Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget. Adatvédelem
Természetesen előfordulhat, hogy a javítást követően más hibajelenséget tapasztal a fogyasztó, ekkor nincs akadálya az újbóli javításnak. Telefonok esetében azonban érdekes kérdéskör a szoftverfrissítés, hiszen ezzel a lehetőséggel akár 6-7 alkalommal is élnek a javítószolgálatok állítva, hogy az nem minősül javításnak. Mindenki utálja christ video humour Garanciális javits hatrideje 2019 holiday Pek-Snack Szendvics kifli | Trade magazin Magyarország legszebb tájai Ütközések · Film · Snitt Garanciális javítás határideje 2010 qui me suit Mindkét manchesteri csapatnak kellene a Barcelona világbajnoka Kangoo edzés Átverés a csereigazolás Szintén mindennapos probléma műszaki cikkek, leginkább telefonok, tv készülékek esetében, miszerint a forgalmazó csak akkor hajlandó kicserélni a meghibásodott készüléket, ha a javítószolgálat kiállít egy csereigazolást. Ilyen iratot a jogszabály nem ismer, így nem is lehet követelni azt a fogyasztótól. A forgalmazók gyakran arra hivatkoznak, hogy nekik senki nem fogja megtéríteni a kárukat, ők nem tudják visszaküldeni a terméket a nagykereskedőhöz, vagy gyártóhoz.
A szövetség tapasztalatai szerint a lehető legritkább esetben valósul meg az, hogy a fogyasztó részére 15 napon belül megtörténjen a javítás vagy a csere. A nem megfelelő tájékoztatás mindennapos, még mindig sok helyen arról adnak információt a fogyasztóknak, hogy a vásárlást követően csak három napig lehet a forgalmazóhoz fordulni, ha meghibásodik a termék és utána már csak a javítószolgálathoz fordulhatnak bejelentésükkel. Ezzel teljes mértékben félreértik a három munkanapos csere fogalmát. A fogyasztónak ugyanis természetesen joga van bármikor bejelenteni panaszát közvetlenül a forgalmazónál és nem csak a vásárlást követő pár napon belül. Ráadásul a javítószolgálatnál kizárólag javítási igénnyel léphetnek fel a fogyasztók, minden más igénnyel (csere, árleszállítás, vételár visszatérítés) a forgalmazót kell keresniük. Ezzel összefüggésben arról is beszámolnak a fogyasztók, hogy a javítószolgálat nem értesíti a forgalmazót arról, hogy történt hiba bejelentés, és egy újabb meghibásodásnál, ha közvetlenül a forgalmazóhoz fordulnak, még nekik kell bizonyítaniuk, hogy már volt javítva a termék.
Ez nem kis gondot jelent akkor is, ha a hatóság éppen bennünket ellenőriz: évi több ezres számban vizsgálják a jótállási jegyeket (online és offline), ellenőrzik a jótállási és szavatossági feltételről szóló tájékoztatást (boltban és webshopban). A bírságok üzletmérettől és a problémák súlyosságától függenek, de közepes cégméret mellett egy egyedi eset is simán érhet 100-300. 000 Ft bírságot (plusz az időt és a szakértelmet, amit a vizsgálatra kell majd szánnunk). Melyek a fontosabb változások? Két jogszabály változott érdemben, a kötelező jótállásról szóló 151/2003. Korm. rendelet, illetve a 19/2014. NGM rendelet. A két jogszabályban bekövetkezett változásokat a csatolt dokumentumokban bemutattuk, felsorolásszerűen el is mondjuk, melyek ezek: Sávos lesz a jótállás, az eddigi egy kötelező 1 év helyett 1, 2, 3 éves jótállással kell számolni a termék értékétől függően (10-100e Ft közötti, 100-250e Ft közötti, vagy 250e Ft feletti érték). Ez a változás nem érinti a más jogszabály által meghatározott kötelező jótállási szabályokat (lakásjótállás, javító-karbantartó szolgáltatások jótállása).