2017 szeptemberében színes programokkal búcsúzott el az Iparművészeti Múzeum a látogatóktól, hogy az 5 éves zárva tartás után megújulva, több mint háromszorosára nőve, modernebb környezetben fogadhassa látogatóit. Felújítás előtti fotókkal mutatom be az Iparművészeti Múzeum csodálatos épületét. Iparművészeti Múzeum története Az Iparművészeti Múzeumot a londoni és bécsi intézmények mintájara az elsők között alapították Európában 1872-ben, Rómer Flóris és Pulszky Ferenc kezdeményezésére. Az "egyetemes régiségekből" és neves hazai cégek (Herendi Porcelánmanufaktúra, Zsolnay-gyár) ajándékaiból álló gyűjteményt 1877-ig a Nemzeti Múzeumban őrizték. Új épület tervezésére 1890-ben írt ki pályázatot a kormány. Az első díjat a Lechner Ödön és Pártos Gyula "Keletre magyar! " jeligéjű terve nyerte. A munkálatok 1893-ban kezdődtek el, a felavatására 1896. október 25-én, I. Ferenc József jelenlétében került sor, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A belsőépítészeti munkák elhúzódása miatt azonban csak egy évvel később nyílt meg a múzeum a nagyközönség számára.
A századeleji főigazgatói lakás helyén kialakuló szecessziós szalon mellett a rendezvényeket szolgálja majd az alagsori konferenciaterem, illetve az időszaki kiállítótér. Kávézó, bisztró és designüzlet is létesül a teljes egészében akadálymentessé váló épület földszinti, szabadon látogatható tereiben. A múzeum külső homlokzatainak megújulása, illetve a Hőgyes utcai szárny Lechner terveinek megfelelő felépítése mellett az eredeti tervek alapján újulnak meg a belső reprezentatív terei is: helyreállítják a díszítőfestést, a festett üvegmennyezeteket, a díszített fémszerkezeteket, az ötvösmunkákat és a csillárokat is. A felújított épületre az intézmény nemzetközi szecessziós központként is tekint, a lechneri magyaros szecesszió kutatásának új helyszíneként. A május 15-i kormányhatározat 2020-ra 2 299 144 123 HUF-t, 2021-re 596 974 526 HUF-t különített el az Iparművészeti Múzeum számára. Cselovszki Zoltán főigazgatótól megtudtuk: a 2020-as évre elkülönített összeg a Ráth György-villa ingatlan-fenntartási feladatait, élőerős és technikai őrzését, az Üllői úti állványzattal, közbeszerzésekkel, műtárgyletéttel, irodabérléssel és az épületkerámiák raktározásával összefüggő költségeket, valamint a Hopp Ferenc-gyűjtemény költöztetését fedezi.
Szeptember 3-án zár az átfogó rekonstrukció előtt álló Iparművészeti Múzeum (IMM), amely a következő hetekben számos programmal búcsúzik időlegesen a látogatóktól. A zárás előtt épületséták, múzeumi jóga és interaktív programok várják az érdeklődőket, azok a látogatók pedig, akik a kiállításokon túl az épület rejtett zugaira, titkaira, raktáraira, műhelyeire is kíváncsiak, aranybérletet válthatnak – mondta az IMM csütörtöki sajtóbeszélgetésén az intézmény főigazgatója. Cselovszki Zoltán hozzátette, a rekonstrukció során a Lechner Ödön tervezte épületről rossz állapota miatt leemelt kilátótornyot újragyártják majd, az eredeti lanterna 13 tonnás hagymakupoláját azonban kiszállítják a Sziget fesztiválra, ahol az IMM sátra előtt akár meg is érinthetik a látogatók. Szeptember 3-án 0 órakor nyílik meg a múzeum, hogy estig tartó programsorozattal búcsúzzon a felújítás előtt, így lehetőség nyílik például a tetőteraszról megnézni a napfelkeltét is – jegyezte meg. A főigazgató kiemelte: az IMM a világ egyik legjelentősebb iparművészeti gyűjteményével rendelkezik, a több százezer darabos kollekciót pedig egy-két éven belül teljes egészében elérhetővé teszik az interneten.
