A Reumatológiai Klinika fekvőbeteg részlege és ennek ambulanciái a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kálvária sugárúti tömbjében találhatók. A Klinika szakrendelő részlege a Tisza Lajos körút 97. alatti Szakrendelőben és az Anna Fürdőben működnek. A fekvőbeteg ellátás két osztályon történik: 16 ágy reumatológiai, 9 pedig klinikai immunológiai osztályként működik, mindkettő a legmagasabb, III. Szegedi Tudományegyetem | A Klinika járóbeteg ellátó tevékenysége. progresszivitási szinten. Ennek megfelelően mindkét szakmában a Dél-alföld (Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye, valamint Szolnok megye déli része) összesen 1 350 000 lakosának regionális centrumaként működik a Reumatológiai és Immunológiai Klinika. A Klinika feladata a konzervatív kezelést igénylő felnőttkori mozgásszervi kórképek teljes spektrumának ellátása, a degeneratív ízületi elváltozásoktól a sokízületi gyulladásos kórképeken át a szisztémás autoimmun betegségekig. A feladatokat a Klinika fenti részlegei között megosztva végezzük: A Kálvária sugárúti tömb ambulanciái a súlyos, komplikált gyulladásos mozgásszervi és autoimmun betegségekben szenvedő betegek gondozását végzik.
Adminisztratív ügyekben kérjük betegeinket, hogy a 341-510, vagy a 341-511 telefonszámon érdeklődjenek. A Klinika Szakrendelő részlege Szeged és térsége reumatológiai betegeinek általános szakorvosi ellátását végzi. Előjegyzés az 574-433 telefonszámon vagy a e-mail címen. A reumatológiai betegek ellátásának rövid irányelveiről írt tájékoztatónkat ide kattintva találja. Magyar Tudományos Művek Tára. Gyermekreumatológiai Szakrendelés Helyszín: Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Rendelőintézete, I. félemelet 32-es rendelő Rendelési idő: szerda és csütörtök 7:30-14:00 Bejelentkezés: a Rendelőintézet központi diszpécserek (kartonozó) telefonszámain: 62-574-433 és 62-574-441 vagy e-mail címén: vagy a Gyermekreumatológiai Szakrendelés saját e-mail címén: A gyermekreumatológiai ellátás Klinikai Központon belüli szervezéséről felhívjuk figyelmét az alábbi linken elérhető fontos információkra: LINK 109. Tel: +36-62-545-553, Fax: +36-62-342-331 E-mail: Web: Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika 6725 Szeged, Tisza Lajos krt.
Fact Intézet Pécs, 2004. 8. A kötőszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati vonatkozásai. (szerk: Lengvári I. ) Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs 2003. 9. Czirják L, Szegedi Gy. Fibrosissal járó kórképek (könyv). Medicina, Budapest. 1990. Könyvfejezetek: 1. Szisztémás sclerosis. A belgyógyászat alapjai (szerk: Tulassay Zs. ) Medicina 2007 pp. 1172-1178. 2. Tumormarkerek. Klinikai Immunológia (szerk: Czirják L. ) Medicina 2006 pp. 643-644. 3. ) Medicina 2006. a. Sclerodermamodellek. 105-106. b. A szisztémás autoimmun kórképek általános klinikai jellemzői. 119-138. c. Szisztémás lupus erythematosus. 139-156. d. 162-176. e. Kevert kötőszöveti betegség. 176-178. f. Dankó K, Czirják L. Gyulladásos izombetegségek. 178-190. 4. Antifoszfolipid-szindróma. Családorvosok kézi könyve 2006 (szerk: dr. Csalay László) Anonymus Kiadó 2006 pp. Szeged reumatológiai klinika. 322-325. 5. Varjú C, Kumánovics G, Czirják L. Szisztémás vasculitisek jellemzői és kezelésük alapelvei.
