Február 21-től március 10-ig tart az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, valamint március 10-én választanak köztársasági elnököt is - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Novák Katalin válthatja Áder Jánost (Fotó: MTI/Mónus Márton) Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek. A felkérést Novák Katalin elvállalta. Novák Katalin december 31-ével lemondott a családokért felelős tárca nélküli miniszteri tisztségéről, feladatait Gulyás Gergely veszi át. Áder János jelenlegi államfő második elnöki mandátuma 2022. Köztársasági elnök választás élő. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra. Továbbá ismert dátum az is, hogy Áder János április 3-ára írta ki az országgyűlési képviselő-választást, valamint ekkor lesz a gyermekvédelmi népszavazás is. A parlamenti választásról minden fontos információt itt gyűjtöttünk össze.
Április 3-ára írta ki a kormány által kezdeményezett "gyermekvédelmi" népszavazást is Áder János. Köztársasági elnököt választ a parlament | hirado.hu. Érvénytelen szavazatot javasol tíz civil szervezet a kormány kiközösítő népszavazásán Áder János köztársasági elnök április 3-ra írta ki az országgyűlési választást, amivel egy időben tartják a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazását. A "gyermekvédelminek" nevezett népszavazás kapcsán civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon… Választás 2022 – Az országgyűlési választás menetrendje Április 3-ára írta ki az országgyűlési képviselők választását Áder János köztársasági elnök, a választás kitűzésével azonban hivatalosan még nem kezdődött meg a kampány, mert az a választást megelőző 50. napon, azaz február 12-én indul. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek:… Kiírta Áder János a választást 32 évvel ezelőtt, az első szabad választások eredményeként Magyarország független, demokratikus ország lett.
Özvegyi nyugdíj milyen esetben jár? Özvegyi nyugdíj kinek jár? Ki tudja, hogy az özvegyi nyugdíj jár -e újból ha valaki elválik, és az előző férje után viszont kapta. Özvegyi nyugdíjról mennyi idő alatt jön határozat? Öregségi nyugdíjban részesülő feleségnek jár özvegyi nyugdíj a férje után aki szintén öregségi nyugdijban részesült?
E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét. Kinek és mikor jár un. ideiglenes özvegyi nyugdíj? Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor: - a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy - megváltozott munkaképességű, vagy - házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is… ha az erre jogosító feltételek valamelyike: - a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül következik be, - a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.
Speciális esetek Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az előzőekben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és - bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után - ismét házasságot kötöttek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Mennyi az özvegyi nyugdíj nagysága, mértéke, mitől függ az összeg?
A törvény meghatározása szerint különélő az, aki a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él. A regisztrált élettársi kapcsolatban élők - ez lényegében az azonos neműek házassága - az özvegyi nyugdíj szempontjából a házastársakkal azonos módon bírálandók el. Az igénylés módja Az özvegyi nyugdíj iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságoknál, illetve ezek kihelyezett szakegységeinél, kirendeltségeinél, vasutas dolgozók esetén a szolgálati főnökségnél kell előterjeszteni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.
Miközben ő egyáltalán nem kevesebbet (sőt esetleg még többet is) dolgozott, mint a házastársa, és munkájának az eredménye közhaszon lett (a felnevelt gyermek(ek) személyében). Valójában nem méltányos az a helyzet, hogy ekkor csak a formális munkahelyen dolgozó házastársnak képződik nyugdíjjogosultsága. A méltányos az lenne, ha a jogosultság közös lenne. De egy házaspár gyermek nélkül is dönthet olyan családon belüli munkamegosztásról, hogy az egyik fél otthon marad, a háztartást vezeti, és ezzel támogatja a másik fél munkáját. A nyugdíjakban ez is nagy különbségként csapódik le, miközben ez indokolatlan. Egy méltányos megoldás például az lehetne, hogy a házasság alatti nyugdíjas jogszerzés közös. Technikailag ezt leginkább egy (amúgy már rég megígért) egyéni számlás rendszerben lehetne megvalósítani. Az "egyéni" számlák maradhatnak, de váláskor vagy nyugdíjba vonuláskor a házastársak azon lévő összegeit újraosztanák úgy, hogy a két fél házasság alatti összes jogszerzését elfelezik közöttük.
Ha valaki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatja a munkáját, amivel legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíját kéri folyósítani. Ha valaki magasabb nyugdíjat szeretne, nyugdíjbónuszt szerezhet, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik. A bónusz 30 naponként fél százalékkal növelheti a nyugdíjat - hívja fel a figyelmet Farkas András, nyugdíjszakértő. A nyugdíjbónusz szerzésének feltétele legalább húsz év szolgálati idő, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, ami idén és jövőre 64 év és 183 nap, 2022-től 65 év. A nyugdíjtörvény szerint aki a korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.