Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (1863-1922) magyar író, költő, újságíró, tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának máig kiemelkedő alakja. Az 1890-es években írt népies elbeszélései és novellái hozták meg számára a kortársak elismerését.
Egyre messzebb, egyre halkabb már a mélabús zene: belévegyül lassankint az ákáclombok halk nesze. Aztán újra méla csönd van… Kél a hold a fák mögött… Vilma súgja: – Holnap este. És én súgom: – Eljövök. The post Ezeket érdemes elolvasni! Gárdonyi Géza 5 remek verse appeared first on. Hirdetés
Ha szemed lehunyod Sokáig-sokáig: Meglátod Anikót, Ő is hogy bokázik. Tied lesz a kis ház Az arany erdővel A fényes csillaggal, A csengő csengővel. Olyan a szív, mint a labda: a játszó sors dobja-kapja. Mennél inkább ütik-verik, annál feljebb emelkedik. Pünkösd napján a ligetben víg emberek sokadoznak: zöldellő fák árnyékában heverésznek, játszadoznak. És az úton pár a párral feltűnik meg elvegyül. csak én járok egyedül. Lombok közt a vadgalamb is párja mellől néz reám. Lenn a völgyben virágot szed a legény meg a leány. Lépést jön egy úri hintó, benne ifjú házasok. A nő – fehér rózsabimbó – a férje mosolyog. Este van már. Fenn az égen ragyognak a csillagok. Egy elkésett szerelmes pár a fasorban andalog. Erdőn, mezőn a bogár mind boldogságról hegedül. Gárdonyi géza verseilles. Pünkösd napján csak én megyek hazafelé egyedül. A nap letette arany-koronáját, s tüzet rakott a Mátra tetején. Ott piheni ki égi fáradalmát az erdős Mátra kéklő közepén. A lomb nem mozdul. A fűszál is áll. Kertemben ér az estéli homály. Alant a völgyben csöndbe halt a lárma.
Látom szűzies rejtőzését, angyali alázatosságát. Érezem mámorító leheletét. S arra gondolok, hogy ő is néz engem, néz fehér szépségében, ártatlan nyugodtan, mint ahogy a napot, a holdat, a csillagokat, meg egymást nézi a sok féle virág. És az üde, tiszta, alázatos szépségét bámulva, rajtam valami édes, szent megértés ömlik által. A magyar ősvallás virága a tisztesfű, a tulipán, meg a zádogvirág. A zsidó vallásé a mirrha. A mohamedáné a tubavirág. A római keresztény vallásé a liliom. A gyöngyvirág nincs benne egy nép mennyországában sem. Festők nem festik. Szobrászok nem faragják. Dal, zene nem szól róla. Pedig tündérek hajába, angyalok mellére, szüzek imádkozó kezébe illene illatos fehér gyöngytestecskéje. Ha rózsát látok, kisasszony jut az eszembe, az öltözetében és gazdagságában pompázó kisasszony. Ha tulipánt látok, a piros-szoknyás, mezítlábas, erős-szépségű parasztleányra gondolok. Gárdonyi Géza - gyerekversek.hu. A kakukkfű látása a holt leány képét költi föl bennem. Csak a gyöngyvirág az, amelynek látásakor földi nő képe nem jelenik meg sem az elmémben, sem a szívemben.
Elhagylak. De ha sírva szólsz nekem, leszállok hozzád édes gyermekem, s mint éji szellő a virágokat, megcsókolom harmatos arcodat. S ha majd te is testet vetkezed, a végső órán melletted leszek, s míg a harang kong gyászos fájdalommal, én átölelve viszlek fel magammal! Ó, talán ez igaz sem volt, ezt csupán csak álmodtam: nyári estén, csöndes estén ablakánál állottam. Fenn az égen csillagezrek, lenn a földön lágy homály: valahol a faluvégen harmonika muzsikál. Gárdonyi Géza versei - Cérnaszálak Ariadné fonalából. Valamelyik parasztlánynak tiszteleg a Gál fia. Együgyű kis hangszer biz ez: csizmadia-muzsika. S mégis, íme álmodozva hallgatjuk a muzsikát. Van abban, van, valami bús, édes-kedves mélaság, amihez csak nyári éj kell, csönd, homály és csillagok, s egy könyöklő szőke leány, kinek szeme ránk ragyog. Egyre messzebb, egyre halkabb már a mélabús zene: belévegyül lassankint az ákáclombok halk nesze. Aztán újra méla csönd van… Kél a hold a fák mögött… Vilma súgja: – Holnap este. És én súgom: – Eljövök. Mikor a gyermek gőgicsél, az Isten-tudja, mit beszél!
