Ami biztos, hogy a lappföldi Mikulás nem az igazi, de legalábbis nem sok köze van Szent Miklóshoz. Ez a legendárium szintén az ősi pogánysághoz, az északi viking kultuszokhoz kapcsolódik, melyet Szent Miklós történetével elegyítve alkották meg a finn Santa Claus-t, ami kedves és aranyos história, de történetileg zsákutca a fentiek alapján. Miért jár piros ruhában a Mikulás? Miután a Mikulás történetét megismertük, fontos lehet tisztába tenni azt a kérdéskört is, hogy miért jár piros ruhában a Mikulás? Érdekes módon ennek semmi köze Szent Miklóshoz, bár róla nincsenek hiteles ábrázolások, ellenben egy az 1800-as évek elejéről származó mesekönyvben a Santa Claus már egy idős emberként van ábrázolva, aki rénszarvasok által húzott szánon közlekedik. A vizuális elemek itt még nem voltak annyira szigorúak és általánosak, mint manapság, így a legtöbben egyetértenek abban, a sapka, a szakáll és a piros ruha már Amerikából hódították meg a Mikulás-kultuszt a 19. században, és onnan vették át az európai országok.
Nem teljesen ismert, hogy mikor is érkezett el pontosan Magyarországra a népszokás, ám a 18. század végén megjelent tiltás már a szokás jelenlétéről árulkodik. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg. Mikulás a világ körül Minden országban, kultúrában különbözőek a Mikulás-szokások és már maga az elnevezése is országonként más. Itt egy lista érdekességképpen a különböző elnevezésekről.
A Mikulás története Az Aranysárkányok Rendje: Mikulás története Ettől kezdve a tengerészek védőszentje lett, akik a bajban hozzá imádkoztak. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból! Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént: A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut.
Innen hirdeti azóta is a Mikulás a szeretetet a gyerekeknek. Erre a jóságos püspökre emlékezünk minden december 6-án, amikor is az ablakba állítjuk fényesre pucolt cipőinket, hogy másnap reggel ajándékokkal telve találjuk. Nem teljesen ismert, hogy mikor is érkezett el pontosan Magyarországra a népszokás, ám a 18. század végén megjelent tiltás már a szokás jelenlétéről árulkodik. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.
Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal. Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is: A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy már betevő falatra is alig jutott neki. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött kendőbe és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy kendő aranyat dobott be a második lánynak.
Egy időigényes feladat a kertben fekvő rekreációs terület kialakítása, a hátsó udvar területének csúnya sarkainak díszítése. A kertészkedés segít megbirkózni vele: a virágágyások lebontása, a nyáron virágzó fák és dísznövények cseréje, vagy egész évben zöldfenyő tűlevelekkel díszítettek. Az óvodákban, valamint a kerti áruházakban a zárt gyökérrendszerrel rendelkező ültetési anyagok széles választéka kerül bemutatásra. Minden konténer tartalmazza a felnőtt példány színét, nevét, rövid leírását és fényképét. A cserjék, amelyek egész nyáron virágoznak. A virágzó cserjék leírása Különböző növényeket tartalmazó dekoratív kompozíciók létrehozása. A tájkertészet fű, cserje és fafajokból áll. A leglátványosabb példányok, amelyek nyáron virágoznak, egészen fagyig, dekoratív leveles növényekkel kombinálva. Gyakran hosszú virágzással rendelkező cserjéket használnak a kerítések vagy kerítések díszítésére. Segítenek elrejteni a kíváncsiskodó szemek nem tervezett mintáit. Egész nyáron virágzó cserjék: A Budley egy virágos növény, amely minimális gondozási követelményekkel rendelkezik.
Ez a növény arról ismert, hogy vonzza a méheket és pillangókat. (címlapfotón) Szilvalevelű bangita Élénk, részben pirosba hajló korál-narancs színű virágaival a Szilvalevelű bangita (Rhododendron prunifolium) egy csodálatos erdei bokor, amely vonzza a madarakat. Az augusztusban és szeptember elején nyíló virágokat a levelek részben elrejtik. Nagyvirágú tárnicslonc A nagyvirágú tárnicslonc (Abelia x grandiflora) és az Abelia chinensis nyár közepétől, nyár végéig virágzik. Nyár végén, ősszel virágzó cserjék - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. Virág bugáit apró harang alakú virágok alkotják. Ellenálló cserjék, melyek jól bírják a meleget, nedvességet de a szárazságot is, kánikula idején. Clethra Ahogy közeledik a nyár vége, elkezdenek nyílni a clethrák (Gyöngyvirágfa/Clethra alnifolia és Japán borscserje/Clethra barbinervis) édeskés illatú fehér virágai. Bókoló/kései bokorhere/lednekfürt A kései bokorhere (Lespedeza thunbergii) először nyár közepén virágzik, de lilás-rózsaszín, fehér vagy rózsaszín virágai újra megjelennek augusztusban vagy szeptemberben. Ez a cserje minden télen gyökeréig elhal, majd évelő növényként újraéled.
Bokrok metszése – Hogyan irányítsa a növekedésüket A metszés által megőrizheti a bokrok kívánt alakját és méretét, megakadályozza, hogy betegségtől gyengüljenek vagy hibásan növekedjenek, sőt gyakran még javítja is viráguk vagy gyümölcsük minőségét is. Sok bokor – a legtöbb örökzöldet is beleértve – kevés metszést igényel, miután megállapodott, azon kívül, mit a betegségek vagy a burjánzó növekedés ellen harcolva végeznek. Másoknak – például a lombhullató, virágzó fajoknak […]
Papp János Az egynyári virágok többsége egészen az első fagyokig virít, de van néhány díszcserjénk és évelő dísznövényünk, amely őszi virágzásukkal egészítik ki a kert virágpompáját. Sokan rajonganak az örökzöld növényekért, legyenek azok akár fenyőfélék, akár lomblevelűek. Ez utóbbiak még képesek egy kis változatosságot csempészni kertünkbe, de igazán szép akkor lesz a kert, ha minden évszakban más oldalát mutatja. Ez természetesen egy kis többletmunkával jár, de kárpótol minket az évszakonként megújuló, látványos virágkavalkád. S bár elsősorban a tavasz és a nyár virágai kápráztatnak el minket színeikkel, néhány díszcserje és évelő növény az ősz változatos színvilágáról is gondoskodik. Ősszel virágzó díszcserjék Japán gyöngyvessző Bár a japán gyöngyvessző ( Spirea japonica) leggazdagabban június végén, júliusban ontja piros virágait, de augusztustól szeptember végéig még egyszer képes virágozni. 1-1, 5 m magasra nő meg, így a kisebb kertekbe ajánlható növény. Jó talajviszonyok között, rendszeres vízellátással, napos vagy félárnyékos helyre ültetve sokáig gyönyörködhetünk benne.