Főoldal Heinzely Alapítvány a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium javára A szegény sorsú tanulók támogatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a családjuktól távollevő tanulók támogatása, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása. Az Egyetemi katolikus Gimnázium és a Szécheny György Katolikus Kollégium Pedagógiai programjában foglalt célok és feladatok támogatása. Adószám: 18117376-1-41 A nyomtatható 1%-os nyilatkozat letöltése Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése! Nézd meg a szervezet weboldalát vagy keress rá hasonló tevékenységű gyűjtésekre itt: Keresés Szervezet hivatalos neve: Szervezet adószáma: A szervezet címe: 1015 Budapest, Szabó Ilonka u. 2-4. Az alábbi adatok jelennek meg Országos Bírósági Hivatal (OBH) civil szervezeti nyilvántartásából: név, cím, adószám, célkitűzés, közhasznú jogállás. A szervezet célkitűzésének szövege a szervezet által bővíthető.
A növendékek egyenruhát és – alkalmanként – kardot viseltek. 1945 után a Nevelőintézet már nem indult újra, a gimnázium neve Egyetemi Gimnáziummá változott, majd – más gimnáziummal összevonva – már más helyen II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumként folytatta működését. 1953-tól az épület az építőipari szakoktatásnak adott helyet, változó szervezeti formájú és elnevezésű intézményekkel. Volt itt többféle technikum, végül 1995-től a Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola. Ettől perelte vissza az egyház, így 1997-től az épületben a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium működik.
Másnap az 1956-os forradalom áldozataira emlékezvén elhelyeztük koszorúnkat, majd elénekeltük a Himnuszt. Ezután a székesegyház felújítása miatt a Líceumban tartott szentmisén vettünk részt, majd kirándulni indultunk. Első állomásunk a Vereckei-hágó volt. A 841 méter magasan elhelyezkedő hágón keresztül érkezett a honfoglaló magyarok többsége a Kárpát-medencébe. Megtekintettük az 1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta honfoglalási emlékművet, mely a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Megtekintettük a minket körülölelő gyönyörű, az ősz különböző színeiben pompázó hegyeket, majd elfogyasztottuk ebédünket. Ebéd után a Felsőgerebenbe buszoztunk, ahol rövid sétát tettünk az Árpád vonal egyik látogatható bunkerében. Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban.
Az első izgalmak az útlevélkészítés kapcsán érték az osztály néhány tanulóját, de mindenki idejében megkapta úti okmányát, s így október 21-én már indulhatott is az osztály. A reggeli gyülekezőt követően a Batthyány térről indult a csapat. Amíg a határnál várakoztunk, addig a diákok a kárpátaljai nevezetességekről olvasták fel otthon elkészített előadásukat. Beregszászon áthaladva megcsodáltuk a szépen felújított Hősök terét. Munkács felé közeledve már messziről látszott a vár körvonala, tornyai. A város határában kísérőnk s egyben idegenvezetőnk, Schink István, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója szállt fel hozzánk a buszra, s ő kalauzolt minket Kárpátalján. Először a munkácsi várat látogattuk meg. Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, az utóbbi években felújított, szakszerűen restaurált vár az elmúlt évezredben fontos szerepet játszott a magyar történelemben, akár a tatár hordák, a törökök elleni harcra, akár II. Rákóczi Ferenc szabadságharcára vagy az 1848-1849-es magyar szabadságharcban játszott kiemelkedő szerepére gondolunk.
B osztályfőnöke Hrabovszki Tamás Illési Luca magyar, történelem, a 10. D osztályfőnöke, kollégiumi nevelőtanár Jánosa Domokos hittan Rector Spiritualis Jávor Balázs német nyelv, hittan a 9. B osztályfőnöke Kálmán Györgyi a 11. E osztályfőnöke Kárpáti Viktória angol, olasz Keszey Balázs matematika, fizika, történelem, filozófia, hittan a 12. E osztályfőnöke Király Miklós ének-zene az énekkar vezetője Kiri Andrea angol, történelem a 10. E osztályfőnöke, a nyelvi munkaközösség vezetője Kisfaludy László történelem Kiss Katalin biológia, kémia, kollégiumi nevelőtanár Koncz Ágnes az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a 9. A osztályfőnöke Koplányi Karolina Kovács Erika földrajz, hittan Kovács Katalin Lakihegyi Viktória Lőkös-Birdal Diána testnevelés, gyógytestnevelés, hittan Machnik Julianna angol, matematika Majtényi Eszter Mészárosné Bohuss Ildikó biológia, kémia a 9. E osztályfőnöke, kollégiumi nevelőtanár Molnár Bács Pácz Tamás német, biológia a 11. A osztályfőnöke kollégiumi nevelőtanár a reál II.
