Szintén fontos változás a sajtói-kiadói jog bevezetése: a digitális hírfogyasztás növekedése miatt az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformoknál realizálódnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál. A módosítások az uniós reformon túlmutatva, az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos további pontokon egészíti ki a hatályos szerzői jogi szabályozást. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke Forrás: Földházi Árpád Ezek közé tartozik a magáncélú másolás modernizációja (pl. teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint a felhasználási szerződések szintén meghaladott szabályainak modernizálása és ez által az online műfelhasználás engedélyezésének megkönnyítése. A szerzői jogi törvénymódosítás mellett szintén fontos változást jelent a Lisszaboni Megállapodás Eredet-megjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének megerősítéséről szóló törvény elfogadása is.
Bevezeti a paródiakivételt is, amely azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatók, "parodizálhatók" lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is. A közleményben idézték Pomázi Gyulát, a hivatal elnökét, aki azt mondta, hogy a szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. Az új szabályok révén a nagy szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján egyértelművé válik az is, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltőknek nem kell fizetniük – jelezte az elnök. Fontos változás a sajtókiadói jog bevezetése is – folytatták. A digitális hírfogyasztás növekedése miatt ugyanis az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformokhoz jutnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.
Javasolt ezért alaposan megfontolni a törvényi jogátszállási vélelemtől eltérő megállapodás kötésének szükségességét, tartalmát és szerzői és munkajogban egyaránt jártas szakértő bevonása javasolt a szerzői jogi, munkajogi buktatók elkerüléséhez. Szerző: Dr. Horváth Katalin ()
(2) A 3. és a 4. §, a 16. § és a 31. § (2) bekezdése a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) A 8. § és a 9. § az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
XI. Fejezet A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME Az előadóművészek védelme 73.
§ (1)), vagyis ha az adatbázis tartalmának összeállítása nem kreatív tevékenység (mert például "minden" házszámot, "minden" utcanevet, "minden" természetben előforduló, egyértelmű adatot, stb. tartalmaz) akkor az nem esik védelem alá. csak akkor illeti meg védelem az adatbázis előállítóját, ha az "az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. " (Kérdéses, hogy a közpénz ráfodítása hogyan számít e szempontból, illetve hogy az amúgy is törvény által előírt kötelezettségként előállított adatbázisból publikált rész-adatbázis esetén, ami gyakorlatilag automatikusan és további jelentős ráfordítás nélkül előáll, ezt hogyan veszi a T. bíróság figyelembe. ) általánosságban az adatbázisok védelme csak az adatbázis egészét vagy jelentős részét érinti (7. §(3), 84/A. § (1)), beleértve nyilvánosságra hozatalt is (84/A. §(1)(b), 26. §(8)) rendszeresen is lehet az adatbázis jelentéktelen részét kimásolni, ha "az nem sérelmes az adatbázis rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit. "
Alfred Brehm. Az állatok világa. 1-18. kötet. Budapest, [1929-1933]. Christensen ésTársa – Gutenberg Könyvkiadóvállalat. 1. Emlősök. Első kötet. Főemlősök – Majmok. 1 t. + [2] + 399 + [1] p. + 40 t. (többnyire kétoldalas; 1-63. számozva). 2. Második kötet. Majmok – félmajmok – párosujjú patások. + 443 + [1] p. + 56 t. (többnyire kétoldalas; 1-100. számozva). 3. Harmadik kötet. Párosujjú patások – páratlanujjú patások – talponjáró emlősök – szirénák. + 404 p. (többnyire kétoldalas; 1-64. számozva). 4. Negyedik kötet. Ormányos emlősök – cetek – ragadozó emlősök. + 448 p. + 36 t. (többnyire kétoldalas; 1-56. számozva). 5. Ötödik kötet. Ragadozó emlősök – úszólábúak – rágcsálók. + 411 + [1] p. + 39 t. számozva). 6. Rágcsálók. + 364 p. + 38 t. (többnyire kétoldalas; 1-61. számozva). 7. Újvilági foghíjasok – Pikkelyesek – csövesfogúak – denevérek – rovarevők – erszényesek – csőrös emlősök. + 360 p. + 24 t. Brehm: Az állatok világa 1901-1907 | Arcanum Digitális Tudománytár. (kétoldalasak; 1-48. számozva). 8. Madarak. Tarajos mellcsontúak – verébszerű madarak.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Alfred Brehm Életrajzi adatok Született 1829. február 2. Unterrentendorf Elhunyt 1884. november 11. (55 évesen) Unterrentendorf Ismeretes mint biológus ornitológus zoológus festőművész író természettudós Nemzetiség német Szülei Christian Ludwig Brehm Iskolái Jénai Egyetem Pályafutása Szakterület biológia Kutatási terület ornitológia, zoológia Jelentős munkái Thierleben (Az állatok világa) A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Brehm témájú médiaállományokat. Alfred Edmund és Christian Ludwig Brehm emlékbélyeg Alfred Edmund Brehm ( Unterrentendorf, 1829. – Unterrentendorf, 1884. ) német természettudós és író. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: "A. E. Brehm az állatok világa - CENWEB. Brehm". Élete [ szerkesztés] Édesapja Christian Ludwig Brehm ( 1787 – 1864) pap és egyben a német madártan tudományának egyik megalapítója volt. A fiatal Alfred Brehmet elemei iskolai tanulmányain túl édesapja is tanította, ő keltette fel fia érdeklődését az állatok irányába. A fiú az elemi iskola befejezése után építésznek készült, azonban hamarosan meggondolta magát.
Elbeszélés az ifjúság számára / Alfred Brehm: Az afrikai őserdők életéről; németből átdolg. Schönberger Mór; Gross, Győr, 1881 ( Gross magyar ifjúsági könyvtára) Paszlavszky József: Életképek az állatvilágból Brehm A. előadásai nyomán; Országos Középiskolai Tanáregyesület, Bp., 1884 ( Ifjúsági iratok tára) Az Északi-sarktól az Egyenlítőig. Népszerű előadások; ford. Geőcze Sarolta, Paszlavszky József; Természettudományi Társulat, Bp., 1892 ( Természettudományi Könyvkiadó Vállalat) Az állatok világa. Brehm Alfréd "Tierleben" című korszakos nagy művének magyarba átültetett, ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazott kiadása, 1-10. ; Légrády, Bp., 1901–1907 1. Emlősök. 1. Brehm állatok vilaga . köt. Főemlősök, denevérek, bőrszárnyúak, ragadozók; ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta Méhelÿ Lajos; 1901 2. 2. Ragadozók, rovarevők, rágcsálók, foghíjasok; ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta Méhely Lajos; 1902 3. 3. Patások, szirénák, cetek, erszényesek, csőrös emlősök; szerk.
Budapest: Mester kiadó (2000).