Fő tér Fő tér, jobbra a Városháza Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest III. kerülete (1873–) Földrajzi adatok Elhelyezkedése Fő tér Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 02′ 35″ Koordináták: é. 19° 02′ 35″ A Wikimédia Commons tartalmaz Fő tér témájú médiaállományokat. A Fő tér Budapest III. kerületében a történelmi Óbuda városrész egykori központja volt, majd Budapest megalakulásával a III. kerület központja lett. Közlekedési jelentőségét a 21. századra ugyan teljesen elvesztette, de kulturális értelemben a kerület egyik legfontosabb helyszíne maradt. Története [ szerkesztés] A törökök kiűzése (1686) után újjáépült város első központja még az 1749-re felépült Szent Péter és Pál-főplébánia-templom előtti terület volt (mivel vélhetően a hódoltság alatt is itt volt). Ide épült az első községháza, az első iskola, katolikus mellett az óbudai református templom, az óbudai zsinagóga, a piac, a kocsma és a temető is. A mai Fő tér és Szentlélek tér területe ekkor még beépítetlen volt, ott legfeljebb csak romok voltak a török háborúkból, mígnem az 1730-as évektől kezdve a környéket birtokló Zichy család fogott ott építkezésbe.
(58. kép) Mekkora volt a vendéglő kapacitása, hány vendég fért el benne, hány évig működött, ma már nem tudjuk. 52. ábra: Az Inga órához vendéglő hirdetése Az Új Sipos Tovább sétálva a Fő téren, az Önkormányzat épületével szemben találjuk az Új Sipos halászkertet. Hangulatos belső termeivel és kedves belső udvarával méltán népszerű a belföldi vendégek és a külföldi turisták körében. Szintén egyike azon kevés óbudai vendéglátóegységeknek, amelyek létesítésük - jelen esetben 1898 - óta töretlenül üzemelnek. Ismertetésére mégsem itt kerül sor, mert funkciója hosszú éveken át, alapításától kezdve az 1930-as évek végéig nem vendéglő, hanem kávéház volt. (59. kép) Így története a Kávéházak című fejezetben olvasható bővebben. Tovább sétálva a téren már csak lakóházakat találunk. A vendéglők jegyzékének tanúsága szerint régen még a Fő tér 5. szám alatt is működött bormérés. Nem tudjuk ma már, hogy volt-e neve ennek a kocsmának vagy sem, csak a tulajdonosok neve ismert. A kocsmát 1882-ben Bendl István alapította, őt követte 1903-ban Sterio R. Sándor, neve alapján ítélve olasz származású ember, ami nem csoda, mert az 1800-as évek végén sok olasz munkás telepedett meg Óbudán.
Óbuda, az Óbuda, sokan azonban nem is tudják micsoda értékek veszik őket körül, amikor a Fő tér és a Szentlélek tér környékén járnak. Pedig érdemes körülnézni. Az óbudai Fő tér már az ókori rómaiak korában is központi helynek számított. Errefelé állt az aquincumi katonai város központja, és innen vezetett át híd a szigeten álló helytartói palotába. A terület később a mindenkori magyar királyné uradalmává vált. A középkorban a téren székesegyházat, leányneveldét, egyetemet emeltek. A Zichy család pedig pontosan itt építtette meg kastélyát, amely kiemelte az ismeretlenségből a területet. A XIX. században a tér szomszédságában épült Buda fő zsinagógája, a huszadikban a város leghosszabb panelháza. Mostanában az ország legnagyobb nyári fesztiváljára özönlenek a turisták a közeli szigetre, de sokan megállnak itt, a Fő téren is – talán csak mert eltévedtek, talán mert hallották, hogy érdemes. Az Árpád híd lábánál megbúvó tér tulajdonképpen nem is egy tér, hanem rögtön kettő, a Fő és a Szentlélek tér ugyanis közvetlenül egymás mellett található.
Két év szünet után idén ismét meg lehet ünnepelni a harmadik kerület napját. Programok lesznek május 7-8-án a Fő téren, Szentlélek téren, Kobuci Kertben és a Csobánka téren – A Fő téren, a Szentlélek téren és a Kobuciban minden korosztály számára izgalmas koncertek, utcaszínház és kalandvár várja a vendégeket reggeltől estig. Csak néhány név a fellépők sorából: Halász Judit, Udvaros Dorottya, Charlie, a Margaret Island, A GRUND, a Carbonfools, a Magyar Rhapsody Projekt vagy a Kerekes Band. A Csobánka téren lesz kutyás és katasztrófavédelmi bemutató, Bogár Muzsika zenekar, látványos utcai felvonulás, Vastag Tamás és a Stúdió 11 Ensemble koncertje szórakoztatja a vendégeket. A zenés családi és gyerekprogramok mellett kézműves kirakodóvásár, streetfood gasztrosétány és italok széles választéka várja a kikapcsolódni vágyókat. Óbuda Napján adják át a kerület rangos díjait elismerve azokat a kiemelkedő teljesítményeket, amelyek Óbuda-Békásmegyert gazdagítják, az itt élőket szolgálják. A program itt érhető el.
