mondta, hogy ezzel kiemelik a kultúra fontosságát az európai identitás megteremtésében. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére, gazdagságára, el szeretnének indítani párbeszédet a különböző kultúrák között.
A kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.
2013 óta több mint 50 millió eurót fordítottak a városra, amelyből 10 millió eurót a kulturális terület kapott. 2018 közepén ennek köszönhetően új művészeti múzeum nyílik Vallettában. Mintegy ezer helyi és nemzetközi művész összesen körülbelül 400 programot tervezett. A zenei, színházi, művészeti és táncrendezvények különböző helyszíneken kapnak helyet, hogy a látogatók a város történelmi helyeit is megismerhessék. Az egyik legkiemelkedőbb esemény a The Peagant of the Seas (A tengerek fesztiválja) című látványos hajóshow lesz júniusban a kikötőben – emelte ki Micallef. A szervezők szerint a 2018-as EKF-évnek köszönhetően várhatóan hét százalékkal növekszik az egyébként is egyre erősödő turizmus a szigeten. A Vallettát egyre gyakrabban érintő utasszállító luxushajókon is lehet jegyeket kapni a programsorozat rendezvényeire.
Közélet / Hírzóna / Bulvár Útzár lesz a Mars téren 2010. szeptember 10. péntek 2010. szeptember 11. szombat 2010. szeptember 12-én (vasárnap) 23 órától 2010. szeptember 13-án (hétfőn) 4 óráig egy kereszttartó konzul cseréje miatt teljes útlezárás lesz Szegeden, a Mars téren az Attila utca és a Mérey utca közötti…
Az 1946-ban bevezetett forint új kapukat nyitott és megindulhatott a hálózatbővítés. A társaság 1955-ben kapta meg a Szegedi Közlekedési Vállalat elnevezést, amivel egy időben megindult az első autóbuszvonalon is a közlekedés.
Adjuk... Tovább Fejhallgató? Telefon? … – Mind akadályozza a környezet zajainak felismerését. A gyermekkocsiban szállított gyermek esetén ügyeljünk a babakocsi... Idősebb útitársainkat segítsük a le- és felszállásnál! Adjuk át... Így visszatérünk a reggelre néhány gondolat erejéig. A hóeltakarítás Nem árt tudni, hogy a hóeltakarítás a településeken belül az önkormányzatok, míg azon kívül a Közút feladata. Egy tél eleji, igencsak hasznos sajtótájékoztatón kaptuk az alábbi térképet, ami például azt mutatja, hogy Szombathely nagyobb útjait melyik cég tisztítja - azaz kit is kell szidunk, ha ezt nem teszik meg. Még mielőtt szidjuk, azonban nem árt tudni, hogy a cégek bizonyos protokoll alapján dolgoznak, azaz megvan határozva, hogy milyen utakkal kezdik a takarítást és melyikeket hagyják a legvégére. A Közút szerint ezek például a legfontosabb utak Vas megyében. Szeged közlekedési hírek ma su. (A Szovától is megkérdeztük, hogy milyen prioritásokkal dolgoznak, de egyelőre még nem kaptunk választ a kérdéseinkre. ) A Közút térképe és az alábbi olvasói videó azért némileg ellentmond egymásnak, ugyanis elvileg a körgyűrű említett szakasza kiemelten fontos.
Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése keretében a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) gazdálkodását vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely a beszámolási kötelezettségek teljesítésével, illetve a járművek felújításával kapcsolatban tett javaslatokat – áll a vizsgálatról készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott összefoglalóban. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú SZKT működteti a város parkolási rendszerét, valamint közszolgáltatási szerződés alapján üzemelteti a csongrádi megyeszékhely villamos- és trolibuszhálózatát. Az önkormányzat 2008-tól 2011-ig, valamint 2012 első három negyedévében csaknem 3 milliárd forint működési támogatást nyújtott a cégnek, emellett 860 millió forintos tőkeemelést hajtott végre és 616 millió forintos tagi kölcsönt nyújtott. Szeged közlekedési hírek ma 4. 2008 és 2011 között az SZKT szerény nyereséggel gazdálkodott, a helyi közösségi közlekedés működtetése – növekvő összegű önkormányzati támogatás ellenére – egy esztendőt leszámítva veszteséges volt. Az ÁSZ megállapította, hogy az SZKT – a közszolgáltatási szerződésben előírtak ellenére – nem végezte el az utaselégedettség féléves gyakoriságú mérését, valamint a teljes körű keresztmetszeti utasszámlálást sem.