A Gyermekimmunológiai Szakrendelés betegellátó tevékenységéről alábbi linken kaphat további fontos információkat: LINK
A nem gyógyuló bőr tünetekkel vagy eltolódott vérképpel járó betegségek hátterében az egész szervezetet érintő immunológiai folyamatok is állhatnak, ezért rendkívül fontos a pontos diagnózis. Az okok tisztázásával a panaszok enyhülhetnek és megfékezhetővé válik a több szervrendszerre kiterjedő szövődmények kialakulása. Szeged reumatologia klinika 1. Ezen betegségek tisztázására a megfelelő szakvizsgálat és rutinvizsgálatok mellett speciális immunológiai laborvizsgálatok és képalkotó diagnosztikai eljárások is szükségessé válnak. Aki szeretné felderíteni, pontosan mi áll az állandósult problémái hátterében, keresse fel immunológus szakorvosunkat szegedi magánklinikánkon! Szisztémás autoimmun betegségek (Sjögren-szindróma, szisztémás lupus erythematosus- SLE, gyulladásos izombetegségek (polymyositis/dermatomyositis), progresszív szisztémás szklerózis (scleroderma), Raynaud szindróma, antifoszfolipid szindróma, kevert kötőszöveti betegség, nem differenciált collagenosis, szisztémás vasculitisek, stb. ) A szakrendelésen dolgozó munkatársaink
Magyarország a gazdasági világválságban Magyarországon, mivel hazánkban a 20-as években a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat, különösen nagyra nyílt az agrárolló, a magyar agrártermékeket szinte alig lehetett értékesíteni a világpiacon. Legfőbb európai exportpiacainkon pedig felerősödött a protekcionizmus is, ami nagyban nehezítette a kétoldalú kereskedelem alakulását. A mezőgazdasági szereplők eladósodtak, leállították termelésüket - a mezőgazdasági traktorok száma 1929-34 között 52 százalékkal csökkent -, az ipari termelés 20 százalékkal visszaesett. Ekkorra hazánk Európa egyik legeladósodottabb országává is vált, így nagyban függtünk a gazdaságot irányító hatalmak pénzpiacainktól. A hitelválság eredményeképpen hazánk költségvetése 1929-től újra deficites lett, rövid lejáratú hiteleket egy darabig nem tudtunk felvenni. A pengő leértékelése elmaradt, a deflációs politika rendkívül érzékenyen érintette az exportot. Tőzsdepánik New York-ban © null Sztrájkok, pártszervezkedések, munkásmegmozdulások jelezték a munkásréteg elégedetlenségét.
Az 1940-es évekre már újra virágzott a vadon élő pulykák populációja Forrás: Nara Végül a természetvédelmi szervezetek az 1950-es években jöttek rá arra, hogyan tudják biztonságosan áttelepíteni egyik helyről a másikra a pulykákat, hogy újra benépesítsék velük az államokat. Ehhez az úgynevezett rakéta- vagy ágyúhálót használták: a célterületen élő madarak felett a hálót aknavetőszerű csövekből kilőtt és a hálóhoz erősített súlyok rántották át, amelyeket leshelyről indított el a befogást irányító személy. Az erőfeszítéseknek köszönhetően végül helyreállították a több száz éves állapotot. Újra több millió vadpulyka népesítette be az Egyesült Államok területét, és ebben ironikus módon az 1929-1933 között zajló, nagy gazdasági világválságnak is óriási szerep jutott.
Új banktörvények születtek és bankfelügyeleti hatóságokat hoztak létre a betét tulajdonosok védelmére. Sok országban a bankválságot csak az állam volt képes megoldani (Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország), így sok nagybank került állami tulajdonba. A gazdasági válság politikai hatásai A gazdasági világválság fontos szerepet játszott az 1930-as évek elejére jellemző gyökeres politikai változásokban is. Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány meggyengült, és a párt kettészakadt. Megalakult a Nemzeti Kormány, amely leszállította a munkanélküli-segélyt és megnyirbálta a közalkalmazottak fizetését. A kormánynak a "font megmentésére" tett intézkedései sikertelenek voltak, így Nagy-Britannia kénytelen volt letérni a pénzügyi stabilitást biztosító aranyalapról. Fel kellett adni egy másik féltve őrzött gazdasági értéket is, a szabad kereskedelem elvét: a hazai ipar védelme érdekében behozatali vámot róttak ki sokféle külföldi árura. Sok ország átvette ezt a protekcionizmusnak nevezett gazdaságpolitikát, amelynek nyomán világméretekben visszaesett a kereskedelem és késlekedett a talpra állás.
