Nagy... Afázia - a beszéd zavara Az afázia kifejezés Bruce Willis visszavonulása kapcsán vált ismertté. Afáziáról beszélünk, ha valaki nehezen vagy egyáltalán nem találja meg a megfelelő szavakat, szabálytalanul, alig érthetően formálja meg a mondatot, nehezen tudja kifejezni, megértetni magát, vagy nem érti meg a hozzá... Prima Medica Egészségközpontok
Problémám a következő: fáradtság, szédülés, fejfájás, végtagok bizsergése, illetve több helyen fájdalom, ami nyilván már a szorongás miatt van. A szédülésem inkább egyensúlyzavarra hasonlít. Voltam ideggyógyásznál, megállapította alap vizsgálatokkal, hogy semmi bajom, majd voltam reumám, ahol nyaki meszesedést állapítottak meg, nyaki erek UH és koponya röntgen is negatív. Kérdésem, hogy mitől lehetnek a tüneteim? Tisztelt Zoltán, A fejfajas okai szerteagazoak, ahogy Ön is irja. Dr jakab gábor magánrendelés. A teljesseg igenye nelkul lehet: Belgyogyaszati: magasvernyomas/ hypertonia, hormonalis es egyeb ok, verszegenyseg / anaemia Ideggyogyaszati es vagy Szemeszeti eredetu Psziches eredetu:fokozott stressz ún. Distress, meg nem oldott állandó feszultseget okozo élethelyzet, alvaszavar, etc. Mozgasszervrendszer- eredetü: a nyaki csigolyak rendellenéssegei ill. elofordulhat ún. Tensiois - fejfajas is, amelyet a nyaki, felső háti izomzat tulzott feszulese okoz. Nyari idoben a nem megfelelő mennyisegű folyadek bevitel ( hypovolaemia) is okozhatja.
Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban - Kinda István, Pozsony Ferenc A Kárpát-medencében élő magyar értelmiségi réteg már a 18. század végétől kezdődően megkülönböztetett figyelemmel érdeklődik a Moldvában élő római katolikus vallású, archaikus magyar nyelvjárásokat beszélő közösségek életmódja és kultúrája iránt. A csángóság archaikus műveltségét szervesen beépítette a magyar nemzeti kultúra szerkezetébe, s a peremhelyzetben élők jellegzetes sorsát, nyelvi, oktatási és egyházi kérdéseit folyamatosan szimbolikus mezőnyben értelemezi. Ismerkedés a moldvai Csángók életével - Kárpáteurópa Utazási Iroda. Mivel a csángók a magyar polgári nemzetállam megteremtésének korában az ország határain kívül, ortodox románság gyűrűjében éltek, kimaradtak azokból az eseményekből, melyek rendre meghatározták a magyar nemzetépítés folyamatát. A román értelmiségi és politikai elit csak a 19. század közepétől, tehát a modern polgári nemzetépítés kibontakozásával egy időben kezdte célcsoportjának tekinteni a sajátos nyelvi, felekezeti, kulturális, etnikai és regionális identitással rendelkező moldvai csángó közösségeket.
4. nap: Bákó (történeti múzeum) – Frumosza (Magyar Ház megtekintése) – Pusztina (Pustiana, Szent István szobor és templom, Fakultatív program:tradicionális, különleges csángó három fogásos ebéd egy régi, igazi csángó magyar portán 50 RON/fő) – Lujzikalagor (Luizi Calugara, egy szép csokor a csángó népdalokból és a mesékből Mária nénitől, a moldvai csángó föld legnagyobb temploma) – Lábnyik – Magyarfalu (a legkeletibb csángó-magyar település, túl a Kárpátokon. A másfél ezres zsákfaluban mindenki magyarul beszél. Római katolikus templom megtekintése, a falu történetének ismertetése. Moldvai Csángó | Sulinet Hírmagazin. ) – szállás Klézsén. 5. nap: Alsórekecsin – Szászkút (régi magyar emlékek) – Onyest (Onesti) – Ojtozi-szoros, Sósmező (Ezeréves határ, magyar katonák sírjai) – Ojtoz (Hármashalom emlékmű) – Bereck (Gábor Áron emlékház) – Zabola (erőd templom megtekintése) – Kézdivásárhely – Alsócsernát (Néprajzi Múzeum) – szállás Gelencén. 6. nap: Sepsibükszád – Kézdivásárhely – Feketehalom – Fogaras – Nagyszeben – Szászhermány (XII.