A tekintete ártatlan. – Ezt a kis rókát megszelídítem – mondottam otthon –, úgy kísérget majd engem, mint a kutya…. Izzadt a Jancsi. A tanító úr meghagyta, hogy le kell rajzolni Magyarország folyóit. Hát Jancsi maga elé is tette a papirost meg a térképet, s olyan kacskaringós Tiszát rajzolt a papirosra, hogy nincs az a hal, amelyik el tudott volna benne igazodni a Dunáig. –… Volt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű fekete kalapja. Sokszor meséltek róla. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot a fejére teszi, mindent tud. Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhez ért: tud olvasni az újságból, szépen szóló fűzfasípot farag, malmot csinál a papirosból, sőt azt… A minap a cica nagyot ásítva ébredt fel a tűzhely mellett. Vers a hétre – Gárdonyi Géza: Egy este - Cultura.hu. – Jó volna egy kis egérpecsenye- szólott-, megéheztem az alvásban. Azzal elindult egérvadászatra. Nem vitt magával sem puskát, sem kardot. Megfogja ő az egeret a körmével is. Fölfutott a falon a kamra ablakába, és… Mióta áll a világ, a cica meg a kutya nem szeretik egymást. A kutya azt mondja: – Én őrzöm a házat.
Története 6. századig nyúlik vissza. A 19. század közepén hagyták el. [2] Mišnjak [ szerkesztés] Rab felszíne a mišnjaki kompkikötő mellett Közigazgatásilag a településhez tartozik Mišnjak, mely a sziget déli kompkikötője, sűrű kompjáratokkal a szárazföldi Jablanac felé. Rab sziget nevezetességei 18. Nevét a közeli Mišnjak szigetről kapta, melynek északi részén egy világítótorony is található, melynek láthatósága 3 tengeri mérföld. A kompkikötőt csak a komphajók használhatják, más vízi járművek kikötése csak vész esetén megengedett. A bóra miatt a szigetet és Rabot összekötötték egy hullámtörővel, így a kompkikötés biztonságosabbá vált. Dolin [ szerkesztés] Barbattal szemben fekvő, közigazgatásilag hozzá tartozó hosszú, keskeny Dolin sziget lakatlan. Legmagasabb pontja a Samotarac 117 m magas. Északi végén (Donji rt) egy világítótorony található, láthatósága 7 tengeri mérföld.
Katolikus templom (műemlék jellegű épület). Benne Patay László hatalmas seccojával. Református templom. 1913-ban készült el neogótikus stílusban, érdekesség, hogy a tiszakécskei református templom tervei alapján épült kisebb eltérésekkel, a régi – kisebb méretű – barokk templom helyén. Árpád híd, a Dunán átívelve hotelünk felé haladva, épült 1896-ban. Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34. ) tájmúzeum. Különlegesség a 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna. Csepel Sziget Nevezetességei — Csepel Hotelek - 183 Ajánlat - Szallas.Hu. Városi képtár (Kossuth L. 26. ). Keve Galéria (Kossuth L. 49. ) időszaki kiállítások. A katolikus temetőben álló kápolna a 19. század elején épült egyszerű barokk stílusban. Mellette kör alakú kálvária építmény áll. Aqualand Termál- és Élményfürdő (Ráckeve) (Strand u. 1. ) a víz 1040 m mélységből feltörő 52°C-os gyógyvíz. Ráckevei Kis-Duna Natúrpark. Északon a Novalja-Zirce terület, középen Pag, míg a sziget déli felén a Povljana-Vlasici terület. Az északi terület egy tökéletes választás mind kisgyerekes családoknak, mind a pörgést és a hajnalig tartó bulikat szerető fiataloknak.
2696. WINDISCH Karl Gottlieb: Die Insel Tschepel. = W. K. G.. Geographie des Königreichs Ungarn Theil 1. 1780. 260. B 914/107 2697. D[IELHELM] Jfohann] H[ermann]: [Eugenius- Hegy a Vártól délre. ] = D. J. H. : Antiquarius... Bd 2. 1785. 632. B 943/116 2698. DIE INSEL Csepel. = Erdbeschreibung... Theil 3. 1787. B 372/207 2699. "INSEL Csépek (! ) wird auf das möglichste zugerichtet, damit selbe zur Jagdbarkeit... Horvátország legszebb szigetei |. dem Palatin dienen möge. " — Pressb. Ztg 1792. 70. Csepel története A Csepel-sziget földjének nagy része a jégkorszak után a Duna árterülete lett. A csepeli homok alkotó része ma is egyezik a dunai homokéval. Már a geológiai jelenkorban (holocén, kb. 10. 000 évvel ezelőtt kezdődött) alakult ki a Csepel-sziget. Leszámítva a mai Csepel területének délkeleti részét, lényegében az egész sziget a Duna jelenkori árteréből alakult. (A folyam medrét mélyítette, és így kiemelkedett az ártéri terasz. ) Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt megszállták a magyarok.
Ezt ásatási leletek is igazolják, de írásos bizonyítékaink is vannak. Szinte közvetlenül a VIII-IX. század fordulóján bekövetkezett honfoglalás után Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten, ahogy ezt egy, a XII. Horvátország: Rab szigetének látnivalói - hellovilagvlog.hu. század végén élt, ismeretlen nevű krónikaíró (akit ezért Anonymusnak, névtelennek nevezünk) megírta. Sőt, szerinte ez a sziget volt -legalábbis egy ideig- a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye. Ma már persze ennek a történetnek az igazságát nem tudjuk igazolni, hiszen Anonymus maga is háromszáz évvel az események után élt. Önértékelési kézikönyv óvoda