13. 52). A globális kohéziót elősegítő logikai eljárások közé tartozik a párhuzam, az ellentét, a rész-egész viszony, az induktív vagy a deduktív szövegszerkesztési mód. Ezeken kívül nagyobb szövegegységekre jellemző összetartó erő lehet a fókuszmondat és a tételmondatok jelenléte, valamint egy hatásos felütés és záró mondat is. Kohézió és koherencia. A szöveg tetelle. Végül egy bekezdés erejéig térjünk ki arra, hogy mint sok más jelenség, úgy a szövegösszetartó erő is sokféle terminológiával, elmélettel leírható. Van olyan leírás, amely megkülönbözteti a kohéziót a koherenciától, utalva ezzel a szema n tikai és pragmatikai kapcsolóelemek különbözőségére. E szerint a szemantikai jellegű összetartó erő a kisebb szövegegységek hatósugarában működik, míg a pragmatikai jellegű szerepe átfogóbb, a teljes szövegre kiterjed. A tétel összegző leírása A szövegösszetartó erő, vagyis a kohézió a szöveg minden szintjén jelen van. A kisebb egységeket összetartó erőt lineáris kohéziónak, a nagyobb szövegegységeket összetartó erőt globális kohéziónak nevezzük.
A szöveg fogalma A nyelv, a beszéd legnagyobb egysége. A mondatnál magasabb szintű nyelvi egység, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egység. Terjedelme: egyetlen mondattól – egész regényig. • Tartalom szempontjából: teljesség; Megformáltság szempontjából: kerekség, lezártság érzete. • Szerkezete: Kisebb egységekre tagolódik: fejezetek, bekezdések, mondatok. Bevezetés, tárgyalás, befejezés. Szerkezettípusok: lineáris, párhuzamos vagy ellentétező, mozaikszerű vagy keretes, asszociatív (képszerű) A szöveget a mondatok véletlen halmazától az összetartó erő különbözteti meg. Ez a szövegkohézió, vagy szövegösszetartó erő. A szöveg megformáltságát két alapvető tényező befolyásolja. Új jelentéssel gazdagítja az elsődleges, szövegszerű jelentést. • Szövegösszefüggés (kontextus): nyelvi környezet, az összefüggések, körülmények együttese. • Beszédhelyzet (szituáció): Aktuális, konkrét helyzet (hely, idő, szándék, partner stb. ) A szövegösszetartó erő összetevői: • Nem nyelvi tényezők (a szövegalkotást és a befogadást határozzák meg) • Jelentésbeli kapcsolóelemek • Nyelvtani kapcsolóelemek A szövegkohézió fajtái: (10-es TK / 110. A szöveg tête au carré. o példák + Sütő András szövege) Lineáris kohézió (vonalas, egyenes vonalú): Nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemek, melyek a szavak, mondatok közötti nyelvtani összefüggést biztosítják.
A kérvény szövege a következőket tartalmazza: – kérelmező neve, lakása, munkahelye – a kérés pontos megfogalmazása – az indok meggyőző előadása/alátámasztása, érvelés – kérelem tömör ismétlése – keltezés, aláírás Nyelvtan 15. témakör A szöveg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva No comments yet. Sorry, the comment form is closed at this time.
Nyelvhasználati (pragmatikai) szint – meghatározói: kommunikációs környezet, nyelvhasználók viselkedése, előismeretei – megértés-félreértés lehetősége
Általában bekezdésenként. Ha tételmondatokat kiszedegetjük, akkor kapjuk a vázlatot.
A tanuló határozhatja meg, hogy melyik 9. évfolyamon kívánja a támogatást felhasználni MELY NYELVEK VÁLASZTHATÓK? HOGY VÁLASSZAK NYELVET? A Külföldi Nyelvtanulási Program keretében a Nemzeti alaptanterv szerint első nyelvként tanulható idegen nyelvek választhatók, tehát az angol, a francia vagy a német nyelv, valamint speciális esetben a kínai. A tanuló nem köteles az elsőként tanult idegen nyelvet választani, tehát azt, amelyet általános iskolában kezdett el tanulni, azonban legalább a pályázat évében (a 9. vagy a 11. osztályban) már tanulnia kell tantervi keretek közt a választott nyelvet. Elsősorban természetesen azt a nyelvet ajánlott választani, amelyben a tanuló már magasabb szintet ért el, mert a külföldi nyelvi képzés ebben az esetben a leghatékonyabb. Azonban előfordulhat, hogy az első idegen nyelvből a tanuló már szerzett nyelvvizsgát, így ezt a lehetőséget pl. további nyelvvizsga megszerzésére szeretné felhasználni. A PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ NYELVISKOLÁK, VÁLASZTHATÓ KURZUSOK A Külföldi Nyelvtanulási Programban az EMMI jóváhagyásával azok a nyelviskolák vehetnek részt, amelyek megfelelnek az adott országban elfogadott, a nyelviskolák számára szabott minősítési követelményeknek.
Magyarország Kormánya elkötelezett a hazai idegennyelv-oktatás fejlesztése iránt. A köznevelés rendszerében adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a jól használható idegennyelv-tudás elsajátítását. A tanulók eredményességének növelése érdekében elsősorban nem az óraszámok növelését, hanem a tanítás és tanulás hatékonyságának fejlesztését és a nyelvtanulás iránti motiváció erősítését szükséges támogatni, ezért az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló 1360/2017. (VI. 12. ) Korm. határozat alapján létrehozta a Külföldi Nyelvtanulási Programot (KNYP). A program kedvezményezettjei a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi, valamint a 11. évfolyamos gimnáziumi és szakgimnáziumi, továbbá a technikumi 11. vagy választható jelleggel a 12. évfolyamos tanulók, akik alanyi jogon vehetnek részt angol, német vagy francia nyelvi képzésben. A tervezett kiutazásokra előreláthatóan 2022 nyarán kerülne sor. A program pályázati felülete () hamarosan mindenki számára elérhetővé válik, így még a pályázat 2022. februári megnyitása előtt lehetőség nyílik a programban részt vevő külföldi nyelviskolák megismerésére és az utazás megtervezéséhez szükséges információk feldolgozására.
Azonban előfordulhat, hogy az első idegen nyelvből a tanuló már szerzett nyelvvizsgát, így ezt a lehetőséget pl. további nyelvvizsga megszerzésére szeretné felhasználni. Választható kurzusok A nyelvtanfolyamok kéthetes időtartamban, minimum heti 20 nyelvórával valósulnak meg. A tanulók a nyelvórákon kívül egyéb kulturális, szabadidős programok keretében is lehetőséget kapnak a nyelvtanulásra, illetve a célnyelvi ország kultúrájának, szokásainak megismerésére. Az elszállásolás családoknál vagy kortársakkal együtt kollégiumban történik, ami újabb lehetőséget teremt a nyelv elsajátítására. A nyelviskolák az újrakezdőtől a felsőfokú szintig ajánlanak tanfolyamokat. A szintfelmérést a fogadó nyelviskola végzi, tehát az a cél, hogy mindenki a megfelelő nyelvi szinten, lehetőség szerint sokszínű, soknemzetiségű csoportban tanulja az idegen nyelvet. A program keretében a tanulók külföldi nyelvtanfolyam helyett az intézményük szervezésében, partnerintézményi együttműködésben is részt vehetnek, amelynek célja, hogy a célországi partneriskoláknál fejlesszék nyelvtudásukat közös projekt megvalósítása során.