A teljes felújítási munkákat a 2018-as hatályos építési engedélyezési dokumentáció alapján végzik el a nyertes ajánlattevők. A képre kattintva tekintse meg galériánkat az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról, látványterveiről: Ilyen lesz majd az Iparművészeti Múzeum a felújítást követően Forrás: Magyar Építők / Vikár & Lukács Építészstúdió A díszes épület felújítása során a következő restaurátor szakági munkarészek valósulnak meg: díszítőfestő, dísztégla, fa, fém, gipsz, kerámia, kő, műkő, terrazzo, üveg, vakolat és kerámia gyártástechnológia. "A rekonstrukció alapvető célja, az eredeti lechneri épületnek – úgy is, mint a múzeum 1. számú műtárgyának – a lehetőségekhez képest legteljesebb műemléki helyreállítása, míg a Hőgyes Endre utcában az eredetileg meg nem épült szárny helyén, egy olyan kiszolgáló kortárs épületszárny megépítése volt, ami – egy új bejárat elhelyezése mellett – egyrészt lehetővé teszi a korszerű technikai berendezések elhelyezését, másrészt befejezi és teljessé teszi a múzeum alaprajzi rendszerét, biztosítva egy korszerű, mai múzeum létrejöttét és működését" – olvasható a tervezőcég honlapján.
A lap betekinthetett a múzeumszakmai koncepció vezetői összefoglalójába, amelyből az derül ki: Közép-Európa legizgalmasabb múzeumát szeretnék létrehozni az 1872-ben alapított, jelenlegi, Lechner Ödön tervezte épületébe 1896-ban beköltöző Iparművészetiben. A múzeumban a zárás előtt 2 100 négyzetméterre rúgó kiállítótér 7 800 négyzetméterre nő majd, az eddig látható, kiállított tárgyak száma pedig megtízszereződik, tízezerre nő. Emlékezetes, hogy 2018-ban kiderült: Orbán Viktor miniszterelnök új irodájába, a Karmelita-kolostorba az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönöztek ki szőnyegeket (festményeket és szobrokat pedig a Szépművészeti Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból). Hiába kértük ki azonban közadatigénylésben a kölcsönzött múzeumi darabok listáját, az IMM először trükközött, majd közölte, hogy titkosíttatni akarja az adatokat. Az eljárás még folyamatban van. Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, a felújítás azonban sokáig nem kezdődött el, ugyanis a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták.
Az akkori kormányhatározat kiemelte, hogy a kormány egyetért - az emberi erőforrások minisztere szakmai programja alapján - az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete teljes körű műemléki rekonstrukciójának (a Kinizsi utcai szárny rekonstrukcióját, valamint a Hőgyes Endre utcáról nyíló új szárny megépítését is magába foglaló), eredeti lechneri tervekkel összhangban történő megvalósításával és múzeumszakmai fejlesztésével 2017-2021 között. Vagyis a végső határidő ugyan csak kitolódott. Tavaly decemberben derült ki, hogy a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. tervezheti nettó 674 millió forintért az Iparművészeti Múzeum új szárnyát. A munkához a Lechner Ödön-Pártos Gyula által 1893-ban készített terveket kell alapul venni.
A 2021-es összeg vagyonvédelmi és az állványzattal kapcsolatos költségeket fedezi, valamint az Esterházy-perrel összefüggésben várható költségeket. A COVID-19-járvány sajnos megakasztotta a műtárgyak kiköltöztetését az Üllői úti főépületből – tudtuk meg egyúttal a múzeumtól. A munkák utolsó fázisának átütemezését ezeknek a napokban tervezik. A szükséges bontási engedélyeket egy évvel meghosszabbították; eközben zajlik az ilyenkor szükséges közbeszerzési eljárások szakmai előkészítése, melyek lebonyolításával megtörténik a kivitelezők kiválasztása. "A beruházás megkezdésétől számítva továbbra is legalább három évre becsüljük a rekonstrukciós munkálatok időtartamát, további egy évet kell tervezni a belső restaurálásra és a visszaköltözés, valamint az első kiállítások installálása szintén egy évet vehet igénybe" – jelezte lapunknak a főigazgató. A múzeum 2017 őszén zárt be; a felújítás várható időtartama kapcsán a múzeum akkor is ezt a várható időtartamot kommunikálta, de a kivitelezés még nem indult meg.
A két Lotti (eredeti cím: Das doppelte Lottchen) 1950-ben bemutatott fekete–fehér, egész estés NSZK film, amely Erich Kästner német író azonos című könyvének 1. 42 kapcsolatok: A két Lotti (film, 1994), A két Lotti (film, 2007), A két Lotti (könyv, 1949), Andresz Kati, Apád-anyád idejöjjön!, Ausztria, Bécs, Bessenyei Emma, Cs. Németh Lajos, Czigány Judit, December 22., Dráma, Erich Kästner, Földesi Judit, Film, Györgyi Anna, Győry Franciska, Josef von Báky, Kassai Ilona, Könyv, Komédia, Kristóf Tibor, Kun Vilmos, M1 (televízióadó), M2 (televízióadó), Magyar nyelv, Magyarország, München, Melis Gábor, Menszátor Magdolna, Német nyelv, Németek, Németország, Nyugat-Németország, Simonyi Piroska, Uri István, Vadász Bea, Végvári Tamás (színművész), Zsolnai Júlia (színművész), 1950, 1950 a filmművészetben, 1993. A két Lotti (film, 1994) A két Lotti vagy Charlie és Louise, avagy a két Lotti (eredeti cím: Charlie & Louise – Das doppelte Lottchen) 1994-ben bemutatott egész estés német film, amely Erich Kästner német író azonos című című könyvének 2.
