A Nemzeti Sportuszoda Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai úszóbajnok tervei nyomán, 9 évvel később nyitotta meg kapuit az úszni vágyók előtt. Gyakran fotózott látványosság még a 20. század elején forradalmi módon, vasbeton-technológiával épült Víztorony. Árpádházi szent margit templom. A 2014-ben átadott Japánkert egy csipetnyi keleties hangulatot csempész a hazai tájba a maga halkan csobogó kútjaival, kisebb-nagyobb tavaival és patakjaival, és az azok felett átívelő hidacskákkal, kavicsburkolataival, valamint a gondosan ápolt sziklakertjeivel. A kerttel egy időben készült el a Bodor-, vagy másképpen zenélő kút. Igaz, a Margitsziget déli részén is található egy másik zenélő kút, ez azonban már szökőkút, mégpedig egyben Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. Itt óránként hangzik fel egy-egy ismertebb dallam, a Vuk és a Jégvarázs betétdalaitól kezdve olyan klasszikusokig, mint Brahms Magyar táncai, Mozart Kis éji zenéje vagy Bizet Habanerája, de néha becsúszik egy-egy zúzósabb Guns N'Roses vagy Steppenwolf-nóta is.
Nagyheti liturgikus rendünk az alábbiakban olvasható: VIRÁGVASÁRNAP (ápr. A vágyott csoda... - Árpád-házi Szent Margitra január 18-án emlékezik a keresztény világ. 10. ) Ünnepi szentmise körmenettel és énekelt Passióval: 09:00 Szentmise: 16:30 NAGYHÉTFŐ – NAGYKEDD Szentmise a szokott időpontban: 18:00 NAGYSZERDA Szentmise a Szent Lőrinc kápolnában: 18:00 utána: Énekes "sötét zsolozsma"ugyanitt NAGYCSÜTÖRTÖK (Krizmaszentelés a Szent István Bazilikában: 10:00) Szentmise az Utolsó Vacsora emlékére: 18:00 Virrasztás és búcsúbeszéd-olvasás: 20:00-23:00 NAGYPÉNTEK Énekes "sötét zsolozsma": 7:30 a Főplébánián Keresztút: 15:00 Urunk Szenvedésének ünneplése: 18:00 Virrasztás: 20:00-23:00 NAGYSZOMBAT Húsvét Vigíliája: 20:00 HÚSVÉTVASÁRNAP (ápr. 17. ) Ünnepi Szentmise ételszenteléssel: 09:00; 16:30 Énekes "nagyvesperás": 19:30 a Főplébánián HÚSVÉTHÉTFŐ Szentmise: 18:00
Gárdonyi Géza egyik fő műve az Isten rabjai című regény, mely a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik, és IV. Béla, a második államalapítóként is ismert magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leányának, Margitnak (1242. január 27. – 1270. január 18. ) állít emléket. A mű betekintést nyújt a Nyulak-szigeti kolostor építésébe és a kolostorok világába, a szerzetesi életbe. Teszi mindezt, a kertész fia, Jancsi, később Jancsi fráter szemszögéből. Az Isten rabjai címet viselő regény 1908. áprilisában látott napvilágot. Abban az időben – Gárdonyi életében – Margit a boldogok sorába tartozott, ahová 1276-ban emelték. Ezt követően a szentté avatásra még évszázadokat kellett várni. 1943-ban, atyjának húga, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én emelte oltárra XII. Piusz pápa. Arpadhazi szent margit koszeg. Emléknapját január 18-án üli a katolikus egyház. Az író, a könyv megírása előtti érzéseiről így nyilatkozott: "A kilencvenes évek közepén került kezembe a Margit-legenda. Érdeklődéssel olvastam el, de borzadozva tettem le.