(Akkoriban még nem volt betétbiztosítási rendszer, azt pont az eseményekből tanulva vezették be később. Akkoriban mindenki szaladt a bankba az első rossz hírre és gyorsan kivette a pénzét, amíg még volt pénz a bankban. Ezeket a bankpánikokat (bank-run) megakadályozandó hozták létre a betétbiztosítási rendszereket. ) Az első pánikhullám januárra elcsendesedett, hogy aztán 1931 márciustól új erőre kapjon, akkor már Európában is egyre több bank esett a bizalomvesztés áldozatául. Egy újabb szünet után jött a következő csapás 1931 őszén: Nagy Britannia megszüntette az aranystandardot, vagyis a pénz aranyra történő váltásának garantálását. Sokan attól féltek, hogy ezt az Egyesült Államok is meglépi, ezért rengeteg pénzt kivontak, hogy átváltsák aranyra, amíg lehet. A betétesek megpróbálták kivenni a pénzüket a bankokból, akiknél viszont nem volt ott a pénz, mert ki volt helyezve hitelre. Így a bankok megpróbálták visszaszerezni a pénzüket, illetve nem helyeztek több hitelt ki, hogy növeljék a likviditásukat.
Nagymértékű lett a spekuláció is, amitől a részvények ára irreális lett. A rendszer ingataggá vált. 1929. október 24-én, csütörtökön reggel a New York-i tőzsdén látványosan nagy értékű és nagy mennyiségű részvényt dobtak piacra. Erre szinte azonnal mindenki eladott, és meredeken zuhantak az árak. A nap közepére már teljes lett a pánik, a tőzsde összeomlott. A Wall Street összeomlása után a válság kiterjedt a bankokra, az iparra és a mezőgazdaságra is. Sorra zárták be kapuikat a gyárak, elbocsátották a munkásokat, és ezzel tovább szűkült a fizetőképes kereslet. Ez tovább csökkentette a termelést, és ezzel az ördögi kör bezárult. Óriásira növekedett a munkanélküliség. Az Egyesült Államokban 13 millió munkanélkülit regisztráltak. Elszabadult az infláció. Mivel az Egyesült Államok ekkor már a világ legnagyobb hitelezője volt, az amerikai tőkepiac összeomlása magával rántotta azokat az országokat, amelyeknek a gazdasága – közvetve vagy közvetlenül – valamilyen mértékben az amerikai befektetéseknek köszönhetően működött.
A bankválság kialakulása nélkül valószínűleg nagyon korlátozottan hatott volna a gazdaságra és persze a bankválság nélkül a tőzsdei összeomlás sem lett volna ekkora. Ugyanígy gondolkodtak az emberek a 2008-as válságban is, hogy a tőzsdei összeomlás miatt ők elveszítették az állásukat, mert a tőzsde összeomlása maga alá temette a gazdaságot is. Pedig ahogy 1929-ben, úgy 2008-ban is semmi köze nem volt a kettőnek egymáshoz, nem a tőzsdei zuhanás okozta a gazdasági válságot, hanem inkább fordítva, a túlfűtött, túlhitelezett gazdasági lufi kipukkanása rántotta magával a tőzsdét is. Csak az emberek hamarabb olvasták a tőzsdei zuhanásról szóló híreket, mint elveszítették a munkájukat a gazdasági válság miatt néhány hónappal később, ezért gondolják úgy az emberek, hogy a tőzsdei összeomlás miatt lett gazdasági válság és lettek ők munkanélküliek.