A tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épülnek fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van. Meseszép téli túra a Plitvicei-tavakhoz - A vizek városa hóba és jégbe zárva. Az 1949-ben nemzeti parkká nyilvánított vidék 1979-ben került fel az UNESCO természeti világörökségi listájára. Képek forrása: Móricz János, MAKASE,
A Természet Ereje A Plitvicei Tavak maga egy érzékelésen túli természeti jelenség. Aki arra jár és belép a hely rezgésébe, azt fogja érezni, hogy belekerül egy varázslatba, a természet magával ragadja, beleringatja az ölébe egy áramlattal, és le sem teszi addig, míg ki nem lép az átjárón vissza a kinti életbe. Minden magához szólít ezen a hatalmas területen. A víz, a szél, a színek sok ezernyi árnyalata, a mélységes csend! Kilép az ember az emberségéből, és eggyé válik mindennel, ott nem zavar a külső élet, ott Minden Vagy, elveszíted alakodat, formádat, testedet, ott szárnyal a Lélek, utazik egyik vízcseppből a másik vízcseppbe, ott jársz a vízen és szörfözöl gondolatban a halak hátán, ott lemos a vízesés egy napra minden külső elemet, ott Te magad vagy a csend és az egész hullám. Horvátország ősszel a legjobb!. Ellenállhatatlanul vonzza a lelket a csodálatos türkiz színű víz…. nem tudod levenni róla a szemed, és eszedbe jut az Éden és a Végtelen…. A legfelső tónál leültünk és csak éltük a csodát…. a mérhetetlen, határtalan, időtlen dimenziót… embert hatalmába keríti szívből-lélekből fakadó érzése:…a természet önzetlen, bármennyi kérsz, nem fél adni, nem fél senkitől…csak ad és ad és ad…hezen tudja ezt a helyet a lélek otthagyni egy ilyen csodálatos Eggyé válás után…vissza-visszakívánkozik, de ez nem véletlen, hiszen innen Indultunk!
Kevesebb, mint 300 km-re a magyar határtól található a horvátországi Plitvicei Nemzeti Park. Ezt a fantasztikus tórendszert mindenképpen látni kell mindenkinek, aki szeret a természeti szépségekben gyönyörködni. A Plitvicei-tavak (horvátul Plitvička jezera) Európa egyik legszebb természeti látványossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A tavak Karlovactól 75 km-re fekszenek. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszer t hoztak létre. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km2. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területe eléri a 200 km2-t (20 000 hektár), amelyből több mint 15 000 hektár erdős terület. A világ egyik legszebb tórendszere – Plitvicei-tavak | Érdekes Világ. A vizek felszíne 215 hektárt tesz ki. Lépcsőzetes tavak A Plitvicei-tavak Nemzeti Park különlegessége, hogy a 16 nagyobb tó felszíne különböző magasságokban van, és ennek következtében alakult ki a megannyi vízesés.
Történelem és kialakulás dióhéjban: Évmilliók alatt a Korana-patak mély völgyet vájt a Kapela-hegység déli, mészköves vidékén, melyre erősen jellemző a karsztosodás (lepusztulás) folyamata. A Plitvicei-tavak kialakulása is ennek a karsztosodásnak az eredménye; a mészkő gátakat, küszöböket és más formákat épít, a kalcium-karbonát (mészkő) így a karszti folyókban és patakokban jön létre (itt a, a megszokott meleg vízzel ellentétben, a mésztufa hideg vízből válik ki). A tavak vízének elképzelhetetlenül kék színe is ennek a karsztosodásnak az eredménye. A mészkőképződés állandó folyamat, amely által a különféle vízesések is létre jönnek. Idővel a víz változtatja medrét, szárazon hagyva a korábbi irányát, viszont új alakzatokat emelve másutt. Így elmondhatjuk, hogy Plitvice sohasem ugyanolyan, mint legutóbb.
A Plitvicei-tavak endemikus fajai csak a növényfajok gazdag populációjának részét képezik. Ha valaha ellátogat a Plitvicei-tavakhoz, az biztosan meglep majd szépségével, és felejthetetlen élményben lesz része. A Plitvicei-tavak egészen biztosan egymás mellett helyezhetők el a világ legszebb természeti gazdagságában. Akkora veszteség lenne, ha rövid időre sem látogatnák meg őket, ha valaha kirándulna Horvátországba. A Plitvicei-tavaknak biztosan szerepelnie kell a horvátországi "bucket list". Mikor érdemes leglátogatni a Plitvicei-tavakat? Ha úgy dönt, hogy ellátogat a Plitvicei-tavakhoz, az első dilemma az, hogy nyáron vagy télen látogassa meg a tavakat? A legjobb válasz – mindkettő. Ez a csodálatos hely, amelyet az év bármely szakában meglátogathat. Minden évszak különleges és varázslatos. Tavasz és nyár rengeteg zöldséggel, vízzel és vízeséssel jutalmazza Önt. Ősszel láthatja a park varázsát és gazdag színeit, és élvezheti nagy turista tömeg nélkül. És a télnek megvannak a varázsa. A befagyott vízesések és tavak, valamint a fehér hó lepel bizonyára elég jó ok a látogatásra, és a térkép valamivel olcsóbb.
2-3 méteres hosszával, átlagosan 450 kg-os tömegével a Föld legnagyobb szárazföldi ragadozója. A sarkvidékek jellemző állatai még a fókák. Gerinces emlősállatok, testük a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Ezt bizonyítja, hogy hátsó végtagjaik úszólábakká módosultak, testük orsó alakú. Déli sark állatai. Mellső végtagjaik megnyúlt ujjai között úszóhártya található, mely szintén az úszást segíti. Lenovo ideapad 330 teszt 4 Cnc gépkezelő állás Női tattok
Déli Tech: Csináltak egy hatalmas felbontású, 150 000 GB méretű térképet az Antarktiszról | Balaton déli part szállás Élet a Déli-sark alatt! A csupán mintegy két méter mély jégalatti Whillans-tó vízmintái milliliterenként körülbelül ezer baktériumot tartalmaznak. MTI | 2013. február 17. | Baktériumok tömegét találta a Déli-sark vastag jégpáncélja alatt elterülő Whillans-tóból vett vízmintákban egy amerikai expedíció. A nyugat-antarktiszi jégpáncél alatt 800 mélyen fekvő tó területe mintegy 60 négyzetkilométernyi. Az amerikai kutatócsoport John Priscu, a Montanai Állami Egyeteme biológusa vezetésével január 28-án fúrta meg a jégpáncélt és vett mintákat a tó vizéből. A jégalatti Whillans-tó vízmintái milliliterenként körülbelül ezer baktériumot tartalmaznak. A Petri-csészékben a baktériumok "igen jó növekedési rátát mutatnak" – nyilatkozta Priscu a Nature tudományos folyóirat hírportáljának. A Whillans-tó vize csupán mintegy két méter mély, sokkal sekélyebb, mint a szeizmikus felmérések jelezték, ám Priscu elképzelhetőnek tartja, hogy máshol esetleg mélyebb lehet.