Beszélgetős mesekönyv; OBDK, Bp., 2016 (Gyermekjogi mesék) Esti tündérmesék; vál. Boldizsár Ildikó; Móra, Bp., 2016 Életválságok meséi. Mesekalauz útkeresőknek; Magvető, Bp., 2016 Igazi karácsony; ill. Szimonidesz Hajnalka, közrem. Farkasházi Réka és a Tintanyúl, kerettörténet, hangjátékrend. B. Török Fruzsina; Kolibri, Bp., 2017 + CD Hamupipőke Facebook-profilja. Meseterápiás esetek; Jelenkor, Bp., 2018 A királyné, aki madárnak képzelte magát. Meseterápiás csoporttörténetek; Jelenkor, Bp., 2019 Cd-k és hangoskönyvek [ szerkesztés] Boldizsár Ildikó: Mesék a szerelemről, Meseterápia Boldizsár Ildikó: Mesék útkeresőknek, Meseterápia Boldizsár Ildikó: Születésmesék Díjak, elismerések [ szerkesztés] Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991, 1997) Az Év Könyve Artisjus-díj (1992) Év Gyermekkönyve díj (1998, 2005) Fitz József-díj (2002) Aranyalma-díj (2003) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 MTI Ki kicsoda 2009. Szerk.
1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. 2010-2014 között a Meseterápia Központ szakmai vezetője volt. 2014 januárjában megalapította a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet, és létrehozta a Fabuláriumot, a tértől és időtől független tudástárat, amelynek szellemi vezetője. Főbb művei [ szerkesztés] Wilhelm Hauff: A szarvastallér legendája. Válogatás Hauff meséiből (Móra Kiadó, 1989) Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (Budapest, 1991) Wilhelm Hauff minden meséje művelt ifjak és lányok részére (Pesti Szalon Kiadó, 1996) A Fekete Világkerülő Ember meséi (Elektra Kiadóház, 1997) A három királyleány. Magyar tündérmesék (Palatinus Kiadó, 1999) Esti tündérmesék (Novella Kiadó, 2001) Esti mesék a szeretetről (Novella Kiadó, 2001) Esti állatmesék (Novella Kiadó, 2002) Az egynapos király. 1490 Ft A születés motívuma az életemben, a munkámban és a meséimben is hangsúlyos szerepet játszik.
A kilencvenes évek közepén pedig megnyitottak az első videókölcsönző üzletek, azaz a videotékák. Főként amerikai, többnyire B vagy alacsonyabb kategóriás szórakoztató (akció, krimi, vígjáték, stb. ) filmeket lehetett itt kölcsönözni, persze a szexfilmek sem maradhattak ki a kínálatból. Ilyen körülmények között nyitott meg 1993-ban Budapesten a Hollán Ernő utcában az első Odeon-téka, ami később aztán egy négy kölcsönzőből álló hálózattá nőtte ki magát. Vakmerő húzásnak tűnt, hogy elsőként Magyarországon szerzői filmeket hoztak be a kínálatukba a szórakoztató filmek mellé, de megérte kockáztatni, ugyanis nagyon gyorsan óriási népszerűségre tettek szert. Ezzel vette kezdetét egy több, mint két évtizeden át tartó sikersztori. Erről a filmes, videós aranykorról készített nosztalgikus hangulatú dokumentumfilmet Volt egyszer egy téka címmel Csizmazia Gábor, aki maga is a Corvin moziban található Odeon-tékában dolgozott. A téka 2018-ban zárt be, a film pedig még ugyanebben az évben el is készült.
A Volt egyszer egy téka című, kitűnő magyar alkotás mind laikusoknak, mind pedig a fiataloknak is egyfajta felettébb szórakoztató múltidézés, amelyben az Odeon videotéka egykori alkalmazottjai, törzskölcsönzők, valamint ihletért betérő híres, és kevésbé filmkészítők is mesélnek a kölcsönzés egyfajta különleges bájáról, bebizonyítva azt az embereknek, hogy a VHS-nek is létezett egy olyan milliője, ami bemutatja, mit is jelentett a kölcsönzés a fanok számára, valamint tiszteleg az összes szeretett, vagy éppen rettentően nehéz természetű kölcsönző előtt. A filmben sok más híresség mellett olyan ismert médiamogulok, filmesek, színészek is megszólalnak, vagy éppen csak valamelyest közreműködnek, mint Rudolf Péter, Hajós András, Simon Kornél, Puskás Peti, Mucsi Zoltán, Pálfi György, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence, Gigor Attila, Orosz Dénes, valamint az egykori profi bokszoló világbajnok a még ma is sokat emlegetett Kótai Mihály. A Volt egyszer egy téka, nem csupán egy beszélő fejekkel agyonterhelt porté film, hanem számos vizuális geg található meg benne, valamint a VHS-hordozóra jellemző poénnal megfűszerezett, különálló blokokkal, és archív felvételekkel kiegészített vizuális alkotás, ami közé néhol még pár másodperces tékás filmjeleneteket is betoldottak, a célból, mert valahol a filmismeretnek is ki kell ütköznie ezen alkotásban.
Volt egyszer egy téka (12) előzetes - YouTube
Legalábbis ilyen irányba halad a szép lassan teljesen digitálissá, virtuálissá váló realitásunk. Volt azonban, nem is annyira régen egy analóg (offline) világ. Egy belátható világ, aminek határai voltak. Korlátozott volt a kínálat, a hozzáférés, az eszközök nagyobbak és hangosabbak voltak.. Magnószalagok, floppy lemezek, videószalagok, filmtekercsek, bakelit lemezek, nyomtatott újságok és könyvek. Volt linearitás, kronológia. Tekerni, visszatekerni kellett, betölteni kazettáról vagy lemezről, odapörgetni, tárcsázni egy számot vagy beállítani a videómagnót, hogy rögzítse az esti filmet a televízióban, mikor nem tudott az ember otthon maradni. Magát a VHS analóg mozgóképfelvételi és lejátszási technológiai szabványt a 70-es években hozták létre Japánban, és a 80-as években nagyon gyorsan meghódította a világot. Számos moziban elbukott film videós megjelenése után vált kultikus alkotássá. Magyarországon egy évtizeddel később terjedt csak el szélesebb körben drágasága miatt. A többség kezdetben a TV-ből vett fel műsorokat, klipeket, filmeket, de hamar beindult a kalóz filmmásolás is.