A szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása miatt a károk időben és térben is koncentráltan jelentkeznek, ezért a helyreállítások, javítások óriási terhelést jelentenek a biztosítottak számára. A klímahatás tehát már itt van Magyarországon, és a szélsőséges helyzetekhez való alkalmazkodást követeli meg a biztosítóktól. A Generalinál azt tapasztalják, hogy évről-évre több és pusztítóbb vihart élünk át, már Európában is. A nyári viharok egyébként átlagosan 90-100 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de azért nagy a szórás: sok a kis összegű probléma, de előfordulnak akár 3-4 milliós gondok is, s az elmúlt évek viharai ez utóbbiak felé billentik a mérleg nyelvét. A káresetek száma pedig valósággal berobbant. Csak a június 7-e óta eltelt másfél hét alatt több, mint 3000 bejelentés érkezett a biztosítóhoz. Lejárt műszakival is autózhatunk – megéri halogatni a vizsgát? – Műszaki vizsga. Becsléseik szerint a károk értéke meghaladta a 600 milliárd Forintot. A legtöbb kárt Pest megyéből, azon belül is Budapestről jelentették, de Vas, Baranya és Somogy megye sem úszta meg a heves esőzéseket.
Az első két tényező fontossága a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt az elmúlt időszakban még jelentősebb lett. Autó műszaki vizsga lejárt személyi igazolvány. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag ára a szakértők szerint 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiánnyal is számolni lehet a háborús helyzet miatt. A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is általános jelenségnek tekinthető a lakosság körében, hogy a magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk. A Pénzcentrum kíváncsi volt arra is, hogy mik voltak idén eddig a leggyakoribb káresemények és hogy mennyivel számítanak magasabb összegű kifizetésekre a magyar biztosítók. Ezenkívül arról is megkérdeztük a piac fontosabb szereplőit, hogy az átlagos kárértékek drasztikus emelkedése és az állandó drágulás mellett tartani tudják-e jelenlegi árképzésüket.
2. A biztosítók is alkalmazkodnak a Kormány rendeletéhez A biztosítók a fent hivatkozott Kormány rendelet értelmében, az abban foglaltaknak megfelelően, a vészhelyzet feloldását követő 15 napig természetesen elfogadják a műszaki vizsga hiánya miatt lejárt forgalmi engedélyt. 3. A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fizetése alól nincs mentesség Egy dologra azonban nagyon kell figyelni! A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetését nem mulaszthatjuk el, nem késhetünk a díjfizetéssel, mert arra semmilyen halasztás nem vonatkozik. A koronavírus járvány következtében kialakult helyzet miatt életünk minden területén jelentősen megváltozott körülményekhez kell alkalmazkodnunk, így a biztosítási díjfizetési szokásainkon is változtatni kényszerülünk. Autó műszaki vizsga lejárt munkamenet. Mivel az elrendelt kijárási korlátozás és a rövidített nyitvatartási idők is megnehezítik a díjfizetést, ezért ha eddig csekken fizette felelősségbiztosításának díját, kérjük, hogy térjen át valamelyik elektronikus fizetési módra. Javasoljuk: A csoportos beszedés kezdeményezését.
A záporok, zivatarok ezért az elmúlt hetekben mindennapos jelenséggé váltak. A gyakran felhőszakadással és viharokkal tarkított idő persze szépen megtépázta az ország érintett területeit. Az intenzív esőzés utakat mosott el, pincéket, garázsokat öntött el és fákat csavart ki. Koronavírus és a műszaki vizsga. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint emiatt a biztosítók már május végére 2, 4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, júniusra pedig a kifizetések száma és összege további növekedésnek indult. A hazai biztosítók tapasztalatai azt mutatják, sokan még mindig azt gondolják, hogy egy lakásbiztos úgy működik, hogy egyszer megkötnek egy szerződést és onnantól ingóságuk máris teljesen biztosítva van. Pedig ez igen távol áll a realitástól, ezért az ezzel tervezők könnyen megüthetik a bokájukat, ha nem fordítanak rendszeresebben időt biztosításuk rendezésére. Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti, többek között azért, mert a szerződés nem követte az ingatlanárak növekedését, az építőanyag árak emelkedését vagy a háztartás vagyonának bővülését.
A hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások) szempontjából fenti rendelkezés szerint tehát megváltozott munkaképességű az a személy, akinek egészségi állapota legfeljebb ötven százalékos mértékű. Eltérés található tehát a megváltozott munkaképesség meghatározásánál a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: a rehabilitációs ellátás, és a rokkantsági ellátás esetében, ahol megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota hatvan százalék vagy kisebb, és a hozzátartozói nyugellátások esetében, ahol fenti mértéket kell alkalmazni. Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike – például a megváltozott munkaképesség a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül, a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be. Előfordul az az eset is, hogy az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike később ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik.
