TÁPIÓSZENTMÁRTON: Itt született – és nem Kisbéren – 1874-ben a verhetetlen csodakanca, Kincsem, "aki" az országos hírű Lovaspark névadója, ahol 1923-ban megtalálták a történelem tankönyvekben is látható szkíta aranyszarvast. A település központja a szoborparkkal, a málenkij robot emléktáblával, templomokkal és sportcsarnokkal. A falu határában a sokféle betegség gyógyítását, kezelését szolgáló gyógyfürdő, továbbá a pecások örömére horgásztó üzemel, a vadállomány a vadászok számára fontos vonzerő. TÁPIÓBICSKE: az 1849. április 4-én lezajlott csata emlékhelyei (szobor, fahíd, Fehérkereszt, Vaskereszt). Tápiószentmárton. Minden évben április 4-én, a csata helyszínén korhű ruházatban és fegyverekkel a hídi csatát több ezer vendég előtt rendezik meg. A településen horgásztó, valamint nemzetközi és országos versenyeket lebonyolító motocross-pálya is üzemel. TÁPIÓSZELE: Blaskovich Múzeum gazdag gyűjteményeivel, Növényi Diverzitás Központ (Agrobotanikai Kutató Intézet), ahol a hazánk növényi génbankja van és a Magtól magig kiállítás itt látható.
A település leghíresebb lakói azonban a különc Blaskovich Ernő és annak Kincsem nevű paripája voltak. A csodakanca itt nőtt fel, és a történelem legeredményesebb versenylova lett, akinek futótűzként terjedt a világban a híre. Tápiószentmárton azért is különleges volt a magyar lósport szempontjából, mivel az ittenit hazánk legrégibb magánméneseként tartották számon, amelyben alapításától 80 évjáratot neveltek fel. Nemzetközi méneskönyvi rekord ez, és a világon máig sincs arra példa, hogy valaki egy vérvonalat ennyi generáción át ugyanazon a helyen neveljen. A szocializmus alatt a Blaskovich család kúriáját a falu többi nemesi udvarházával együtt a föld színével tették egyenlővé, az egykori ménes területét pedig szovjet repülőtér foglalta el. 1993-ban Kocsi János fogathajtó lovasszakember megvette a területet, ahol felépítette és 2014-es haláláig vezette a Kincsem Lovaspark ot, újrateremtve a történelmi ménest. Jelenleg lánya irányítja az intézményt. Blaskovich kastély tápiószentmárton irányítószám. Kirándulásunkon ide látogatunk el, megtekintjük az Attila-dombot és a Kincsem Múzeumot, a lovaspark éttermében pedig egy magyaros ebédet is elfogyaszthatunk.
Rövid utazás után meg is érkezünk a Tápiószentmárton határában fekvő Kincsem Lovasparkba. Tápiószentmárton 5000 fő lakosú község Tápiószelétől 10 km-re nyugatra. Szkíta leletei alapján az ókor óta lakott. A leghíresebb lelet, a falu és az egész Tápióvidék jelképe, az Attila-dombon feltárt szkíta aranyszarvas. Tápiószentmárton panziók - 8 ajánlat - Szallas.hu. Az ásatási helyszín a falu határában, a Kincsem Lovaspark területén fekszik, és országos régészeti védettséget élvez. A középkori falu a nevét Szent Mártonnak szentelt templomáról kapta, és az itt haladó sóút mentén szépen fejlődött. Jelentőségét mutatja, hogy Mátyás király idején még megyegyűlést is tartottak itt. A török uralom alatt minden elpusztult. A 18. századtól több birtokos család osztozott területén, akik közül a reformkor országos politikai életében a Szentkirályi és a Blaskovich család tagjai emelkedtek ki. A falu temetőjében nyugszik Szentkirályi Móric, Pest város utolsó polgármestere, aki az egyesített Budapest születésénél bábáskodott 1871-ben, és akinek Budapest palotanegyedében utcanév őrzi emlékét.