Az út során lesz lehetőségünk nekünk is adományozásra. Több esetben lesz részünk kulturális műsorokban is, és az egész útra jellemző lesz az, hogy olyasfajta szívbéli élményekben lesz részünk, mind Moldvában, Gyimesben és Hétfaluban, melyek garantáltan örökre bennünk maradnak és lélekben gazdagítani fognak minket. Csodálatos szekértúrán is részt veszünk, látogatást teszünk egy hegyi esztenán, ahol a félnomád állattartást ismerjük meg, és különleges emberi találkozások örvendeztetnek majd minket. Nem mellékesen Székelyföldön és Háromszéken is csodálatos élményeket tartogat majd utazásunk. Utunk bővelkedik majd a gasztronómiai élményekben is. 1. nap: utazás a hétfalusi csángó vidékre Indulás: 05. 20 Székesfehérvár (autóbusz pályaudvar), 06. 30 Budapest (Déli pályaudvar). Utazás kisebb megállókkal Nagyszebenig. Városnézés a szászok gyönyörű, középkori fallal kerített városában, amely Európa kulturális fővárosa is volt, és a világörökségi címre pályázik. 2. nap: Árkosi Tájmúzeum, a hétfalusi csángó világ, egy erődtemplom és élmények Háromszéken Bálint Zoltán saját erejéből létrehozott árkosi tájmúzeumát láthatjuk, melyben egyedülálló, antik vasaló gyűjteménye is helyet kapott, majd a 13. századi múltra visszatekintő unitárius erődtemplomot nézzük meg ugyanitt.
Legfontosabb hangszereik a sültü (6 lyukú furulya), a kobza (koboz), a doromb és a duda. Viseletükben a legősibb ruhadarabok nyomai és román paraszti viselet hatása érzékelhető. A lányok és asszonyok nem viselnek kötényt, hosszú ingükre lepelszoknyát öltenek (katrinca, fáta, rokolya) fejükre tulpánt (virágos kendőt) kötöttek. A férfiak viselete hosszú vászoning, szőttes övvel. A vászoning fölé vállon gombolt bőrmellest télen szűrköpönyeget (szokmány) vettek. Nadrágjukat gyapjú háziszőttesből varrták (icár), eleje, hátulja azonos szabású. Nyáron vászon gatyát viseltek. Lábukon bocskort v. csizmát hordtak. Nemezkalapot, vagy fekete báránybőr kucsmát tettek fejükre. Mivel különböző csoportjaik két-háromszáz, sőt ötszáz vagy annál is több évszázada a Kárpátok által elszigetelve, idegen nyelvi, vallási, etnikai környezetben élnek, a magyar művelődéstörténet olyan archaikus rétegeinek őrzőivé váltak, ami rendkívül értékessé teszi ezt a népcsoportunkat. Beszédük több évszázados szavakat és nyelvtani szerkezeteket őriz, népdalaik, balladáik, keserveseik a népzenénk legrégebbi, általunk már elfeledett változatait idézik.
Viseletükben a legősibb ruhadarabok nyomai és román paraszti viselet hatása érzékelhető. A lányok és asszonyok nem viselnek kötényt, hosszú ingükre lepelszoknyát öltenek (katrinca, fáta, rokolya) fejükre tulpánt (virágos kendőt) kötöttek. A férfiak viselete hosszú vászoning, szőttes övvel. A vászoning fölé vállon gombolt bőrmellest télen szűrköpönyeget (szokmány) vettek. Nadrágjukat gyapjú háziszőttesből varrták (icár), eleje, hátulja azonos szabású. Nyáron vászon gatyát viseltek. Lábukon bocskort v. csizmát hordtak. Nemezkalapot, vagy fekete báránybőr kucsmát tettek fejükre.
Szép fehér ló volt, lehajolt a hegy tetejéről a Szeret folyóig, és ott vizet ivott. Azért hagyott nyomot a hegyről letérdelve, mert olyan nagy volt, hogy a királlyal együtt a homályokban is vigyázkodni tudtak – így szól a Duma István András által lejegyzett legenda egyszerű-mesés magyarázatot adva a környék érdekes természeti képződményeire. De miért is fordult a költő a mesék felé? Utunk utolsó állomása Klézse Buda nevű részében Botezátu Viktória otthona, abban is az a helyiség, amely a hagyományőrző foglalkozásoknak helyt ad. Körben szőttesek, a faliújságon gyerekmunkák – mintaként is, emlékbe is. Tölgyfából készített szív egy hálás tanítványtól, a magyar címer gyöngyből fűzve, fakanálból baba és még sokminden más… Határok nélkül – Kossuth – augusztus 28., szombat, 18:01 Szerkesztő-műsorvezető: Benkei Ildikó Tovább a műsoroldalra >>>