A mentesülés a munkaadót utoljára abban az évben illeti meg, amikor a fiatal a 23. életévét betölti. A rehabilitációs hozzájárulás évenkénti, a minimálbérhez igazított növelése egyértelműen komoly hatást gyakorolt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátájának növekedésére, így ha a kötelező foglalkoztatási szinthez tartozó személyek köre bővül, akkor bizonyosan sokkal többen jutnak majd munkalehetőséghez. • foglalkozási rehabilitációs mentorok A változások között ugyancsak jelentős a foglalkozási rehabilitációs mentorok alkalmazásának a lehetősége, akik szintén – legalább napi 4 órában alkalmazva – beszámítanak majd a kötelező foglalkoztatási szintbe, mindemellett pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy helyezkedhessen el tartósan a nyílt munkaerőpiacon, és számukra egy valóban befogadó, akadálymentes munkahelyi környezet feltételeit biztosíthassák a munkaadók. Az adott munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számától függ, hány fő mentor számítható be a kötelező foglalkoztatási szint szempontjából.
Kérdésed van, bizonytalan vagy? Keress bizalommal minket a vagy az e-mail címeken! Jogszabály: Magyar Közlöny 2020. évi 285. száma 2020. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról Harhai Andrea 2021-01-15T09:43:37+01:00
Megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban! | SINOSZ Kihagyás Változott a jogszabály 2021. január 1-től Megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban! 2021. január 1-jétől megszűnt a keresetkorlát! Az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) módosító rendelkezéseit (2020. évi CLXXI. törvény). Ennek következtében 2021. január 1-jétől megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás) részesülők számára. Fontos tehát, hogy 2021 januárjától nem kell választani az ellátás és a kereset között! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a módosítás mind a megváltozott munkaképességű személyek számára, mind pedig az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkaadók számára számos pozitív változást eredményez. A módosítás előtt a munkaerőpiacon egyébként is hátrányos helyzetben lévő személyek jellemzően az ellátás mellett döntöttek a kereseti korlátot meghaladó, magasabb jövedelmet kínáló lehetőség helyett.
A rendelkezés arra irányul, hogy amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőnek az ellátás folyósítása alatt csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat állapítanak meg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ne kerüljenek megszüntetésre. Indokolt továbbá a jogszabály technikai pontosítása, mivel a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, ha a biztosított keresőképtelennek minősül. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény lehetőséget nyújt az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó általános szabályozástól való törvényi eltérésre. Az Mmtv. szerinti ellátások megtérítésével érintett ügyek lefolytatása speciális jellegük miatt fokozottabb figyelmet és hosszabb időtartamot igényel, ezért az Mmtv. -ben indokolt bevezetni a megtérítési ügyeket tekintve az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó külön rendelkezést, amely szerint az ügyintézési határidő a kötelezett személy ismertté válása napján indul.
Választási helyzetbe kényszerülve sokan választották a biztos ellátást és nem a bizonytalannak tűnő munkalehetőséget. A munkaadók számára szintén nehézséget teremtett a kereseti korlát megléte, hiszen egy adott vállalaton belüli karrierlehetőséget, előrelépést sokan visszautasítottak az előbbiekben részletezett okokból. A módosítást a nagyobb érdekvédelmi szervezetek – köztük a SINOSZ – évek óta szorgalmazták és kezdeményezték a törvény módosítását. Számos teendő van még a munkahelyek akadálymentesítése és az észszerű alkalmazkodás területén, de ez egy kiemelten fontos lépés, mely hozzájárul, hogy minél több megváltozott munkaképességű, siket és nagyothalló személy legyen jelen a nyílt munkaerőpiacon. A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB VÁLTOZÁSOK • pályakezdő fiatalok Véleményünk szerint a módosítás kiemelten pozitív változásokat hoz a pályakezdő siket és nagyothalló fiatalok számára is, hiszen a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek, vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékossággal élő hallgatónak minősül.
Az egészségi állapot, illetve az erre tekintettel megállapított társadalombiztosítási ellátások mind a jogszerző (az elhunyt hozzátartozó), mind a jogosult (a túlélő hozzátartozó) személyével kapcsolatban jelentőséggel bír. Az cikke. A hozzátartozói nyugellátások leggyakrabban előforduló esete az özvegyi nyugdíj, mely a napi életben nagyon sok kérdést vet fel. Az egyik ilyen terület a megváltozott munkaképesség hatása erre a hozzátartozói nyugellátásra. Ez az egészségi állapot, illetve az erre tekintettel megállapított társadalombiztosítási ellátások mind a jogszerző (az elhunyt hozzátartozó), mind a jogosult (a túlélő hozzátartozó) személyével kapcsolatban jelentőséggel bírnak Jogszerzés Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság – azonosan a többi hozzátartozói nyugellátással – az elhunyt jogszerző által megszerzett szolgálati idő alapján keletkezik. A jogszerzés akkor állapítható meg, ha az elhunyt nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett az elhalálozási életkorára meghatározott mértékű szolgálati idővel.