2020. márc 1. 19:40 Székely Éva versenyzőként és trénerként is nagy sikereket aratott /Fotó: RAS-archívum Budapest — A magyar sport újabb nagy alakját gyászolja: február 29-én elhunyt Székely Éva (†92), az olimpiai bajnok úszó. A közvélemény még mindig nem ocsúdott fel a kenulegenda, Wichmann Tamás (†72) elvesztéséből, alig két és fél héttel a halála után most másik korszakos zseni hagyott itt minket. Mert Székely az volt, generációk számára mutatott példát szakmailag, emberileg. A pályafutását 1939-ben, az FTC-ben kezdő úszó 1941-ben már országos csúcstartónak mondhatta magát, mielőtt karrierje több évre félbeszakadt a zsidóságot sújtó jogfosztó intézkedések miatt. A második világháború után lett válogatott, s 1952-ben az olimpián felért a csúcsra 200 méter mellen szerzett aranyérmével. ( A legfrissebb hírek itt) – A legszebb emlékeim Helsinkihez kötődnek, ott valósítottam meg gyerekkori álmomat, és ott játszották el nekem először a Himnuszt. A dobogón állva minden olyan valószínűtlennek tűnt, mintha nem is velem történt volna – mondta évekkel ezelőtt az InfoRádiónak Székely, akit Pillangókisasszonyként is emlegettek, mivel Helsinkiben elsőként pillangózta végig a 200 métert.
Miután a jármű elindult, egy férfi rámordult, hogy azonnal vegye le a kabátjáról a sárga csillagot, amikor pedig leszállt, egy idős néni azt tanácsolta a sebes lábú, koszos ruházatú, hajú és arcú lánynak, hogy menjen a Benczúr utcába, egy védett házba. Itt talált rá az édesanyja. A főváros felszabadulásáig lépcsőzéssel és tornázással igyekezett karbantartani a testét. 18. születésnapján vége lett a háborúnak. A felszabadulás után három nappal megérkezett a frontról megszökött Sárosi is. Székely Éva 1945. augusztus 20-án az újranyitott Sportuszodában 100 mellen új magyar csúcsot állított fel. A Pillangókisasszony Londonban és Helsinkiben A háború után újból meg kellett tapasztalnia, milyen az, ha megbélyegzik: nagykereskedő édesapja miatt osztályidegennek számított, de amíg hozta a sportsikereket, a családja is biztonságban volt. A szüleit háromszor akarták kitelepíteni, de Székely Éva eredményeinek köszönhetően nem tették. Az első külföldi bemutatkozása 1947-ben Párizsban tökéletesre sikerült.
A "Pillangókisasszony" négy évvel később 200 méteres mellúszásban a német Ursula Happe mögött ezüstérmes lett Melbourne-ben (ekkor már csak a hagyományos tempózást engedték meg). A kiugró teljesítményekkel nem maradt adós, 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot. Pályafutását 1960-ban fejezte be, nem teljesen önszántából. A római olimpia előtt férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel választás elé állították: csak egyikük mehet az ötkarikás játékokra, nehogy disszidáljanak (korábban, 1957-1958-ban egy évet az Egyesült Államokban töltöttek). Végül Székely Éva maradt itthon, aki gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett. Miközben a MÁV Kórházban gyógyszerészként dolgozott, a BVSC, majd az FTC úszószakosztályának utánpótlásedzője lett, illetve 1969-től 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársa is volt.
92 éves korában elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó és a nemzet sportolója – jelentette be ma délután a Magyar Úszó Szövetség az MTI-nek. 1927. április 3-án született Budapesten, és élete során a mellúszásban ért el kiemelkedő eredményeket. Elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó Kilencéves volt, amikor a rádióban hallotta, ahogy Csík Ferenc olimpiai bajnok lett a 100 méteres gyorsúszásban. Ekkor határozta el, hogy egyszer ő is feláll az olimpiai dobogó tetejére, miatta, valamint neki is szól majd a Himnusz. 1939-ben lett az FTC úszója, egy évre rá tagja volt az ifjúsági folyamúszó-bajnokságot nyert váltónak, 1941-ben pedig már országos csúcstartó volt. A harmadik zsidótörvényt követő jogfosztó intézkedések miatt pályafutása ebben az esztendőben félbeszakadt, az életveszély, a bujkálás, a szökés évei következtek számára. 1945-től az Újpesti TE, 1947-től a Neményi Madisz, 1948-tól a BVSC színeiben versenyzett. A csúcsra 1952-ben, a helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban úgy nyert aranyérmet 200 méteres mellúszásban, hogy a világon első nőként pillangózta végig a távot.