A KEKKH weboldalán keresztül elérhető Webes ügysegéd alkalmazásnak köszönhetően számos dolgot már elektronikusan is intézhetünk. Az Origo tesztelte a szolgáltatást, belevetettük magunkat az e-ügyintézés bugyraiba, így Önnek már nem kell bajlódnia a feltérképezésükkel, útmutatásunk nyomán gondtalanul élvezheti, hogy otthonról, sőt, mobiltelefonja segítségével akár bárhonnan eljárhat bizonyos ügyekben. Nemzeti civil kontroll. Kalandvágyó kollégánk ezúttal arra gondolt, megnézi, milyen lehetőség van, ha az autónkkal kapcsolatban szeretnénk intézkedni. A oldalt megnyitva és a Webes ügysegéd ikonra kattintva ismét megjelent az alkalmazás már ismerős tájékoztató felülete. A gépjármű-ügyintézéssel kapcsolatban a következő lehetőségeket találtam: – gépjármű tulajdonváltozásának bejelentése a korábbi tulajdonos által, – gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása / forgalomba történő visszahelyezése / forgalomból történő ideiglenes kivonás meghosszabbítása, – gépjármű-adatlekérdezés. Eladtam a kocsim A Webes ügysegéd információs felületét azért is érdemes végignézni, mert az egyes ügyek költségeiről is tájékoztatást ad, így legördítve az oldalt azzal szembesültem, hogy ha régebbi tulajdonosként be akarom jelenteni a tulajdonosváltást, akkor ingyenes az ügyintézés, míg ha forgalomból való kivonásról vagy ismételt forgalomba helyezésről van szó, akkor 2300 forintba kerül.
A biztos hangsúlyozta: az bizottság egyetért azzal, hogy közös megközelítésre van szükség a NGO-kkal kapcsolatban, meg kell védeni működésüket a külső beavatkozásoktól és biztosítani kell, hogy részesülhessenek a belső piaci előnyökből. Hozzátette: a testület nem veti el, hogy rendes jogalkotás útján megvalósítsa a jelentés céljait, azonban csakis a szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően. "A tagállamok hatáskörét ezen a területen szigorúan tiszteletben kell tartani" -emelte ki. Sergey Lagodinsky német zöldpárti képviselő, jelentéstevő, felszólalásában felhívta a figyelmet: fontos, hogy egy civil szervezetnek meglegyen a lehetősége, hogy határokon átnyúló tevékenységet folytathasson. Mint mondta, sok nonprofit szervezet európaiként azonosítja önmagát, de nem képesek terjeszkedni az EU-ban. A jelentés célja, hogy európai polgárok egyesületeket alapíthassanak, amelyeket európai szervezetként jegyeztethetnek be, de nem javasolja az tagállami szabályozás megszűntetését. Ki Vezette Be A Forintot: Na, Ki Is Vezette Be A Devizahitelt? - Nemzeti Civil Kontroll. Donáth Anna a Momentum politikusa felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy "egyes uniós tagállamok kormányai teljes kontroll alá akarják vonni a NGO-kat. "
CIVIL KONTROLL Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) CIVIL KONTROLL Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaság (Kft. ) Állapot cégjegyzékből törölve Adószám 11554644309 Cégjegyzékszám 09 09 005208 Teljes név Rövidített név CIVIL KONTROLL Kft. Ország Magyarország Település Létavértes Cím 4281 Létavértes, Batthyány u. CIVIL KONTROLL Kft. rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése. 47/B. Fő tevékenység 74. 12 Számviteli, adószakértői tevékenység Alapítás dátuma 1997. 07.
"Itt az ideje, hogy az Európai Bizottság olyan jogszabályt alkosson, amely megvédi a civil szervezeteket" – mondta. Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő szerint a jelentés a tagállami hatáskörök elvonására tesz javaslatot. Nemcsak hogy megfosztaná a tagállamokat az érdemi szabályozás lehetőségétől, de még az állampolgároktól is elvenné a tájékozódás jogát is – mondta. Schaller-Baross Ernő úgy fogalmazott, "ez a föderalista törekvés azt elvet akarja intézményesíteni, hogy az NGO-k a törvény felett állnak. A mi felfogásunk ellenben az, hogy az alkotmányos rend és a részvételi demokrácia, arról szól, hogy a közélet résztvevőinek működése átlátható, megismerhető, így a civil szerveztek elszámolnak pénzügyeikkel, tevékenységeikkel – hangsúlyozta. A képviselő hozzátette: "Fidesz és a magyar kormány kiáll a nemzetállamok Európájáért, a nemzeti szuverenitásért és az alkotmányos rend védelméért. Nem engedünk a baloldali nyomásgyakorlásnak, senki sem állhat a törvények felett". Forrás: Tovább a cikkre »
A Concorde-nak adott interjúban azt mondta: Oroszország 2014 óta "szégyenlős háborút" folytat Ukrajnával szemben, amit az oroszok ukrán polgárháborús "hacacáréként" kezelnek, és azt a képet szeretnék fenntartani, hogy mindennek Vlagyimir Putyin állama nem részese. A történész szerint az oroszok nem öltik magukra az agresszor szerepét, és nem sértik meg a nemzetközi szerződéseket. A szakértő arról is beszélt, hogy az oroszok továbbá nem rendelkeznek a megfelelő számú megszálló erővel, még Ukrajna egy részének megszállásához sem. Az orosz hadsereg ugyanis nem képes jelenleg arra, hogy egy 40 milliós országot elfoglaljon, kiváltképp azért, mivel az ukrán hadsereg sokkal jobban felszerelt, mint volt nyolc évvel ezelőtt, továbbá sokkal inkább motivált is, mint az orosz. "Az ukrán hadsereg nagyon komoly veszteségeket tudna okozni" – fogalmazott Gyurcsány extanácsadója. Sz. Bíró Zoltán, Gyurcsány Ferenc korábbi külpolitikai tanácsadó testületének tagja (Fotó: MTI/Soós Lajos) A történész szerint már csak azért sem fog támadni Oroszország, mivel képtelen lenne Ukrajnát politikailag és gazdaságilag konszolidálni.
