Emlékkönyv - Vida Mónika Ruth Zongorahangversenye Műsor: J. S. Bach – A. Siloti: h-moll prelúdium BWV 855a Joseph Haydn: C-dúr szonáta Hob. XVI/48 Liszt Ferenc: Vallée d'Obermann S. 160. Maurice Ravel: Jeux d'eau Liszt Ferenc: La Campanella ***** Ludwig van Beethoven: C-dúr szonáta op. 2. no. 3. Frédéric Chopin: f-moll ballada op. 52. 4. Claude Debussy: Clair de lune Liszt Ferenc: f-moll transzcendens etűd no. 10. Center mozi műsor duna plaza. Közreműködik: Vida Mónika Ruth - zongora Vida Mónika Ruth zongoraművész gyermekkora óta a zene szeretetének szenteli életét. Álma, hogy a muzsika öröme és gyógyító ereje mindenkihez eljusson. Fiatal kora ellenére a legtöbb európai országban koncertezett már, fellépett Afrikában, az Egyesült Államokban és több ázsiai országban is. Országos és nemzetközi sikereit követően mindössze 14 éves volt, amikor megnyerte élete első nemzetközi versenyét Szerbiában, majd röviddel ezt követően Kínában debütált a Shanghai-i világkiállításon. A többszörös verseny-győztes legutóbb az V. Coimbra Zongora Világtalálkozón állhatott dobogóra, és az Olasz Parlament kitüntetésében részesült kiváló zenei munkásságáért.
Egyetemi tanulmányai végeztével újságírói állást vállal, a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál (1923-1926). Álláshoz jut a Fővárosi Könyvtárban (1927-1948). Huszonöt különböző irányzatú és érdekeltségű folyóiratban publikál tanulmányt, esszét, kritikát, recenziót. Latin és görög nyelvű művek mellett németül, franciául valamint angolul is olvas. Első felesége Angyal Ilona, akivel 1929-ben köt házasságot, és akitől 1936-ban válik el. Sziget - Könyv - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Kerényi Károllyal megalapítják a Sziget-kört (1935), azt a klasszikus görög hagyományból merítkező szellemi szövetséget, amelyhez csatlakozott Szerb Antal, Németh László, Kövendi Dénes, Dobrovits Aladár, Molnár Antal és mások. 1936-ban megírja a Magyar Hyperiont, első írói korszaka ars poeticáját. 1937-ben feleségül veszi Kemény Katalint. Lakást bérelnek Óbudán, a Remetehegy oldalában. 1940-1944: háromszor kap behívó parancsot (1942 április-szeptember: orosz frontszolgálat). A háború alatt is fordít - Lao-ce, Böhme, Hérakleitosz, Kungfu-ce, Henoch műveit. Első esszékötete, A láthatatlan történet1943-ban jelenik meg.
Tavaly ősszel a Margó Irodalmi Fesztiválon a magyar olvasók abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy egyszerre két izlandi szerzővel is találkozhattak. Vendégünk volt ugyanis Sigríður Hagalín Björnsdóttir és Jón Kalman Stefánsson, akik a civil életben egy párt alkotnak. Stefánsson neve nem ismeretlen a számomra, hiszen minden magyarul megjelent kötetét olvastam már – és tulajdonképpen ő az, aki megszerettette velem Izlandot, az izlandi irodalmat. Eléggé egyértelmű volt tehát, hogy Björnsdóttir regényét is elolvasom: hiszen meg kellett tudnom, hogy egy nő, aki Izlandon él, nem mellékesen Stefánsson élete párja, vajon milyennek írja le, milyennek látja hazáját. A sziget [előrendelhető]. A fülszöveg alapján azt éreztem, hogy kettejüket nem érdemes igazán összehasonlítani, hiszen A sziget elsősorban egy disztópia, egy izgalmas politikai thriller – ugyanakkor nem mondanám azt sem, hogy messze áll a szépirodalomtól. Izlandon az élet (ha nem számítjuk az ottaniak harcát, amit a természettel kell megvívniuk) majdhogynem irigylésre méltó, szigetországként egyfajta izolált környezetben élnek.
Az ellátásukról az egykori gondnokuk fia, Barrett Lee gondoskodik, hiszen a szigeten se meleg víz, se telefon, se komp. A jóképű fiatalember mindig is Chesshez vonzódott, ám most felébreszti a Tate-ben lánykora óta szunnyadó szerelmet. Bármennyire is háborítatlan a sziget, a négy nő élete újabb és újabb fordulatokat hoz: Tate és bimbózó kapcsolata Barrett-tel, India és az akadémiáján festőhallgató Lula Simpson viszonya, Birdie, akit meglep a volt férje hirtelen feltámadt gyengédsége, és végül Chess, aki a naplójában felfedi minden titkát, a szomorú szakítását a normális élettel és Michael halálát.
Vajon hány karton cigit vitt magával?
Andrea Gerák – Life is a journey, a song, a dance, a picture, a book… / Az élet egy utazás, egy dal, egy tánc, egy kép, egy könyv…
Hiszen az izlandiak kemény munka árán érték el a katasztrófa előtti kényelmes életszínvonalukat, ha egyszer sikerült, talán újra megtörténhet. Csak követni kell a kormány utasításait, ők vezetik a népet a megoldás felé. Vagy mégsem? A cselekmény két szálon fut, az egyik a jelen, amikor a tragédia történik. Hjalti, a fiatal újságíró épp szakít szerelmével, a kétgyermekes, hegedűművész Maríával és rövid időn belül (egy korábbi ismeretség révén) a belügyminiszternő stratégiai munkacsoportjában találja magát. Feladata tájékoztatni a lakosságot a kormány döntéseiről és meggyőzni őket, hogy egyedül az az út járható, amelyet számukra kijelölt az ország vezetése. A sziget könyv 3. A másik szál a regény elején még sok kérdést hagyott bennem, azt sem tudtam ki a főhős és miért lakik magányosan egy elhagyatott tengerparti házban. Néhány fejezet után azonban már tisztult a kép és nyilvánvaló lett, hogy mi a két idősíknak a célja, mondanivalója. Nem lettem boldog tőle. Sigríður Hagalín Björnsdóttir fikciója riasztó képet fest arról a jövőről, amely bármikor, bármelyik országban kialakulhat.