A ház másik traktusában 1899-től 1905-ig Mersch Konrád kerthelyiséges kocsmája működött. A kereskedés és a kocsma a ház 1900 körüli emeletesre átépítése után is megmaradt, emellett borbélynak és fogtechnikusnak is helyet adott, valamint 8-10 lakója is lett a Gebhardt családon kívül. A Városházával szemben (a Rathhaus Platz 88, majd Stadthaus Platz, Főtér 6. ) kereskedések, kávéházak működtek, gyakran változó tulajdonosokkal, bérlőkkel. A tér nyugati oldalán lévő két ház közül a Kórház utca sarkán lévő (Prefectorats Gasse 206, majd Stadthaus Platz, Főtér 4. ) eredetileg az uradalmi jószágigazgató (prefektus) háza volt, később a Főváros tulajdonába került. A tér keleti oldalát a Zichy-kastély, majd a Katonai Ruházati Bizottság raktárépületének hosszú homlokzata adja. A téren lóvasút is közlekedett (az 1878-as térképen egy visszafordító vágányvégződéssel), a villamosítás 1896-ban történt, ezt követően a vágányok elágaztak a Laktanya utca felé, majd a Kórház utca felé a Flórián teret és Vörösvári utat elérve (5, 7-9, 11-es villamosok).
Gusztáv Gratz Akadémiai Kiadó, 1992 - 413 oldal 0 Ismertetők A Google nem hitelesíti a véleményeket, de nem valós információk észlelése esetén ellenőrzi és eltávolítja őket
Gyermekkorának 'multikulturális' helyszínei? Gölnicbánya, Igló, Kolozsvár és Beszterce? képessé tették arra, hogy a különböző nemzetiségek közötti ellentéteket 'felülről' tudja szemlélni. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi felemelkedés a soknemzetiségű Magyarországon a nem magyarok számára is lehetséges, kivéve, ha szembefordulnak a magyar szupremáciával. Éppen ez vezértelte, hogy nem vállalt semmiféle közösséget az 1918-1919-es eseményekkel, mivel elutasította a radikális változásokat. Óriási történelmi hibának tartotta a Monarchia szétbomlasztását, felhívta a figyelmet a nagyhatalmak közép-európai politikai térnyerésére. Az 1930-as évek közepétől szomorúan konstatálta, hogy az akkori politikai struktúra nem kedvez az általa rögzített elképzeléseknek. Gratz gusztáv a bolsevizmus magyarországon élő. Fontosnak tartotta a környező államokkal történő jó kapcsolatokat, óva intett a demagóg szólamoktól. Történeti munkáiban ennek a félelmének kereste a bizonyítékait. Igen termékeny életművet hagyott maga után, politikai és gazdasági tárgyú írásainak száma több százra rúg.
Különösen izgalmas memoárja, amelyben fontos információkat rögzített családja múltjáról, illetve személyes pályafutásáról. Irathagyatékának jelentős részét a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete őrzi. A Magyar Tudományos Akadémia 1941. május 16-án választotta levelező tagjává. Politikai irányeszmék a kiegyezés korszakában című székfoglalóját 1941. december 15-én tartotta meg. Fő művei: Nemzetközi jog. Pozsony-Bp., 1899., 2. bőv. kiad. Bp., 1906. ; Alkotmánypolitika. Pozsony-Bp., 1900. ; Tisza Kálmán. Bp., 1902. ; A liberalizmus. Bp., 1904., Általános választójog és nemzetipolitika. Bp., 1905. Gratz Gusztáv: A bolsevizmus Magyarországon. Betiltott! (meghosszabbítva: 3176303510) - Vatera.hu. ; A bolsevizmus Magyarországon. Többekkel. Szerk. Bp., 1920. ; Politikai és gazdasági liberalizmus. Bp., 1922. ; Die wirtschaftliche Zusammenbruch Österreich-Ungarns. Szerzőtárs: Richard Schiller. Wien, 1925. ; Európai külpolitika. Bp., 1929. ; Die äussere Wirtschaftspolitik Österreich-Ungarns. Mitteleuropäische Wirtschaftspäne. Szerzőtárs: Richard Schüller. Wien, 1930. ; The economic policy of Austria-Hungary during the war in its external relations.