Ámen. Forrás: Kürtösi Krisztián atya Facebook oldala
Ezekből kiderül, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, s a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon is a királylányt tiszteljék. Egy szolgáló, akit csodával határos módon mentett meg a megfulladástól, a szenttéavatási akták szerint így tanúskodott: "Margit jó és szent volt, mindnyájunk példaképe. Alázatosabb volt, mint mi, szolgálóleányok. Árpádházi szent margit templom lehel tér. " Amikor megkérdezte Margittól egy nővér, hogyan kell imádkozni, ő csak elmosolyodott. A szent királylány életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, de a négy egyszerű tétel az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. Árpád-házi Szent Margit Simon e Martini 14. századi táblaképén az assisi Szent Ferenc-bazilikában Margit 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg, szeretettől és vezekléstől elemésztve.
Így megváltozott az iskola neve: Érseki Szent Margit leánygimnázium lett. 1948-tól, amikor az állam már nem tartott igényt a nővérek működésére a legkülönbözőbb munkahelyeken dolgoztak. Ott is őrizték a hivatástudatot és a rendi szellemet: az alázatosságot, az egyszerűséget, a szeretetet. Szeretnénk megemlíteni Luciána nővér nevét. Hajdan ő is itt Esztergomban az Érseki Boldog Margit Leánygimnáziumban tanult és érettségizett kitűnő eredménnyel. ORIGO CÍMKÉK - Árpád-házi Szent Margit. Amikor a rend 1989 után újraszerveződik, Luciána nővér tartományfőnökként döntő szerepet vállal az Esztergomba való visszaköltözés, a zárda újraalakítása mellett a Szent Vince Szociális otthon, a Szent Erzsébet Kollégium és az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola létrehozásában. Talán a szüleitek vagy 11. -es, 12. -es testvéreitek, ismerőseitek emlékeznek rá, hogy Luciána nővér az Óvodát 2004-ben, majd az Általános Iskolát 2006-ban Árpád-házi Szent Margit pártfogásába ajánlja. Azóta is Árpád-házi Szent Margit napján az óvodások és az általános iskolások minden év januárjában megemlékeznek védőszentjükről.
Ilyenkor még a természetvédelmi őrök is csak távcsövekkel figyelik a fészket, hogy megállapíthassák, elkezdődött-e már a költés. A fiókáknak három hónapra van szükségük, amíg teljesen kifejlődnek, ugyanis 5-7 kilogrammosra kell megnőniük. A lefűzött morotvák nádasaiban népes szürkegém, bakcsó, kis kócsag telepek húzódnak meg. A dús lombú erdőkben fekete gólyák, rétisasok fészkelnek. A Dráva-mente hazánkban egyedülálló növényfajoknak és társulásoknak ad otthont; itt él a hármaslevelű szellőrózsa, a hármaslevelű fogasír, a pofók árvacsalán és még számos egyedülálló faj. Bemutatóhelyek Történelmi Emlékhely (Mohács-Sátorhely) Emlékhely hol emlékezni lehet és kell tizenhatezer magyar katonára, II. Lajos királyra, 1526-ra, amikor a Szulejmán török szultán által vezetett török had teljesen megsemmisítette a magyar sereget. Turista Magazin - Már egykilósak a kis rétisasok. A magyar tömegsírokat magába foglaló emlékhelynél olvasható információs táblák ismertetik ezt a történelmi fordulópontot, a szépen gondozott sírkertekben számos alkotó művészi kopjafái láthatók.
A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy 50. 000 hektár kiterjedésű területen. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A dunai szakasz A Duna mentén a Sió-csatorna torkolatától a déli országhatárig húzódik a védett terület. Itt található Gemenc és Béda-Karapancsa, melyek az Alföld részei. A Dunának ezen a szakaszon az esése csökken, így sebessége is kisebb, ezért középszakasz jellegűvé válik. Kanyarogva (meanderezve) folyt, a magával hozott iszapból és homokból zátonyokat épített, állandóan változtatta medrét. Duna Dráva Nemzeti Park Rétisas. A túlfejlett kanyarokat természetes úton átvágta, így keletkeztek a holtágak és a mélyebb területen a belső tavak. A folyó vízrendezése alapjaiban változatta meg ezt a helyzetet. A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb levonulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarokat átvágták, a folyót gátak közé szorították.