Itt a lehetőség, most osztályozd Te a tanáraidat, vagy böngéssz az értékelések között, és dönts könnyedén, kinek az órájára ülsz be. © 2009-2013. ${N_REVISION}-${_NUMBER}
Az ünnepséget Merkely Béla, a SOTE rektora nyitotta meg, méltatva Semmelweis Ignác tudományos munkásságát, emberi nagyságát. Emlékeztetett, hogy Semmelweis Ignácot a világ tíz legismertebb orvos tudósa között tartják számon. Kiemelte az egyetem névadójának elkötelezett, kitartó munkáját, innovatív tevékenységét, emlékeztetett arra is, hogy Semmelweis Ignác évekig szívósan kutatta, miért jelent nagyobb a veszélyt az édesanyák számára kórházi körülmények között gyermeket világra hozni, mint otthon, a bábák segítségével. Érzékletesen, a diákok számára is érthetően ismertette a rektor a nagy felfedezést, hogy hogyan okozhatnak nagyobb bajt a kórházban dolgozó orvosok amiatt, hogy folyamatosan érintkeznek elhunyt betegekkel. Bemutatta Semmelweis szüntelen törekvését, amivel megpróbálta elfogadtatni a korabeli orvostársadalommal felismerését, s rávenni az orvosokat a klórmeszes kézmosásra, aminek köszönhetően számottevően csökkent az anyák halálozási aránya. Hihetetlen lelkiismeret-furdalás gyötörte a tudós orvost, amikor tudatosult benne, hogy ő maga is mennyi ember halálát okozta – folytatta Merkely Béla.
A berlini fal megépítésének célja az volt, hogy elválassza Nyugat-Berlint és Kelet-Berlint. Az elnyomásnak és Európa megosztottságának szimbólumává váló falat 1961-ben kezdték el építeni, és egészen 1989-ig betöltötte funkcióját. Nagy részét mostanra lebontották, ám még ma is láthatók egyes szakaszai - pontosan hat -, melyeket emlékműként tartanak számon. Nézd meg képeken, mi maradt mára a hírhedt építményből! Az egyik legfurcsább témapark A litvániai, grütasi park a világ legismertebb szovjet szoborparkja, mely azonban sokakból váltott ki felháborodást. Nézd meg a képeket, és tudd meg, miért!
Az eredetileg 80 átkelőhelyből összesen 12 maradt nyitva, ezek is szigorított ellenőrzéssel. Az átjutással ennek ellenére rengetegen próbálkoztak, a halálos áldozatok száma száznál is több, sokakat az őrök lőttek halálra. A fal harminc évvel ezelőtti, 1989-es leomlása a kétpólusú világrendszer és a Szovjetunió összeomlásának egyik szimbólumává vált. A darabok közül a világ rengeteg helyére jutott mementóként vagy emlékműként. Budapestre a rendszerváltás után érkező darabokat az I. kerületi SZDSZ kapta még ajándékba. Kezdetben a Tabánban voltak kiállítva, ám a szuvenírgyűjtők rongálása miatt 2004-ben áthelyezték őket, és a jóval védettebb – de kijjebb eső – Máltai Szeretetszolgálat zugligeti Befogadás Házának kertjébe kerültek. Az Andrássy út mellett sétálva a Terror Háza előtt elsőre a vasfüggöny emlékmű tűnik fel, ami elég direkt módon ábrázolja azt élet minden területén fenntartani igyekezett elválasztást, ami a szovjet blokk és "A" Nyugat között húzódott, ám ha figyelmesek vagyunk, az emlékmű mellett is felfedezhetjük, hogy áll egy darab az eredeti berlini falból.
A szóban forgó 10 százalék úgy vélekedett, hogy csakis így lehetett megőrizni az egykori kommunista NDK stabilitását, illetve megakadályozni azt, hogy a keletnémet szakemberek Nyugatra vándoroljanak át. A hírhedt berlini fal támogatói mindenekelőtt azok közül kerültek ki, akik annak idején Berlin keleti felében éltek. Meglehetősen nagy volt a "helyeslők aránya az egykori keletnémet kommunista utódpártot", a PDS-t is magában foglaló, reformkommunista Baloldal pártja híveinek körében. Ezzel egy időben vált ismertté, hogy a helyi törvényhozási választások előtt álló Mecklenburg-Elő-Pomerániában a Baloldal pártjának tartományi szervezete augusztus 13-ra tűzte ki kongresszusát. Ezen pedig olyan határozatot készül elfogadni, amely a berlini fal építését "kényszerű szükségszerűségként" kívánja megvédeni. Ötezer ember szökött Nyugat Berlinbe Az egykori keletnémet hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a 155 kilométeres fal felépítéséhez. Annak fennállása alatt, 1961 augusztusa és 1989 novembere között mintegy 5000 embernek sikerült az NDK-ból Nyugat-Berlinbe szöknie, és körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Az 1961. augusztus 13-ra virradóra szögesdróttal és megerősített határzárral átjárhatatlanná tett Kelet- és Nyugat Berlinben a kommunista oldalon viharos sebességgel, már augusztus 15-én megindult a fal építése, ami aztán majd három évtizedig szimbolizálta a világ kettéosztottságát is. A leomlása után a világ számos pontjára került belőle darab, így Budapestre is, de vajon hol állnak? 58 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 15-én éjjel indult meg a német várost majd három évtizedre áthatolhatatlanul kettészakító fal építése. A határzár felhúzását főként az egyre nagyobb méreteket öltő, az NDK-ból nyugatra emigrálók miatt gondolta szükségesek a szovjet blokk vezetése. A város kettéválasztása családokat szakított szét, egyik napról a másikra lehetetlenné vált akár az út túloldalára is átjutni, kettévágták a villamosok, metrók és a városi gyorsvasút vonalait is, a szocialista oldalon a fal felé néző ablakokat lefalazták, vagy akár egész épületeket bontottak le a közelében.