Orbánék feltűnően fagyosan viszonyulnak az ukrán szuverenitás kérdéséhez. Vajon mit nyerne a magyar kormány, ha sor kerülne keleti szomszédunk feldarabolására? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása. "Radikálisan félreérti a helyzetet a kormány, ha azt feltételezi, hogy előnyökre tehet szert az éppen élet-halál harcát vívó Ukrajnával szemben, és eljöhet az ideje a területi igények érvényesítésének a Kárpátalján. Ez teljesen megalapozatlan remény – már amennyiben valóban gondolkodnak ezen kormánykörökben –, aminek kinyilvánítása végső soron éles konfliktushoz vezetne az Európai Unióval" – mondta a HVG-nek a vele készült interjúban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Sz. Bíró szerint pont a kárpátaljai érdekek szem előtt tartása indokolná, hogy Magyarország ne konfrontatív álláspontot képviseljen Ukrajnával szemben, hanem nagyvonalú politikát folytasson. "Közismert, hogy Ukrajnában a magyarnál lényegesen nagyobb létszámú a román és a lengyel kisebbség, de az ő sorsukért nem a magyarhoz hasonló módon aggódik Bukarest és Varsó, hanem az együttműködést keresik Kijevvel. "
Sz. Bíró Zoltán jelezte, hogy önmagában már azzal megsértette az 1975-ös Helsinki Záróokmányt Oroszország, hogy erővel fenyegette szomszédját a vele kialakult vitában. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hónapokban közel 190 ezer orosz katonát vontak össze az orosz–ukrán határon. Nem reagált jól a moszkvai tőzsde a "békefenntartó" csapatok bevonulására, mert a reggeli kereskedés óta 14 százalékkal esett a részvények ára. Kialakult az az állapot, amikor a befektetők szabadulnak az orosz részvényektől, ami kellemetlen hír az orosz gazdaságnak. Még akkor is, ha az ország devizatartaléka rekordnagyságú, eléri a 650 milliárd dollárt; ez leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt évben drasztikusan emelkedett a kőolaj és a földgáz ára. Ezzel függ össze, hogy Európát kevésbé érintené kellemetlenül, ha Moszkva elzárná az olajcsapokat, mert ez máshonnan pótolható. Sokkal nagyobb gondot jelentene a földgázszállítások leállítása – jelezte a kutató. Igaz, az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban felgyorsította azokat a tárgyalásait, amelyek azt célozták, hogy Európába a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségben szállítsanak cseppfolyós földgázt Amerikából és az Öböl-menti országokból.
A kérdés természetesen megfordítható: amennyiben Oroszország nem szállítja Európába az energiahordozókat, akkor ez komoly veszteséget jelent a politikai vezetésnek, és a devizatartalékokat hamar felélné az ország – hangzott el. Medvegyev első elnöki ciklusának letelte után 2012-ben ismét Putyin lett az ország első számú vezetője, és komoly energiákat mozgósított, hogy újraszervezze Oroszország vezetésével az eurázsiai gazdasági térséget, Ukrajna részvételével. Erőszakkal senkit nem kényszerítenek ebbe – hangzott a putyini ígéret, de a szép szavak politikája nem tartott sokáig. Bíró Zoltán meggyőződése szerint nem Oroszország biztonsági igényei állnak a mostani konfliktus hátterében. Az Egyesült Államok és a NATO éppen az elmúlt hónapokban jelezte, hogy hajlandó tárgyalni az oroszok kérte biztonsági garanciák egy részéről. Ukrajna NATO-tagsága pedig belátható időn belül nem realitás – ez mindenki számára világos. Moszkva viszont azt szeretné elérni, hogy soha ne lehessen a szomszédos állam a nyugati katonai szövetség tagja.
A történész szerint a két nemzetiség anyaországa abból indul ki, "hogy most támogatni kell az ukránokat, és ha majd a helyzetük rendeződik, sokkal könnyebb lesz megoldást találni az ukrajnai nemzeti kisebbségek ügyében". Az interjút teljes terjedelmében elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360 -on. ©