és 1990-es kibővülése (október 3. ) között. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Nyugat-Németország · Többet látni » Simonyi Piroska Simonyi Piroska (Budapest, 1978. február 3. –) magyar szinkronszínész, Simonyi Balázs nővére. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Simonyi Piroska · Többet látni » Uri István Uri István (Debrecen, 1945. július 3. –) Jászai Mari-díjas magyar színész. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Uri István · Többet látni » Vadász Bea Vadász Bea (Budapest, 1979. július 12. –) magyar szinkronszínésznő. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Vadász Bea · Többet látni » Végvári Tamás (színművész) Végvári Tamás (Budapest, 1937. május 20. – Budapest, 2010. május 16. ) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Végvári Tamás (színművész) · Többet látni » Zsolnai Júlia (színművész) Zsolnai Júlia, írásváltozata Zsolnay (Budapest, 1949. június 29. –) színésznő, előadóművész. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Zsolnai Júlia (színművész) · Többet látni » 1950 Nincs leírás.
Új!! : A két Lotti (film, 1950) és München · Többet látni » Melis Gábor Melis Gábor (Pestszenterzsébet, 1949. szeptember 25. –) magyar színész. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Melis Gábor · Többet látni » Menszátor Magdolna Menszátor Magdolna (Budapest, 1951. december 5. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Menszátor Magdolna · Többet látni » Német nyelv A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Német nyelv · Többet látni » Németek A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Németek · Többet látni » Németország Németország vagy hivatalosan nevén Németországi Szövetségi Köztársaság, egy szövetségi köztársaság Közép-Európában. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Németország · Többet látni » Nyugat-Németország Nyugat-Németországnak nevezték nem hivatalosan a Németországi Szövetségi Köztársaságot (gyakran Német Szövetségi Köztársaság, NSZK) 1949-es megalakulása (május 23. )
- München, 1966. július 28. ) magyar származású német filmrendező, forgatókönyvíró, színész. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Josef von Báky · Többet látni » Kassai Ilona Kassai Ilona, Zana Józsefné, született Hiller Ilona (Szeged, 1928. július 8. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, szinkronszínész. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Kassai Ilona · Többet látni » Könyv 19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv A könyv (nyomtatott papírkönyv) az UNESCO meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai (papír) információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Könyv · Többet látni » Komédia Molière Ben Jonson A komédia vagy vígjáték olyan drámai műfaj, amelyben a világot komikusan ábrázolják, ezzel a nézőt nevetésre ösztönözve. Új!! : A két Lotti (film, 1950) és Komédia · Többet látni » Kristóf Tibor Kristóf Tibor (Miskolc, 1942. február 20.
Értékelés: 12 szavazatból Luise és Lotte véletlenül találkozik egymással a nyári vakáció alatt. Hamarosan kiderül, nem véletlenül hasonlítanak annyira egymásra, mint két tojás, ugyanis testvérek, egészen pontosan ikrek. Persze a találkozás okozta öröm után szeretnék megtudni, hogy miért választották szét őket a szüleik. A két lány elhatározza, hogy helyet és szerepet cserélnek egymással. Látszólag semmi gond nem lehet, ám a tulajdonságaik és a képességeik eltérőek. A helyzet tovább bonyolódik, amikor Lotte megtudja, hogy az apjuk új asszonyt akar hozni a házba. Erich Kästner regényéből. Stáblista:
2 videó - 1950 Német, családi vígjáték, 105 perc Szüleik válása folytán még kicsi korukban egymástól elszakadó ikertestvérek egy üdülőben véletlenül találkoznak. Fondorlatos tervet eszelnek ki, hogy szüleiket újra összehozzák. rendező: Josef von Baky szereplők: Jutta Günther, Isa Günther, Antje Weisgerber, Peter Mosbacher A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Film magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: vasárnap, 2010. szeptember 19. Nézettség: 36, 163
Katyesz 2016. március 28., 11:36 Ennek a történetnek mindegy, hogy több mint 50 éve készült róla film, vagy most. Egy örök klasszikus, amit minden kislánynak látnia kell. Jó pár modern feldolgozást is láttam már, de ez sem volt csalódás.